Kedves Kis Ádám !
Némiképp eltérő véleményemet szeretném megosztani Veled is, hozzászólásoddal kapcsolatban:
Bár igaz, hogy a -főként pesti - mindent rövidíteni igyekvő lustaság a Magyar Nemzet c. napilapot "csak" 'a nemzet'-ként aposztrofálja, de azt nem mondja nagybetűvel, leírva pedig nem oly gyakori, hogy a címbeni alakot kisajátíthatná. Evvel szemben a magyarban - más nyelveknél előfordulástól eltérően a főneveket - ugye - nem írjuk nagybetűvel, csak ha személynevek. A címbeni szólásban (és nem jelszóban) a 'Nemzet' a magyar nép egészét jelenti. Tudtommal egy speciálisan magyar szólásmondásról van szó, más nyelvre fordítva értelme sincs. Ebben az esetben így magyar vonatkozásai szempontjából kell megítélni a jelentést. A magyar nép és nemzet szó - bár szinonímának is tűnhet - speciálisan eltérő karakterű jelentést hordoz. Ellentétben például az angolszász nyelvekkel, ahol e fogalmak közül a nemzet a 'natio' származékai, és 'nemzeni'-t egész más fogalom-, és szóalakkal jelölik, nálunk e kettő azonos alakkal bír. Miért ? Azért, mert a nemzet az az az élőlény - esetünkben ember - amelyet/akit nemzettek. A Nemzet a magyar emberek összessége, akiket magyar emberek nemzettek. Természetesen ezt eléggé tág fogalomban érthetjük, hisz a klasszikus nemzetfelfogás szerint magyar ember az, aki magyarnak vallja magát.(Így vált azzá a számtalan más 'natio'-ból betelepült nemzettársunk is.
A címbeni szólás-mondás korát nem ismerem. Tudom viszont azt, hogy közmondásaink, szólásaink hosszú-hosszú tapasztalatot összegeznek, meséink, gyemekmondókáink rengeteg 'titkos' hagyományt, megőrzendő tudást rögzítenek, elég például a 'kiskarácsony-nagykarácsony' gyermekdalra gondolni. Véleményem szerint a címbeni szólás is ilyen eredetű.
A lényeg a lényeg: véleményem szerint a címbeni 'Nemzet' ezen kontextusban személynévkén/önálló entitásként értelmeződik, s mint ilyen: helyes a nagybetű
Nem helyes a magyarság vonatkozásában a nyelvi nemzet fogalom mert evvel kirekesztené magából a nem szigorúan magyar 'anya'nyelvű tagjait (svábokat, cigányokat, szlovákokat, szerbeket, zsidókat, stb.) ami a magyar nemzetnek nem szokása, s joga sincs hozzá, mert a magyarság "vallás" kérdése, mint fent írtam. (Ebben a mondatban pld. a 'nemzet' nem személynévként jelent meg, hanem a magyar emberek által nemzett egyedet jelölt.)
( A magyar középkori helyzet az általános európaitól - melyet hsz.-odban írsz, a Szent Korona erejével különbözött, itt az volt a szuverenitás szakrális szervező ereje, és nem az uralkodó. Az újkori 'nyelvi elszakadás' pedig a latin hivatalos országgyűlési nyelv ellen, és nem altalában az osztrákoktól értendő - szerintem. )Más kérdés természetesen, hogy az osztrák uralkodóháznak egy erőteljes nyelvi asszimilációs törekvése hosszú ideig jelen volt, ennek is ellen kellett állni, a két folyamat egybeesett alkalmanként.
elnézést a hosszúságért: kisharsány
p.s.: ha valaki valamit off-nak érzett benne, kérem ne törölje, de szóljon
|