|
|
 |
fraki
2007-01-03 13:22:54
|
32
|
> Itt nem fogunk egyezni: az asztrológia a céljától is tudománytalan; éppen ezért nem tudott egyáltalán tudományos módszertant kialakítani.
Csak egy megjegyzés. Kár, hogy elzárkózol, mert logikus. Emlékszem csillagász előadásokra, melyek az asztrológiáról meg a horoszkópról szóltak, és egytől egyig csak a módszertanuknál fogva kapaszkodtak beléje, nem a célt minősítették. Ahogyan az alternatív magyarnyelv-rokonítókkal szemben is az elsőszámú jelszó a módszertanhiány. Egyszerűen mert a tudomány = módszertan.
|
|
 |
gligeti
2007-01-03 13:17:07
|
31
|
A betegség vs. egészség koncepciója (miszerint ilyen fogalmak vannak), mint alapvetés, tényleg mindig létezett az orvoslásban, az kétségtelenül ebből a szempontból nagyon stabil alapvetés (axioma), de azon belül, hogy mit tekintünk betegségnek, és mi is az orvos feladata, már egyáltalán nem olyan egységes.
[ Példák: Betegségre: balkezesség, homoszexualitás, vagy baktériumok a bélben, stb. Feladat kérdése: élet hosszabbítása, vagy az életminőség javítása (a hangsúly az utóbbi felé tolódik, ami megenged olyan diszciplinákat is, mint plasztikai sebészet, vagy felveti az eutanázia kérdését). ]
De mégha igaz is, hogy az orvoslásban minden ilyen alapvetés statikus is lenne, és a nyelvészetben nem, az sem tudományos érv (argumentum ad populum, lásd a nap kering a föld körül sokezer évig volt egyöntetű vélemény)
Továbbá abban sincs egyetértés, hogy az embereket legyilkolni vagy meggyógyítani kell (hadtudomány/orvostudomány), vagy termésátlagot kell növelni, vagy óvni kell az őshonos faunát és flórát (agronómia/környezetvédelem) == mégis, az eltérő célok ellenére ezek mind tudományok. Más paradigmában minősítenek (azaz beszélnek javulásról és romlásról) és optimalizálnak.
Asztrológia: A cél az lehet, hogy megállapítsák, hogy van-e összefüggés a születés időpontja, és emberi tulajdonságok között, és ebből predikciókat alkossanak. A dolog nem teljesen lehetetlen tudományosan: pl. a szubszaharai övezetben mintha külön neve volna a száraz évszak előtt született gyereknek, aki mégis túlélte. Vagy gyakorló szülők ma is tudják, hogy a bilireszoktatás szempontjából az, hogy a gyerek 2 éves kora környékén mikorra esek a nyár, komoly jelentőséggel bír. Persze kijöhet az, hogy semmi korreláció nem mutatható ki, és akkor ez az egyetlen eredménye a tudományos asztrológiának. Persze nem lennék meglepve, ha nem ez jönne ki, már az önbeteljesítő jóslat jelleg miatt sem -> ha egy oroszlánnak sokat mondják hogy milyen, akár el is hiheti...
Tehát továbbra is fenntartom, hogy a cél nem minősíti az alkalmazott tudomány tudományos voltát. Pontosabban nem a cél minősíti, hanem a módszertan. |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2007-01-03 12:35:49
|
30
|
Kedves gligeti!
> asztrológia: itt is igaz, hogy nem a céljától tudománytalan, hanem a módszertanától.
Itt nem fogunk egyezni: az asztrológia a céljától is tudománytalan; éppen ezért nem tudott egyáltalán tudományos módszertant kialakítani.
> Csak azt kívántam érzékeltetni, hogy az argumentum ad populum nem tudományos érv [és definíció szerint erősen közgondolkodásfüggő]
hacso megjegyzése a helyén volt: sosem tudunk olyan időpontot venni a történelemben, amikor ne lett volna egyöntetű az a vélekedés, hogy a test „romlandó” – nemcsak az orvoslásban, de a közgondolkodásban sem. Az ettől eltérő vélekedés az csak olyan abszurd gondolatkísérlet, mint amilyen a tűzőrség szerepének változása Bradbury Fahrenheit 451-ében.
Ezzel szemben az, hogy a nyelv „romlandó” – állításoddal ellentétben – még a szakmában sem volt egyöntetű. Még August Schleicher sem, aki pedig – a mai véleményünk szerint helytelenül – organizmusnak tekintette a nyelvet, még ő sem gondolta úgy, hogy egy nyelv el tudna „romlani”.
Itt éppen a nyelvművelés operál populizmussal. |
|
Előzmény:
 |
gligeti
2007-01-02 20:02:43
|
25
|
asztrológia: itt is igaz, hogy nem a céljától tudománytalan, hanem a módszertanától.
Azzal nincs is bajom, hogy ha a konkrét "létező" nyelvműveléssel a konkrét módszertanával van bajotok: azonban olyan blanket statementek-kel, hogy a nyelvművelés (a minősítései folytán) ab ovo tudománytalan, azzal viszont van.
hogy 50 éve ilyesmit *egyöntetűen* elismertek volna
Ezt a szóhasználatot egyrészt "tükörből" használtam hacso megjegyzésére, miszerint a test "romlandóságát" (= beteg voltát = rosszul funkcionálását) az elméleti orvostudomány egyöntetűen elismeri, másrészt természetesen semmit sem ismernek el egyöntetűen (azt sem, hogy az orvosoknak mindenkit folyton meg kellene menteni), a lényeg, hogy a nyelvművelés céljának megítélése sokat változott... Csak azt kívántam érzékeltetni, hogy az argumentum ad populum nem tudományos érv [és definíció szerint erősen közgondolkodásfüggő]. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|