|
|
 |
LvT
2007-01-03 12:35:49
|
30
|
Kedves gligeti!
> asztrológia: itt is igaz, hogy nem a céljától tudománytalan, hanem a módszertanától.
Itt nem fogunk egyezni: az asztrológia a céljától is tudománytalan; éppen ezért nem tudott egyáltalán tudományos módszertant kialakítani.
> Csak azt kívántam érzékeltetni, hogy az argumentum ad populum nem tudományos érv [és definíció szerint erősen közgondolkodásfüggő]
hacso megjegyzése a helyén volt: sosem tudunk olyan időpontot venni a történelemben, amikor ne lett volna egyöntetű az a vélekedés, hogy a test „romlandó” – nemcsak az orvoslásban, de a közgondolkodásban sem. Az ettől eltérő vélekedés az csak olyan abszurd gondolatkísérlet, mint amilyen a tűzőrség szerepének változása Bradbury Fahrenheit 451-ében.
Ezzel szemben az, hogy a nyelv „romlandó” – állításoddal ellentétben – még a szakmában sem volt egyöntetű. Még August Schleicher sem, aki pedig – a mai véleményünk szerint helytelenül – organizmusnak tekintette a nyelvet, még ő sem gondolta úgy, hogy egy nyelv el tudna „romlani”.
Itt éppen a nyelvművelés operál populizmussal. |
|
A hozzászólás:
 |
gligeti
2007-01-02 20:02:43
|
25
|
asztrológia: itt is igaz, hogy nem a céljától tudománytalan, hanem a módszertanától.
Azzal nincs is bajom, hogy ha a konkrét "létező" nyelvműveléssel a konkrét módszertanával van bajotok: azonban olyan blanket statementek-kel, hogy a nyelvművelés (a minősítései folytán) ab ovo tudománytalan, azzal viszont van.
hogy 50 éve ilyesmit *egyöntetűen* elismertek volna
Ezt a szóhasználatot egyrészt "tükörből" használtam hacso megjegyzésére, miszerint a test "romlandóságát" (= beteg voltát = rosszul funkcionálását) az elméleti orvostudomány egyöntetűen elismeri, másrészt természetesen semmit sem ismernek el egyöntetűen (azt sem, hogy az orvosoknak mindenkit folyton meg kellene menteni), a lényeg, hogy a nyelvművelés céljának megítélése sokat változott... Csak azt kívántam érzékeltetni, hogy az argumentum ad populum nem tudományos érv [és definíció szerint erősen közgondolkodásfüggő]. |
|
Előzmény:
 |
LvT
2007-01-02 19:21:48
|
20
|
Kedves gligeti!
> 50 éve viszont nem volt kérdés, és nem is kérdőjelezték meg a nyelvművelés létjogosultságát; ahogy mondtad, akkor még egyöntetűen elismerték.
Én tagadom, hogy 50 éve ilyesmit *egyöntetűen* elismertek volna. Meglehet Kepler szakmája részeként tekintette azt, hogy csillagász létére Rudolf császár asztrológusának kellett lennie. Az is meglehet, hogy ő alkalmazott csillagászatnak látta az asztrológiát, mi azonban ma már nem látjuk az asztrológiát tudománynak. Sőt, azt sem látjuk tudósi tevékenységnek, amikor Rudolf asztrológiai aszcendenseket vett föl.
A nyelvművelés ugyanúgy nem alkalmazott nyelvészet, mint ahogy az asztrológia sem alkalmazott csillagászat: még akkor sem, ha a nyelvészet itt Mo.-n csak az utóbbi 50 esztendőben ért ide, a csillagászat viszont jóval korábban.
A nyelvművelés egyszerűen nem használ semmit a nyelvészet tudományos apparátusából: nem nevezhetjük sem alkalmazottnak, sem tudománynak. Ez egy egyszerű szociálmitológiai konstrukció, amellyel a mindenkori politikai elit akar rátelepedni a társadalomra, ahogy az eugenetikának – amely szintén nem nevezhető alkalmazott tudománynak, bár ez az öndefiníciójának a része volt – is ez volt a célja: a szép új világ, amelyet a Nagy Testvér berendez nekünk.
Van egy nyelvtudományi diszciplina, a nyelvtervezés (à la Tauli), beszélhetnétek inkább erről. Ez legalább tudományos eszköztárral vizsgálja a nyelv társadalmi jelenség voltát. – És a politikumtól való mentessége folytán alkalomadtán a nyelvműveléssel ellentétes válaszokat is ad, vö. az új Értelmező kéziszótár párki és horcsica címszavait, amelyek éppen Lanstyák nyelvtervezési elveinek köszönhetően lettek a magyar nyelv „kívánatos” elemei.
> elméleti orvostudomány = ez így fogalomzavar: az orvostudomány ab ovo alkalmazott tudomány, mert célja van
Ez itt off, de van elméleti orvostudomány. A biológia a gyakorlatban nem vizsgálja a gyógyítással összefüggő speciális állapotokat. Nem vizsgálja pl., hogy a bevitt C-vitamin hogyan ürül ki a szervezetből: ez az orvostudomány területe. Ennek a vizsgálatnak még közvetlen gyógyító célja sincs, legalábbis szignifikánsan nincs közvetlenebb, mint a Szent-Györgyi–Krebs-ciklus vizsgálatának.
Amúgy pedig minden tudománynak, akár alkalmazott, akár nem, vannak tudományelméleti alapjai: általánosak és speciálisak. Az elméleti orvostudomány kifejezés a fenti elméleti humánbiológiai aspektusokon kívül jelöli az orvostudomány speciális tudományelméleti fejezeteit. hacso megállapíthatóan ebben az értelemben használta a kifejezést.
Jó lenne, ha a vita közben meg is akarnánk a másikat érteni, nem csupán a földbe dorongolni. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|