Keresés

Részletes keresés

gligeti Creative Commons License 2007-01-04 16:25:59 86

csak figyelmeztetlek, hogy megint átcsúsztatod az alaptételt, túl önkényesen bánsz az érvekkel. Szerinted és a tudományosságot a terminológia használatával definiáltam? És Feiblemann ellentmond a tudomány és a terminológia általam tételezett összefüggésének? (Ha igen, nyugodtan dobd ki.)

 

(72) (75), első válaszom tehát érvénytelen, mea cupla természetesen. Ezzel együtt nem ellentmond, hanem más; más lesz tőle tudományos, és más nem, de a baj inkább az, hogy nem elég "kompakt" definíció metatudományos szemmel nézve.

 

és ebben a terminológiában az, amit te orvostudománynak nevezel, az a technológia körébe tartozik.

 

 Nem, az orvostudomány nem, de a napi orvoslás, ha már párhuzamot keresünk, az valóban inkább technológia a metodikájának a tapasztalati és trial-error elemei miatt.

 

Rettenetesen veszélyesnek tartom azt a felfogásodat, hogy csak azt a tudományos célt ismerjük el, amelyet egy adott társadalmi közeg hasznosnak ítél

 

Azt hiszem érzem, hogy mire gondolsz (pontosabban egybevág az aggodalmad ezzel a nézettel szemben támasztott ismert aggodalmakkal), na de akkor most akkor ki politizálja át a metatudományt? Én ugye az igazságot keresem (na jó, azt nem, csak jól működő hipotéziseket és modelleket), és nem politikai korrektségeknek akarok megfelelni.

 

Ez az állítás történelmileg hamis, mert ha igaz lenne, valószínűleg kőszámítógépünk lenne, pattintott bitekkel.

 

 miért is? ezt nem látom.

A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2007-01-04 16:11:01 79

Kedves íligeti!

 

csak figyelmeztetlek, hogy megint átcsúsztatod az alaptételt, túl önkényesen bánsz az érvekkel. Szerinted és a tudományosságot a terminológia használatával definiáltam? És Feiblemann ellentmond a tudomány és a terminológia általam tételezett összefüggésének? (Ha igen, nyugodtan dobd ki.)

 

Amit a nyelvtervezőknek az irodalmi nyelv kialakításában játszott szerepéről írsz, nem példa nélküli, mégis eseteleges.  Ha például a magyar irodalmi nyelvet tekintjük, annak forrása az észak-borsodi dialektus. Nem Lőrincze vagy Bárczi tették azzá, hanem - ha mát mindenképpen névhez kell kötni - Károli Gáspár, aki ebben a dialektusban fordította Bibliát, amely mint első, széles körben elterjedt könyv végsősoron meghatározta a magyar irodalmi nyelvet . Egy régi kollégám szokta volt mondani, hogy ezt is a törököknek köszönhetjük, mert ha ők nem szállják meg a Duna-Tisza közét, akkor a bibliafordítás minden bizonnyal ö-ző dialektusban történt volna. (Mondanom sem kell, az illető odavalósi, solti származású).

 

Őersze, van néhány tervezett nyelv, azonban éppen a norvég nem igazán válik a nyelvtervezők dicsőségére, úgy tűnik, inkább kritikája, mintsem igazolása a voluntarisztikus beavatkozásnak. (Mindamellett a kevés számú példa egyike).

 

A tudománydefinícióval kapcsolatban az a véleményem, hogy az alaptudomány-alkalmazott tudomány-technológia hármas értelmes, és ebben a terminológiában az, amit te orvostudománynak nevezel, az a technológia körébe tartozik.

 

Rettenetesen veszélyesnek tartom azt a felfogásodat, hogy csak azt a tudományos célt ismerjük el, amelyet egy adott társadalmi közeg hasznosnak ítél. Szerencsére ez az állítás történelmileg hamis, mert ha igaz lenne, valószínűleg kőszámítógépünk lenne, pattintott bitekkel.

Előzmény:
gligeti Creative Commons License 2007-01-04 14:52:17 71

 

 Kedves Ádám!

 

A tudományosságnak kritériuma a terminológia - lehetőleg nem önkényes - használata.

 

 Ez most akkor egy alternatív definíció lenne az általam is elfogadott Feibleman féle tudománydefinícióhoz képest? Mert ezzel az a baj, hogy sok áltudomány éppen azzal próbál tudományosnak látszani, hogy a tudományos terminológiát használja. Hogyan definiálod az önkényest a nem önkényeshez képest?

 

A nyelvtervező megállapítja a normák létezését (NEM HOZZA LÉTRE, a norma köszöni szépen, magától is létre tud jönni

 

  ezt vitatnám. Létre tud jönni, de van, amikor nem jön létre, mondjuk amennyire tudom, gyakran nyelvművelők aktív közreműködése folytán lesz valamelyik nyelvjárásokból irodalmi nyelv, ill. norma; vagy a (társadalmilag kívánatos cél) lehet épp az, hogy egyik dialektus se legyen a kitüntetett norma (épp a katharevusza esetén volt ez is cél, de majd az okosabbak kijavítanak).

 

hogy a punctum saliens az értékelés

 

Szerintem meg nem: az alkalmazott tudomány célt tűz ki, és ez a cél zsinórmérték az értékeléshez. Orvostudomány: betegség rossz, egészség jó. Itt is a feiblemani definíciót fogadom el, némi pontosítással:

 

K. Feibleman in, “Pure Science, Applied Science, and Technology: An Attempt at Definitions” argues that there is a fundamental difference between science, applied science and technology. This difference, according to Feibleman, is to be understood in terms of aims and ends pursued. Pure science is synonymous with “basic research” and it includes “a method of investigating nature by the experimental method in an attempt to satisfy the need to know.”. In order for something to be considered pure science, according to Feibleman, the aim of the research is strictly curiosity. Feibleman holds that applied science, is “the use of pure science for some practical human purpose”, it is concerned with “discovering applications of pure theory.”

 

 A pontosítás, amit azóta tennék, az az, hogy a "human" szó vitatottá vált: pl mennyiben humán cél a nünükék megmentése? Ezért ezt gyakran kihagyják, pedig ott meg egy fontos aspektus vész el: szerintem csak az értelmét kellene pontosítani: olyan cél, amit az adott társadalmi konszenzus jónak és hasznosnak ítél.

 

 - g

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!