|
|
 |
gligeti
2007-01-02 20:02:43
|
25
|
asztrológia: itt is igaz, hogy nem a céljától tudománytalan, hanem a módszertanától.
Azzal nincs is bajom, hogy ha a konkrét "létező" nyelvműveléssel a konkrét módszertanával van bajotok: azonban olyan blanket statementek-kel, hogy a nyelvművelés (a minősítései folytán) ab ovo tudománytalan, azzal viszont van.
hogy 50 éve ilyesmit *egyöntetűen* elismertek volna
Ezt a szóhasználatot egyrészt "tükörből" használtam hacso megjegyzésére, miszerint a test "romlandóságát" (= beteg voltát = rosszul funkcionálását) az elméleti orvostudomány egyöntetűen elismeri, másrészt természetesen semmit sem ismernek el egyöntetűen (azt sem, hogy az orvosoknak mindenkit folyton meg kellene menteni), a lényeg, hogy a nyelvművelés céljának megítélése sokat változott... Csak azt kívántam érzékeltetni, hogy az argumentum ad populum nem tudományos érv [és definíció szerint erősen közgondolkodásfüggő]. |
|
 |
gligeti
2007-01-02 19:35:45
|
23
|
| Ezt még nem olvastam, de az elméleti szóval okozott zavarra kitértem... Az én hibám, eleinte még jól használtam a fogalmakat, de aztán elkezdtem tévesen az elméleti szót használni helytelenül... |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2007-01-02 19:21:48
|
20
|
Kedves gligeti!
> 50 éve viszont nem volt kérdés, és nem is kérdőjelezték meg a nyelvművelés létjogosultságát; ahogy mondtad, akkor még egyöntetűen elismerték.
Én tagadom, hogy 50 éve ilyesmit *egyöntetűen* elismertek volna. Meglehet Kepler szakmája részeként tekintette azt, hogy csillagász létére Rudolf császár asztrológusának kellett lennie. Az is meglehet, hogy ő alkalmazott csillagászatnak látta az asztrológiát, mi azonban ma már nem látjuk az asztrológiát tudománynak. Sőt, azt sem látjuk tudósi tevékenységnek, amikor Rudolf asztrológiai aszcendenseket vett föl.
A nyelvművelés ugyanúgy nem alkalmazott nyelvészet, mint ahogy az asztrológia sem alkalmazott csillagászat: még akkor sem, ha a nyelvészet itt Mo.-n csak az utóbbi 50 esztendőben ért ide, a csillagászat viszont jóval korábban.
A nyelvművelés egyszerűen nem használ semmit a nyelvészet tudományos apparátusából: nem nevezhetjük sem alkalmazottnak, sem tudománynak. Ez egy egyszerű szociálmitológiai konstrukció, amellyel a mindenkori politikai elit akar rátelepedni a társadalomra, ahogy az eugenetikának – amely szintén nem nevezhető alkalmazott tudománynak, bár ez az öndefiníciójának a része volt – is ez volt a célja: a szép új világ, amelyet a Nagy Testvér berendez nekünk.
Van egy nyelvtudományi diszciplina, a nyelvtervezés (à la Tauli), beszélhetnétek inkább erről. Ez legalább tudományos eszköztárral vizsgálja a nyelv társadalmi jelenség voltát. – És a politikumtól való mentessége folytán alkalomadtán a nyelvműveléssel ellentétes válaszokat is ad, vö. az új Értelmező kéziszótár párki és horcsica címszavait, amelyek éppen Lanstyák nyelvtervezési elveinek köszönhetően lettek a magyar nyelv „kívánatos” elemei.
> elméleti orvostudomány = ez így fogalomzavar: az orvostudomány ab ovo alkalmazott tudomány, mert célja van
Ez itt off, de van elméleti orvostudomány. A biológia a gyakorlatban nem vizsgálja a gyógyítással összefüggő speciális állapotokat. Nem vizsgálja pl., hogy a bevitt C-vitamin hogyan ürül ki a szervezetből: ez az orvostudomány területe. Ennek a vizsgálatnak még közvetlen gyógyító célja sincs, legalábbis szignifikánsan nincs közvetlenebb, mint a Szent-Györgyi–Krebs-ciklus vizsgálatának.
Amúgy pedig minden tudománynak, akár alkalmazott, akár nem, vannak tudományelméleti alapjai: általánosak és speciálisak. Az elméleti orvostudomány kifejezés a fenti elméleti humánbiológiai aspektusokon kívül jelöli az orvostudomány speciális tudományelméleti fejezeteit. hacso megállapíthatóan ebben az értelemben használta a kifejezést.
Jó lenne, ha a vita közben meg is akarnánk a másikat érteni, nem csupán a földbe dorongolni. |
|
Előzmény:
 |
gligeti
2007-01-02 17:26:00
|
15
|
elméleti orvostudomány = ez így fogalomzavar: az orvostudomány ab ovo alkalmazott tudomány, mert célja van. Az elméleti tudomány az a biológia, az viszont tényleg szintén nem minősíthet, csak megfigyel, és közben nem szurkol sem az embernek, sem a vírusnak, csak leírja és megismeri a folyamatot. (A biológus szurkolhat, de a biológiából nem levezethető, hogy a vírus rossz és az ember a jó)
egyöntetűen elismeri = azaz nem levezeti, hanem axiomaként, alapvetésként elfogadja. Célt jelöl ki, amihez képest már tud minősíteni (vírus=rossz, hosszú élet = jó), ettől alkalmazott tudomány.
addig a nyelv "elromolhatóságával" kapcsolatban egyáltalán nem ez a helyzet = azaz axiomaként ma nem fogadja el -- 50 éve viszont nem volt kérdés, és nem is kérdőjelezték meg a nyelvművelés létjogosultságát; ahogy mondtad, akkor még egyöntetűen elismerték.
Ezzel mind nincs is baj, ne fogadja el. de sajnos megpróbálják "tudományosan" igazolni, hogy nem jó axiómatikus cél a nyelvművelés, mert az alaptudományból nem igazolható a létjogosultsága. Mint magánember, mondhatja a nyelvész, hogy az alaptudományomat ilyen hülyeségekre ne tessék használni, mint ahogy az atomtudós is nyavalyoghat magánemberként, hogy csak békés célokra tessék használni az alaptudományom eredményeit, de hogy ezt a fizikából akarja levezetni, azzal az érvvel, hogy a fizikából nézve nem lehet minősíteni azt, hogy a japánok gonoszak, az elég vicces volna. Itt pedig épp ennek az analógiája történik.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|