|
|
 |
LvT
2007-01-04 16:25:04
|
84
|
Kedves gligeti!
> Az, hogy a gyomorfekélyt a stressz okozza, és nem organizmus, nem volt attól még tudománytalan, hogy meghaladott lett.
Ez elég egyszerűsítő nézőpont. A stessz alapú magyarázattal nem az a gond, hogy meghaladott, mert ez nem feltétlenül igaz, hanem az, hogy kizárólagossá tették.
A stressz alapú magyarázat egyébként máig helytálló lehet, mert az még mindig kérdés, hogy ugyanolyan környezetben, ugyanolyan primer immunstátus mellett az egyik emberben miért okoz gyomorfekélyt a kórokozó, a másikban miért nem (pedig ez utóbbiban is jelen van). A stressz igenis modulálja az immunstátust, így csökkent ellenállóképességhez vezethet. |
|
 |
LvT
2007-01-04 16:18:52
|
83
|
Kedves gligeti!
> Nem keverndő a meghaladott hipotézis a tudománytalansággal.
Mivel a jelenkorról beszélünk*, ez ugyanaz, aki ma a flogisztonelméletre akar alapítani egy diszcipínát, az tudománytalan.
* És a jelenkorról beszélünk, különben nem tudnánk, hogy meghaladott. |
|
 |
Kis Ádám
2007-01-04 16:17:24
|
82
|
Szerinted az, hogy a gyomorfekélyt stressz okozza, tudományos megállapítás volt?
Szerintem fogalmuk sm volt arról, hogy mi okozza, csak ráfogták a stresszre.
Ez annyira tudományos, mint a TESz. |
|
A hozzászólás:
 |
gligeti
2007-01-04 15:51:50
|
78
|
Nem keverndő a meghaladott hipotézis a tudománytalansággal. Az, hogy a gyomorfekélyt a stressz okozza, és nem organizmus, nem volt attól még tudománytalan, hogy meghaladott lett. Nem volt tudománytalan az F=m*a sem attól, hogy az Einsteini fizika meghaladta.
A tudomány adott szintjén a miazma, a flogiszton, vagy az alkímia hipotézisei is tudományosak voltak.
Verifikálni semmit sem lehet, egy rendes tudós modellekkel és hipotézisekkel dolgozik, és még a legnagyobb elfogadottság mellett is csak hipotézis marad, épp fordítva, a tudományos téziseket falszifikálni lehet. Az egyébként feltétele is a tudományosságnak, hogy a felállított modellek és hipotéziseknek falszifikálhatónak kell lennie. Hogy legyen hivatkozás is autoritásra, mint helytelen, ámde felettébb hasznos érvelési technika: Karl Popper. |
|
Előzmény:
 |
LvT
2007-01-04 15:37:16
|
77
|
Kedves fraki!
> Kérdezősködtem volna, hogy mi az, hogy egy tudomány tárgyát verifikálni. Ha jól tudom, ez magának a tudománynak a dolga.
A verifikálni itt: a létét belátni. Ez abszolút nem az adott tudomány dolga. Hogy mást ne mondjak, a biológia nem képes önmaga tárgyát verifikálni: még az olyan alapokat sem, hogy mi az élet. (Erre csak informatív munkadefiníciók vannak.) Az élet, amelynek tanulmányozása pedig a biológia tárgya, a biológiához képest külső adottság. Adott esetben az élet léte olyan magától értetődő – hozzánk képest is külső adottság –, hogy explicit verifikálás nem szükséges (nem is lehetséges).
> Meg kérdezősködni akartam, mi a nyelvrokonság-kutatás (vagy inkább a finnugrisztika) tárgya, és hogyan lehet azt empirikusan verifikálni (mielőtt még magába a tudományba belépnénk).)
A nyelvrokonság-kutatása tárgya a nyelvrokonság, vagyis az a modell, hogy egy korábbi egységes nyelvállapot leánynyelvekké tud hasadni (pontosabban az, hogy a „nyelv” csak dialektusok és szociolektusok összességeként írható le; a kölcsönösen érthető dialektusok idővel kölcsönösen nem érthető idiómákká tudnak válni); ide jönne még az ellentétes folyamat: a kölcsönösen érthetetlen idiómák integrálódása.
Empirikusan ezt úgy tudjuk verifikálni, hogy vesszük a mai cseh-morva-szlovák idiómák dokumentált előzményállapotait, és úgy találjuk, hogy ezek egységes előzményállapotba konvergálnak. Ugyanezt vehetjük az újlatin nyelvek esetén stb.
Ezek a tapasztalati tények verifikálják a nyelvrokonság létét.
> mert módszertani elemeket könnyebb vitatni, mint az alapokat. Nemcsak hogy könnyebb, hanem csak azt lehet, tudományosan.
Itt nem értünk egyet. Az alkímia módszereinek nagy része tudományosan megállja a helyét, ezeket importálta a kémia tudomány is. Az alkímia alapja, nevezetesen, hogy a magerőknél gyöngébb erőkkel elemeket lehetne egymásba alakítani, teljességgel tudománytalan. Ez – adott esetben – verifikálható egy *másik* tudománnyal, a fizikával.
A Gyurcsok-féle távgyógyítás alapjainak verifikálhatatlansága ugyanígy belátható a fizikával; ugyanakkor a Gyurcsok-féle módszereket én képtelen lennék tudományosan vitatni, mert az kívül van a tudományosan leírható dolgokon.
> Meg szegény ember wikipédiával főz alapon belekukkantva a releváns cikkbe ("Tudomány") megintcsak azt látom, hogy a legszigorúbb kapaszkodó a módszertan.
Akkor az alkímia tudomány? – A saját paradigmarendszerében Gyurcsok módszertana is lehet „tudományos”. A módszertan *önmagában* nem minősít.
> A Nemzetközi Pszichiátriai Társaság a homoszexualitást 1974 óta nem tekinti pszichiátriai betegségnek Csak nem 1974 óta van orvostudomány...
Ez – még szó szerinti értelmezés szerint is – a Nemzetközi Pszichiátria Társaságról szól és nem az orvostudományról.
Viszont a megfogalmazás is pontatlan. még a társaság sem minősítette korábban *betegségnek* hiszen, nem volt voltak meg az ehhez szükséges alaki kellékek: ok, kezelés stb. – Gyanítom, hogy aki a cikket írta, az nem volt orvos, hanem éppen homoszexuális személy. Ha az idézetedet folytatjuk: „s a homoszexualitás a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában sem szerepel”, akkor látszik, hogy az illető nem tudja, miről ír: a BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) eredendően *haláloki **diagnózisokat*** tartalmaz: bármi is a homoszexualitás, abba még senki nem halt bele (a magyar mutációja pedig egyszerűen számlázástechnikai kód, mint a SzJ-szám vagy az ITJ-szám). |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|