Keresés

Részletes keresés

gligeti Creative Commons License 2007-01-04 19:06:14 114

Poppert, Lakatost, Feidlemant, Arisztotelészt, stb. tekintem a tudományfilozófiai kérdésekben mérvadónak. Wikipédiát ott húzok elő, ahol olyan alapdolgokra, mint 2000 éve ismert érvelési hibákra kell rámutatnom; vagy maximum lustaságból, de akkor szólj rám forrásügyben (a releváns Feidleman definíciókat azóta be is copyztam).

 

 Nyelvi ügyekben a releváns kérdésekben egyelőre elegendőnek bizonyult a tudásom amikor ezen az alapon próbáltál diszkvalifikálni. Ha belemerülünk olyan problémakörbe, ahol ez kevés lesz, vagy csendben leszek, vagy utánanézek. Ha szétnézel a Magyarulezben, láthatod, hogy csak tudományelméleti kérdésekben próbáltam észt osztani.

gligeti Creative Commons License 2007-01-04 18:56:23 112

 

 Nos, hogy nehogy "a kiindulást folytonosan transzponáljuk", emlékeztetnék, hogy a jelen kérdés kiindulása az volt, rövidítve:

 

 K.Á.: Ha valaki a nincsre azt mondja, hogy legyen, az tudománytalan, ezért tudománytalan a nyelvművelő.

 

 L.G.: Rák elleni gyógyszer

 

 K.Á.: nem a rák elleni gyógyszerrel kell a fenti állítást ellenőrizni, hanem mondjuk a vámpírral: hiszen az olyan, mintha valaki azt mondaná, legyen két múltidő a magyarban. Az egyik egy potenciálisan létező, a másik nem.

 

 L.G. (elfogadja pontosításnak azt, hogy nincs alatt a potenciálisan nem is létezőt kell érteni, bár hümmög): A vámpír is potenciálisan létező, meg a két múltidő is, ahogy a társadalom szó is.

 

 K.Á. [ad hominem kihagyva] a múltidő az más, az nem potenciálisan létező; grammatikai formákat nem lehet létrehozni

 

 L.G.: Miért nem, hiszen hosszú távon azok is változnak (angol, stb.)

 

 K.Á.: Különben is, ok, változnak, de hosszan, és nem voluntarista próbálkozásra.

 

 L.G. Nem ez a kérdés [##@@törölve]. Potenciálisan létezik, vagy nem? (bár már ott nyertünk, hogy elfogadtuk, hogy a szóalkotással létrehozott szó potenciálisan létezik; tehát K.Á. módosított posztulátumának a próbáját is kiállja, miszerint tudománytalan csak attól volna, hogy olyan nincsre, ami potenciálisan sincs, mondja hogy legyen: tehát aki új, lehetséges szavakra (pl. társadalom) mondja, hogy "legyen", az eme posztulátom alapján sem minősíthető tudománytalannak.

 

 Tehát: miért tudománytalan a nyelvművelés?

 

 

A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2007-01-04 18:38:38 110

Kedves qligeti!

 

Kérlek, olvassd már. Saussure-t, Gomboczot, Bárczit, Pajzsot, Zellig Harrist,  vagy  Antalt, Papp Ferencet, Skalickát, Chomskyt vagy az egyszerűség kedvéért Chrystallt. (S ha lehet, ne a Wikipediát tekints mérvadónak)

 

Akkor nem vennéd ilyen könnyen a grammatikai formák és a szükincs változásának lehetőségét. Neked a 100 év vagy az 1000 irrelevááns? Ráadásul az angol sem lett izoláló nyelv, csak az azá válás tendenciája jelent meg.  És nem tette az angolt senki izolálóvá, magától lett az.

 

A magyar nyelv elhagyta a múlt időit. Nem azért, mert ezt valaki elhatározta, és keresztülvitte. Szavakat még csak ki lehet találni, de a nyelvi formák használatát nem lehet ilyen módon befolyásolni. Még akkor sem, ha a mentális lexikonban megvannak a múlt idők - hiszen megértjük azt is, hogy vala.

Előzmény:
gligeti Creative Commons License 2007-01-04 18:30:54 107

 

 Nem veszem egy csoportba, nagyjából ismerem a releváns különbségeket; tudom jól hogy a grammatikai formás sokkal stabilabbak (például ezért alkalmasabb nyelvrokonságok kutatására). De azok sem statikusak.

 

 Tehát ez a különbség irreleváns (max nem 100, hanem 1000 évről van szó): vannak grammatikai változások is (névutó-> rag), vagy az angol hajlítóból elszigetelő felé való elmozdulása (!); ha ezek létre tudtak jönni, akkor potenciálisan megvoltak, tehát a lehetőség létezett.

 

- g

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!