Keresés

Részletes keresés

gligeti Creative Commons License 2007-01-01 15:42:16 6

A voluntarisztikus törekvések renre kudarcot vallnak

 

 Én ezt így nem merném kijelenteni. És nem csak a magyar nyelvújításra gondolok (azon belül az akkor, az akkori kor szintjén tudományosan alkotott szavakra, amik sikeresen megkapaszkodtak) -- hanem más példákra is, köztük egész nagyszabású kisérletekre is, mint az újhéber (és a kevésbé sikeres katharevusza).

 

 Ma, itt és most a társadalmi közgondolkozás ezt nem legitimálja mint alkalmazott tudományt, ennyi.

A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2006-12-31 19:08:44 5

Kedves qligti!

 

 

Az ember ezt, ha egykor ellesi,

vegykonyhájában szintén megteszi

 

írta Madách.

 

És látjuk, a genetika már-már kezdi megismételni a teremtést, nem véltlen, hogy ezt a tudományt éri a legtöbb ideológiai támadás.

 

A nyelv azonban úgy tűnik, még érinthetetlenebb jelenség, mint az élet. A voluntarisztikus törekvések renre kudarcot vallnak, azélet egy pillanat altt túllép rajat (ugyanis a nyelv mintegy megszenségteleníti a szent újításokat).

 

 

Következésképpen a "nyelvészek" által vezérelt nyelvújítás tudományosan értelmetlen. Amúgy má tekintetben lehet ettől még értelms, bár ebben is vannak kétségeim.

 

Hadd tegyem ezt a meredek kijelentést arról a plattformról, hogy csináltam, sőt, csinálom ma is.

Előzmény:
gligeti Creative Commons License 2006-12-30 18:03:37 1

Szerintem a kérdés rossz, sőt, a Nádasdy-féle megközelítés is rossz tudományelméletileg. Többféle nyelvész van ugyanis.

 

 Az alapkutató nyelvésznek (mint tiszta tudomány) nyilván nem. A kérdés tehát az, hogy van-e létjogosultsága egy olyan alkalmazott tudománynak, ami a nyelvőrzést, a nyelvújítást tekinti céljának?

 

 Vannak ugyanis az alaptudományok, amelyek egyetlen célja a megismerés. Ilyen a biológia, matematika, fizika, stb. tiszta tudomány formájában. Ezek nem minősítik, minősíthetik a megfigyelésük tárgyát (legfeljebb a modelljeiket).

 

 Vannak azonban az alkalmazott tudományok is; ezek valamiféle célt tűznek ki; úgy szokták elintézni, hogy valami hasznos emberi célt, de ez elég szubjektív, kor- és közgondolkodás-függő. Én úgy fogalmaznék, hogy egy axiomatikus célt, célfüggvényt tűznek ki, amelyek találkoznak valami társadalmi igénnyel: pl. várható életkor hosszabbítása (orvos -- bár ez mozdul egy nehezebben kvantifikálható életminőség javítás irányába); vagy mondjuk termésátlag-növelés (agronómus), biodiverzitás megőrzése (környezetvédő), stb.

 

 Az utolsó két példa mutatja, hogy két alkalmazott tudomány akár egymással részben, vagy egészben ellentmondó célokat is megfogalmazhat. A célok axiomatikusak, csak filozófikisan, kocsmaasztali vita szintjén elemezhetők. A célok társadalmi igényt fejeznek ki, ezek nagyon függnek az aktuális közgondolkodástól.

 

 Ebbe a sorba illeszkedik a nyelvőr is. Nem lehet kijelenteni, hogy tudományosan értelmetlen a céljuk, csak az vizsgálható, hogy találkozik-e társadalmi igénnyel, vagy nem.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!