Keresés

Kedves szelíd galamb!

Valamikor félrevezetett keresztényként én is azt hittem, hogy a megváltás a kereszten történt. Ma már megújult keresztényként másként látom az egész eseményt:

Csak Igazságban álhat meg minden. Az igazságot az ember elferdítheti, és ha az igazság kihal a világból, az is összeomlik.

Ez a végromlás következett be abban az időben, amikor a Szentírás szerint eljött az időnek teljessége. Hogy az összeomlás ne következzen be, találni kellett valakit a földön, aki igaz mivoltánál fogva "fix pont"-volt, és ezért a katasztrófát visszatarthatja.

Azért a földön, mert az a szellemi világ alapja, vagy termőkertje, ahonnan mindenki származik, tehát azok is akik már a mennyben, és a pokolban vannak.

Az alapot kellett rendbehozni ahhoz, hogy az egész felépítmény megmaradjon. Mivel nem volt senki erre alkalmas ember, ezért Isten megüresítve magát, emberré lett.

A megüresítéses állapota azt jelenti, hogy hatalmát, és isteni előnyeit magára nem alkalmazva, esendő emberként élt az idő, és tér korlátai közé zárt földön, miközben korlátlan Istenként jelen volt a mindenségben.

Azért nevezték Isten fiának, mert olyan életet élt, amire Isten minket elhívott, hogy fiaiként tőle tanuljunk, és nem azért mert más személy volt.

Ugyan úgy imádkozott segítségért mint mi,mert Isten nem engedett más lehetőséget még magánk sem. Élete során átesett minden kisértésen, nehézségen, betegségeken, miközben Istenben bízott, az  emberi bűnre hajlamos természetet sok harc árán legyőzve levetkőzte, és felöltötte magára az Isteni természetet.

A legnagyobb kisértése a kereszthalála volt, amit egy kis mellébeszéléssel megúszhatott volna. Csak azt kellett volna mondania , hogy nem Ő a Krisztus. De az

Igazsághoz hűseges volt halálig. Így vált igaz emberré, egy olyan alappá, ami sziklaként képes volt fenntartani a világot.

Az Ő egész földi élete volt a megváltás műve. Mert megváltott a különben elkerülhetetlen a pusztulástól.

A teljes győzelmének a jele, hogy feltámadt, és hatalmát újra kezéhez vette. Aki ezt megérti az hallja a hetedik trombitaszót, ami őket is a teljes győzelemre hívja, és ezt mondja: "Hálát adunk néked Uram, mindenható Isten, a ki vagy és a ki valál és a ki eljövendő vagy; mert a te nagy hatalmadat kezedhez vetted, és a te országlásodat elkezdetted.(Jel 11,17)"

Nem azok a Bibliában sokat emlegetett igaz emberek akik önigazultak, hanem akiket Isten igazít meg. Az Ő megigazítása nem lineáris, hanem lépcsőszerű. Ebben az "iskolában" el kell tölteni egy időt minden lépcsőfokon, mÍg az azon a fokon Istentől  még megtűrt hamisságait felismeri, és az igazság keresése miatt azokat elhagyva feljebb léphet az ember!

Aki az Igazságot magáért az igazságért keresi örömmel lép feljebb, még ha mindenét el is kell hagynia érte. Mint a "Bárány menyasszonya" aki mindenét hátrahagyva fut a vőlegény/Igazsággal megkötendő frigyre: "Halld csak leány, nézd csak; hajtsd ide füledet! Feledd el népedet és az atyád házát. Szépségedet a király kivánja; hiszen urad ő, hódolj hát néki!(Zsolt 45,11-12)"

 Ez az iskola hét lépcsős, és aki felér a tetejére az az Isten által megigazított, vagyis Újjászületett ember!

 - Jézus volt az első aki ezt végigcsinálta.

 - Aki üdvözülni akar az is végigcsinálja.

 - Aki pedig nem az ajtón akar bemenni, az beáll a szembekötősdibe, valami háromcsücskű kendővel magát megvakítva.

Üdv: Amet

Könnyű annak meghalni aki halhatatlan.

Nem tudom, te felvállalnád-e  Jézus kereszthalálát? Sztem még fájdalomcsillapítóval se.

Vigyázzunk a sommás kijelentésekkel.

Kedves Amet!

Csak szeretném felhívni a figyelmedet egy ellentmondásra ami persze több is van a kereszténységben (Sőt az egész egy ellentmondás) de most csak ezt az egyet emelem ki.

Ha Jézus egy testet öltött Isten, akkor a halála nem lehetett megváltás, mivel az istenek nem halnak meg.

A feltámadása is ezt bizonyítja.

Isten lejött közénk, úgy csinált mintha meghalt volna, aztán haza ment ahonnan jött.

Könnyű annak meghalni aki halhatatlan.

Isten nem hozott áldozatot hanem becsapott minket.

Isten meghatározása túl nagy falat volt a kereszténységnek ezért is bukott bele a szentháromságtanba.

Amelyben lényegében három Istent jelenített meg, de megpróbálta egynek nyilvánítani őket.

Kedeves  ivx77!

Isten mindenttudó, mindenható, örökkévaló, mindenütt jelenvaló.

Ez csak akkor állhat fenn, ha valaki igaz, és jó. Különben előbb utóbb mindenki elfordulna tőle, és jogosan megkaphatná azt a sokszor hangoztatott jelzőt, amit az emberek egymásnak mondanak : Te egy nagy senki, egy nagy semmi, egy nulla vagy a szememben. Vagyis vagy, de még se vagy! Ilyen a fentartott élet, ami a teremtett emberé. (Jézus a testté lett Isten azt mondta, hogy élete van önmagában, ezzel egyértelművé tette, azok előtt magát, akik gondolkoznak. Egynél több mindenható pedig nem lehet!)

A teremtményeit -hogy fogalmat alkothassanak róla- egy olyan jelképekkel teli világba helyezte, ahol minden róla szól. Véges mivoltunknak megfelelő korlátok közé, ami az idő, és a tér. Ő maga azonban ezeken a korlátokon kívül, és belül is jelen van. Hogy a lehetőségeinket bővítse, testet alkotott magának, ami bár meghalt, de feltámadt, ("Szent nem aradhat a sírban", szent=jó, és igaz) és ezért ha akarja, már

látható, tapintható formában is mutatkozni tud, itt is és az örökkévalóságban is.

Amint mondtam, minden ami körülvesz bennünket, a teremtett dolgok, és minden más ebből származó dolog, tehát még a mi lehetséges csinálmányaink is mind-mind róla, és a vele kapcsolatos szellemi dolgokról szólnak.

Azt olvasom a szintén jelképekben írt Igéjében, hogy mindent értelemmel szerzett. Aki az igaz, és jó keresésére adja a fejét, az értelmes ember, és elkerülhetetlen, hogy megtalálja a "rejtőzködő" Istent, mert Ő ezt jól látva, eléje megy és segíti ebben!

Mi van azzal aki nem értelmes Isten szerint:

Az a maga hamisságában, és gonoszságában marad. Mert, ha belátja is az igazságot, akkor sem igényli, és elutasítja az egyedüli segítséget, Istent. Lényegénél fogva képmutató, méghozzá olyan mértékben, hogy magát is elhiteti afelöl, hogy Ő az értelmes, így önmagának jóságot, és igazságot tulajdonít.

Mivel a minket körülvevő "megfelelések" több oldalról is vizsgálhatók, sőt megfordíthatók, ezért mindenki akarata szerint értelmezheti. Mivel végesek, ezért csak rész igazságokat, (és azok inverzeit is) tartalmaznak, de az értelmes, vagy lélek szerinti összerakásuk rávezet az Igazságra.

Amit most mondok a rejtett dolgokrol, talán egy kicsit mosolyra késztet, de mégis így van:

Amikor a szentírást lejegyezték, még nem volt tudott, hogy egyszer az egész világ az arab számokat fogja használni. De Isten tudta, és olyan formát adott a nyolcasnak, hogy az kifejezze, -persze csak az előtt aki ezt látni akarja- a nulla kígyó szerinti önmagába tekeredését.
A szentírás a lelki ürességet, tehát a hamisságot, és gonoszságot, ami az embernek sajátja egy a pusztában/ürességben/értéktelenségben tekergő "régi kígyóhoz" hasonlítja, amit fenevadnak, vagy nyolcasnak is nevez, "ami nincs, noha van".

De áljon itt pontosan idézve:

"...És lélekben elvitt engem egy pusztába és láték egy asszonyt ülni egy veres fenevadon...A fenevad, a melyet láttál, volt és nincs; és a mélységből jő fel és megy a veszedelemre. És a föld lakosai csodálkoznak (a kiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe e világ alapítása óta) látván a fenevadat, a mely vala és nincs, noha van...A fenevad pedig, a mely vala és nincs, az maga a nyolczadik... és a veszedelemre megy.(Jel 17,11)

Üdv: Amet