|
|
 |
LvT
2007-01-03 19:16:31
|
40
|
Kedves gligeti!
> Betegségre: balkezesség, homoszexualitás, vagy baktériumok a bélben, stb.
Mióta tudománynak definiálhatjuk az orvoslást, azóta a balkezesség, a homoszexualitás nem betegség. Az állapot és a betegség elkülönített fogalmak: éppen ezért – pl. a tisztázott terminológia okán – beszélhetünk tudományról.
A baktériumok a bélben pedig szimbiózis: hiányuk van meglétük orvosilag szintén állapot. Amennyiben hiányuk pl. endogén okra vezethető vissza, akkor az adott ok a betegség, nem pedig a hiány maga.
> De mégha igaz is, hogy az orvoslásban minden ilyen alapvetés statikus is lenne, és a nyelvészetben nem, az sem tudományos érv (argumentum ad populum, lásd a nap kering a föld körül sokezer évig volt egyöntetű vélemény)
Szereted ezt az argumentum ad populumot, de meg kell mondanom, én már belegabalyodtam, hogy egy alapvetés mitől statikus, mitől nem, meg hogy jön a bélbaktériumokhoz az, hogy ők nem tudományos érvek.
Nem lehetne a reáltudományok érveléskészletével dolgoznod, ha már reáltudományokról beszélünk. Öreg, sajnos, vagyok már ahhoz, hogy szofista érveléseket boncolgassak.
Legyünk konkrétak, ne filozofálgatók: arra válaszolj inkább, hogy hol látszik bármiféle tudományosság a nyelvművelésben, ill. a nyelvművelés céljában.
> Továbbá abban sincs egyetértés, hogy az embereket legyilkolni vagy meggyógyítani kell (hadtudomány/orvostudomány), vagy termésátlagot kell növelni, vagy óvni kell az őshonos faunát és flórát (agronómia/környezetvédelem) == mégis, az eltérő célok ellenére ezek mind tudományok. Más paradigmában minősítenek (azaz beszélnek javulásról és romlásról) és optimalizálnak.
No ja, de a hadtudomány és az orvostudomány esetén is definiáltak az ember, az ölés, a gyógyítás fogalmai, és ezekkel az adott paradigmatikus rendszerben operálnak. Jelzem, hogy ennek a paradigmatikus rendszernek az orvostudomány esetén nem (de vélem, a hadtudomány esetén sem) része annak vizsgálata, hogy „legyilkolni vagy meggyógyítani *kell*”-e. Ezek pusztán megmondják, hogy hogyan ölj és hogyan gyógyíts (adott elvárt hatásfokkal), de azzal, hogy ez kell-e, azzal már nem foglakoznak. Az orvosetika kívül esik az orvostudományon magán: ezért kell pl. az orvosoknak letenniük a Hippokratész-esküt, mert az orvostudomány megismerése közben etikai szempontokra nem lettek kondicionálva.
Ugyanúgy az agronómia és a környezetvédelem tudományos részéhez sem tapad minősítés. Az a tudományos rész felett alkot egy etikai, pontosabban – hogy én is bombasztikus szavakat használjak– szociáloperatív burkot.
Ellenben a nyelvművelés olyan fogalmakkal operál, amelyeket nem lehet verifikálni: egyszerűen nincs paradigmája sem. Puszta szociáloperatív máz, tudományos mag nélkül.
> A cél az lehet, hogy megállapítsák, hogy van-e összefüggés a születés időpontja, és emberi tulajdonságok között, és ebből predikciókat alkossanak. A dolog nem teljesen lehetetlen tudományosan
A dolog teljesen lehetetlen tudományosan. Amit leírsz, az puszta mítosz: nincs olyan tudományosan értékelhető megfigyelés, amely a legcsekélyebb mértékben is ilyesmire mutathatna. (Kettős vak teszt, elegendő egyedszámmal stb. Ha egy diszciplína célja nem támasztható alá tudományosan, akkor az csak humbug.)
> Tehát továbbra is fenntartom, hogy a cél nem minősíti az alkalmazott tudomány tudományos voltát.
Ezzel a kijelentéseddel így nem tudok mit kezdeni. A vita azon van, hogy ha egy falláció köré mítoszt építünk, akkor azt lehet-e tudományszámba venni. Te meg már rögtön megajándékoztad a „tudomány” minősítéssel a kérdés eldöntése előtt.
Beszéljünk nyíltan, szarból nem lehet aranyat csinálni: ha ezt valaki tudományosnak látszó körítéssel akarja csinálni, akkor is csak büdös lesz, nem tudós. |
|
A hozzászólás:
 |
gligeti
2007-01-03 13:17:07
|
31
|
A betegség vs. egészség koncepciója (miszerint ilyen fogalmak vannak), mint alapvetés, tényleg mindig létezett az orvoslásban, az kétségtelenül ebből a szempontból nagyon stabil alapvetés (axioma), de azon belül, hogy mit tekintünk betegségnek, és mi is az orvos feladata, már egyáltalán nem olyan egységes.
[ Példák: Betegségre: balkezesség, homoszexualitás, vagy baktériumok a bélben, stb. Feladat kérdése: élet hosszabbítása, vagy az életminőség javítása (a hangsúly az utóbbi felé tolódik, ami megenged olyan diszciplinákat is, mint plasztikai sebészet, vagy felveti az eutanázia kérdését). ]
De mégha igaz is, hogy az orvoslásban minden ilyen alapvetés statikus is lenne, és a nyelvészetben nem, az sem tudományos érv (argumentum ad populum, lásd a nap kering a föld körül sokezer évig volt egyöntetű vélemény)
Továbbá abban sincs egyetértés, hogy az embereket legyilkolni vagy meggyógyítani kell (hadtudomány/orvostudomány), vagy termésátlagot kell növelni, vagy óvni kell az őshonos faunát és flórát (agronómia/környezetvédelem) == mégis, az eltérő célok ellenére ezek mind tudományok. Más paradigmában minősítenek (azaz beszélnek javulásról és romlásról) és optimalizálnak.
Asztrológia: A cél az lehet, hogy megállapítsák, hogy van-e összefüggés a születés időpontja, és emberi tulajdonságok között, és ebből predikciókat alkossanak. A dolog nem teljesen lehetetlen tudományosan: pl. a szubszaharai övezetben mintha külön neve volna a száraz évszak előtt született gyereknek, aki mégis túlélte. Vagy gyakorló szülők ma is tudják, hogy a bilireszoktatás szempontjából az, hogy a gyerek 2 éves kora környékén mikorra esek a nyár, komoly jelentőséggel bír. Persze kijöhet az, hogy semmi korreláció nem mutatható ki, és akkor ez az egyetlen eredménye a tudományos asztrológiának. Persze nem lennék meglepve, ha nem ez jönne ki, már az önbeteljesítő jóslat jelleg miatt sem -> ha egy oroszlánnak sokat mondják hogy milyen, akár el is hiheti...
Tehát továbbra is fenntartom, hogy a cél nem minősíti az alkalmazott tudomány tudományos voltát. Pontosabban nem a cél minősíti, hanem a módszertan. |
|
Előzmény:
 |
LvT
2007-01-03 12:35:49
|
30
|
Kedves gligeti!
> asztrológia: itt is igaz, hogy nem a céljától tudománytalan, hanem a módszertanától.
Itt nem fogunk egyezni: az asztrológia a céljától is tudománytalan; éppen ezért nem tudott egyáltalán tudományos módszertant kialakítani.
> Csak azt kívántam érzékeltetni, hogy az argumentum ad populum nem tudományos érv [és definíció szerint erősen közgondolkodásfüggő]
hacso megjegyzése a helyén volt: sosem tudunk olyan időpontot venni a történelemben, amikor ne lett volna egyöntetű az a vélekedés, hogy a test „romlandó” – nemcsak az orvoslásban, de a közgondolkodásban sem. Az ettől eltérő vélekedés az csak olyan abszurd gondolatkísérlet, mint amilyen a tűzőrség szerepének változása Bradbury Fahrenheit 451-ében.
Ezzel szemben az, hogy a nyelv „romlandó” – állításoddal ellentétben – még a szakmában sem volt egyöntetű. Még August Schleicher sem, aki pedig – a mai véleményünk szerint helytelenül – organizmusnak tekintette a nyelvet, még ő sem gondolta úgy, hogy egy nyelv el tudna „romlani”.
Itt éppen a nyelvművelés operál populizmussal. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|