Keresés

Részletes keresés

gligeti Creative Commons License 2007-01-04 17:22:00 98

No igen, erre én is akartam reflektálni, mert sajátos dolgok következnek az állításokból.

 

A nyelvművelést illetően a ragozást úgy folytathatjuk, hogy annak tárgya a legyen

 

eddig rendben. Minden alkalmazott tudomány ilyen. A legyen maga a cél. (eképpen az alaptudományra is igaz, Feiblemant elfogadva annak egyetlen célja a tárgy megismerése, ezt is át lehet erre fogalmazni: nincs (valamilyen) ismeretünk a tárgyról, és azt akarjuk, hogy legyen)

 

olyasmire mondja, hogy legyen, ami nincs ... akkor ... nem tudományos, hanem áltudományos, illetve antitudományos

 

Nos ez alapján az orvostudomány nem tudomány. Nincs gyógyszer a rákra, az orvostudomány (alapcéljaiból következő specifikus célként) azt mondja, hogy legyen. Ezen okfejtés alapján nem tudomány. (Sőt, a fenti zárójeles rész alapján az alaptudomány sem az)

 

 - g

 

kisharsány Creative Commons License 2007-01-04 17:07:33 95

 

  Egyetértek a beírtakkal, főleg evvel:

 

  Az igazság akkor kezd érdekessé lenni, amikor azt mutatjuk meg, ami nincs, és úgy tüntetjük fel, mintha lenne.

 

  ...és itt szokott a "rángógörcs" a kezemre jönni, a klaviatúra előt ... .

 

 (: A véleményeltéréseket legtöbbször az okozza: ki mit tart nincs-nek és miért, továbbá, hogy helyette mit tart van-nak, és ezen azután már senki nem tud segíteni, mert következik a bebetonozottság, ahelyett, hogy megvizsgálnák a másálláspont alapjait:)

 

  A legutolsó mondat pedig tökéletesen egyezik a véleményemmel.

 

  kisharsány

 

A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2007-01-04 09:10:14 54

A nyelvész feladata sem ez, sem az. A nyelvész feladata, hogy a nyelv jelenségeit vizsgálja, és megfogalmazza a láthatóvá vált szabályosságokat. Ennek alapvetően nem az igazsághoz van köze, hanem a valósághoz. A nyelv vizsgálata nem azzal foglalkozik (hivatott foglalkozni), ami igaz, hanem azzal, ami van. A van és az igazság viszonya sajátos. Amíg megmutatjuk azt, ami van, az igazság mellékes. Az igazság akkor kezd érdekessé lenni, amikor azt mutatjuk meg, ami nincs, és úgy tüntetjük fel, mintha lenne.

 

A nyelvművelést illetően a ragozást úgy folytathatjuk, hogy annak tárgya a legyen. Ez úgy viszonyul az igazsághoz, hogy amennyiben olyasmire mondják, hogy legyen, ami van, akkor a törekvés megfelel az igazságnak, de ez nem tudományos, hanem didaktikai kérdés. Tehát ebben az aspektusban a nyelvművelés semmiképpen nem tudomány, maximum tudományos ismeretterjesztés.

 

Azonban, ha a nyelvművelés olyasmire mondja, hogy legyen, ami nincs (például, hogy a személynevek előtti névelőhasználat a nemzethez való tartozás mértékének, illetve minőségének jele1), akkor a nyelvművelés nem tudományos, hanem áltudományos, illetve antitudományos.

 

1 Nem szeretném azt állítani, hogy a hivatalos, mondjuk akadémiai szinten megnyilvánuló nyelvművelők ezt hirdetik. Azonban tudomásul kell venni, hogy a nyelvművelés ellen éppen az a legnagyobb kifogás, hogy képtelen elhatárolódni és elszakadni a tudománytalan, politikailag motivált vulgáris pusizmustól, hiszen erről az oldalról kap igazán pozitív megerősítést.

Előzmény:
kisharsány Creative Commons License 2007-01-04 00:01:55 48

 

  A nyelvész feladata az kellene legyen, hogy igazat mondjon, és ne politikát

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!