Keresés

Részletes keresés

fraki Creative Commons License 2007-01-03 13:22:54 32
> Itt nem fogunk egyezni: az asztrológia a céljától is tudománytalan; éppen ezért nem tudott egyáltalán tudományos módszertant kialakítani.

Csak egy megjegyzés. Kár, hogy elzárkózol, mert logikus. Emlékszem csillagász előadásokra, melyek az asztrológiáról meg a horoszkópról szóltak, és egytől egyig csak a módszertanuknál fogva kapaszkodtak beléje, nem a célt minősítették. Ahogyan az alternatív magyarnyelv-rokonítókkal szemben is az elsőszámú jelszó a módszertanhiány. Egyszerűen mert a tudomány = módszertan.

gligeti Creative Commons License 2007-01-03 13:17:07 31

 

 A betegség vs. egészség koncepciója (miszerint ilyen fogalmak vannak), mint alapvetés, tényleg mindig létezett az orvoslásban, az kétségtelenül ebből a szempontból nagyon stabil alapvetés (axioma), de azon belül, hogy mit tekintünk betegségnek, és mi is az orvos feladata, már egyáltalán nem olyan egységes.

 

[ Példák: Betegségre: balkezesség, homoszexualitás, vagy baktériumok a bélben, stb. Feladat kérdése: élet hosszabbítása, vagy az életminőség javítása (a hangsúly az utóbbi felé tolódik, ami megenged olyan diszciplinákat is, mint plasztikai sebészet, vagy felveti az eutanázia kérdését). ]

 

 De mégha igaz is, hogy az orvoslásban minden ilyen alapvetés statikus is lenne, és a nyelvészetben nem, az sem tudományos érv (argumentum ad populum, lásd a nap kering a föld körül sokezer évig volt egyöntetű vélemény)

 

 Továbbá abban sincs egyetértés, hogy az embereket legyilkolni vagy meggyógyítani kell (hadtudomány/orvostudomány), vagy termésátlagot kell növelni, vagy óvni kell az őshonos faunát és flórát (agronómia/környezetvédelem) == mégis, az eltérő célok ellenére ezek mind tudományok. Más paradigmában minősítenek (azaz beszélnek javulásról és romlásról) és optimalizálnak.

 

 

 Asztrológia: A cél az lehet, hogy megállapítsák, hogy van-e összefüggés a születés időpontja, és emberi tulajdonságok között, és ebből predikciókat alkossanak. A dolog nem teljesen lehetetlen tudományosan: pl. a szubszaharai övezetben mintha külön neve volna a száraz évszak előtt született gyereknek, aki mégis túlélte. Vagy gyakorló szülők ma is tudják, hogy a bilireszoktatás szempontjából az, hogy a gyerek 2 éves kora környékén mikorra esek a nyár, komoly jelentőséggel bír. Persze kijöhet az, hogy semmi korreláció nem mutatható ki, és akkor ez az egyetlen eredménye a tudományos asztrológiának. Persze nem lennék meglepve, ha nem ez jönne ki, már az önbeteljesítő jóslat jelleg miatt sem -> ha egy oroszlánnak sokat mondják hogy milyen, akár el is hiheti...

 

 

 Tehát továbbra is fenntartom, hogy a cél nem minősíti az alkalmazott tudomány tudományos voltát. Pontosabban nem a cél minősíti, hanem a módszertan.

A hozzászólás:
LvT Creative Commons License 2007-01-03 12:35:49 30
Kedves gligeti!

> asztrológia: itt is igaz, hogy nem a céljától tudománytalan, hanem a módszertanától.

Itt nem fogunk egyezni: az asztrológia a céljától is tudománytalan; éppen ezért nem tudott egyáltalán tudományos módszertant kialakítani.


> Csak azt kívántam érzékeltetni, hogy az argumentum ad populum nem tudományos érv [és definíció szerint erősen közgondolkodásfüggő]

hacso megjegyzése a helyén volt: sosem tudunk olyan időpontot venni a történelemben, amikor ne lett volna egyöntetű az a vélekedés, hogy a test „romlandó” – nemcsak az orvoslásban, de a közgondolkodásban sem. Az ettől eltérő vélekedés az csak olyan abszurd gondolatkísérlet, mint amilyen a tűzőrség szerepének változása Bradbury Fahrenheit 451-ében.

Ezzel szemben az, hogy a nyelv „romlandó” – állításoddal ellentétben – még a szakmában sem volt egyöntetű. Még August Schleicher sem, aki pedig – a mai véleményünk szerint helytelenül – organizmusnak tekintette a nyelvet, még ő sem gondolta úgy, hogy egy nyelv el tudna „romlani”.

Itt éppen a nyelvművelés operál populizmussal.
Előzmény:
gligeti Creative Commons License 2007-01-02 20:02:43 25

 

 asztrológia: itt is igaz, hogy nem a céljától tudománytalan, hanem a módszertanától.

 

 Azzal nincs is bajom, hogy ha a konkrét "létező" nyelvműveléssel a konkrét módszertanával van bajotok: azonban olyan blanket statementek-kel, hogy a nyelvművelés (a minősítései folytán) ab ovo tudománytalan, azzal viszont van.

 

 

hogy 50 éve ilyesmit *egyöntetűen* elismertek volna

 

 Ezt a szóhasználatot egyrészt "tükörből" használtam hacso megjegyzésére, miszerint a test "romlandóságát" (= beteg voltát = rosszul funkcionálását) az elméleti orvostudomány egyöntetűen elismeri, másrészt természetesen semmit sem ismernek el egyöntetűen (azt sem, hogy az orvosoknak mindenkit folyton meg kellene menteni), a lényeg, hogy a nyelvművelés céljának megítélése sokat változott... Csak azt kívántam érzékeltetni, hogy az argumentum ad populum nem tudományos érv [és definíció szerint erősen közgondolkodásfüggő].

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!