|
|
 |
Kis Ádám
2007-01-04 17:43:14
|
102
|
Kedves qligeti!
Sajnálom, hogy amit írtam, ennyire érthetetlen. Bár nincs benne egytelen latin szó sem.
A gondolat úgy látszik, nehéz. Nem a rák gyógyszerével kell a dolgot értelmezni, hanem a vámpírokkal. Vámpírok ugyan nincsenek, de el lehet határozni, hogy legyenek, úgy lehet tenni, mintha lennének, és akkor jó kis tudományos hipotéziseket lehet építeni köréjük.
Például, el lehet határozni, hogy a magyarban két múlt idő legyen egy helyett.
A rák elleni gyógyszer a természetben potenciálisan létezik, meg kell találni.
A nyelvészet a nyelv létező jelenségeit vizsgálja, és nem akar újakat létrehozni (és jól teszi, mert nem is tudna).
|
|
A hozzászólás:
 |
gligeti
2007-01-04 17:22:00
|
98
|
No igen, erre én is akartam reflektálni, mert sajátos dolgok következnek az állításokból.
A nyelvművelést illetően a ragozást úgy folytathatjuk, hogy annak tárgya a legyen
eddig rendben. Minden alkalmazott tudomány ilyen. A legyen maga a cél. (eképpen az alaptudományra is igaz, Feiblemant elfogadva annak egyetlen célja a tárgy megismerése, ezt is át lehet erre fogalmazni: nincs (valamilyen) ismeretünk a tárgyról, és azt akarjuk, hogy legyen)
olyasmire mondja, hogy legyen, ami nincs ... akkor ... nem tudományos, hanem áltudományos, illetve antitudományos
Nos ez alapján az orvostudomány nem tudomány. Nincs gyógyszer a rákra, az orvostudomány (alapcéljaiból következő specifikus célként) azt mondja, hogy legyen. Ezen okfejtés alapján nem tudomány. (Sőt, a fenti zárójeles rész alapján az alaptudomány sem az)
- g
|
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2007-01-04 09:10:14
|
54
|
A nyelvész feladata sem ez, sem az. A nyelvész feladata, hogy a nyelv jelenségeit vizsgálja, és megfogalmazza a láthatóvá vált szabályosságokat. Ennek alapvetően nem az igazsághoz van köze, hanem a valósághoz. A nyelv vizsgálata nem azzal foglalkozik (hivatott foglalkozni), ami igaz, hanem azzal, ami van. A van és az igazság viszonya sajátos. Amíg megmutatjuk azt, ami van, az igazság mellékes. Az igazság akkor kezd érdekessé lenni, amikor azt mutatjuk meg, ami nincs, és úgy tüntetjük fel, mintha lenne.
A nyelvművelést illetően a ragozást úgy folytathatjuk, hogy annak tárgya a legyen. Ez úgy viszonyul az igazsághoz, hogy amennyiben olyasmire mondják, hogy legyen, ami van, akkor a törekvés megfelel az igazságnak, de ez nem tudományos, hanem didaktikai kérdés. Tehát ebben az aspektusban a nyelvművelés semmiképpen nem tudomány, maximum tudományos ismeretterjesztés.
Azonban, ha a nyelvművelés olyasmire mondja, hogy legyen, ami nincs (például, hogy a személynevek előtti névelőhasználat a nemzethez való tartozás mértékének, illetve minőségének jele1), akkor a nyelvművelés nem tudományos, hanem áltudományos, illetve antitudományos.
1 Nem szeretném azt állítani, hogy a hivatalos, mondjuk akadémiai szinten megnyilvánuló nyelvművelők ezt hirdetik. Azonban tudomásul kell venni, hogy a nyelvművelés ellen éppen az a legnagyobb kifogás, hogy képtelen elhatárolódni és elszakadni a tudománytalan, politikailag motivált vulgáris pusizmustól, hiszen erről az oldalról kap igazán pozitív megerősítést. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|