|
|
 |
Lájszló
2006-12-10 12:25:53
|
877
|
Kedves LvT!
Már réges-régen egyetlen mondatban válaszolhattál volna a kérdésemre, dehát jól tudom, hogy különös élvezetet jelent számodra, ha engem szívathatsz. Ám legyen.
Gőzöm sincs, hogy jelen esetben miféle források értelmezésére célzol. Jelen esetben egyetlen forrásom volt, egy mondat rumcitól: "a feloldott betűszó azonos nemű a rákövetkező szóval", ennek a megértéséhez kértem segítséget. Erre idemásolod nekem a "nem" szó jelentéseit, majd a csipkelődés lehetőségét el nem mulasztva közlöd, hogy az "azonos nemű" jelen esetben úgy értendő, mint "homogén". Miközben persze magad is pontosan tudod, hogy ezzel egy picurkát sem segítesz.
Mindenesetre jó élvezkedést.
> A hajókat hagyományosan – a tengerészek és a hajójuk érzelmi kapcsolata miatt – perszonifikájuk
Szerintem zolz nagyon jó példákat hozott. Ezekben vajon tényleg az a különbség, hogy tárgyak inkább perszonifikálhatóak, mint a fogalmak? Sőt, tárgy és tárgy közt is van különbség, lásd a díj esete szemben a báréval? Arról van szó, hogy a díj absztraktabb a bárnál? Vagy a "Kazinczy bár" és "Kazinczy cigaretta" esetében inkább valami olyasmiről van szó, mint a "Kazinczy utca" esetében: hogy ezek a hagyomány miatt kivételek? (Azt sejtem, hogy márkanév esetén nem kell a kötőjel, tehát mondjuk ha Molotov gyárat nyitott volna, akkor Molotov-koktél helyett Molotov koktél lenne a helyes. Ez van a bár esetében is?) |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2006-12-09 19:48:27
|
876
|
Kedves Lájszló!
> Rendes tőled, hogy bemásoltad a "nem" definícióit az ÉkSz-ből
Nem a „»nem« definícióit” másoltam be, hanem csak a nem szó azon jelentéseit, amely az azonos nemű kifejezéshez illik.
Mivel az i =1, …, n-nel kapcsolatos vitánk során a források önálló értelmezésének igényével léptél fel, így úgy gondoltam, tudod értelmezni a forrásidézeteket. Még mindig reménykedem benne, ezért továbbra sem rágom a szádba a megoldást; ha meg hiába reménykedem, akkor eleve felesleges is megmagyaráznom.
De hogy lásd kivel van dolgod, adok egy segítséget, ráadásul numerikusat, mert abban otthon vagy. Az azonos nemű-ben az azonos jelzőt cseréld az egy (1) számra. és utána értékeld, hogy az eredményt az ’uniszex’ vagy a ’homogén’ jelentésnek lehet-e megfeleltetni…
> A Neptunusz esetében miért nem áll fenn az a magyarázat, hogy a Neptunuszról elnevezett bolygó?
Fennáll ez a magyarázat persze, de ez már csak etimológiai érdekesség. A Kazinczy-verseny esetén pedig ez a jelen valóság része.
Amikor ezt a kérdést vizsgáljuk, akkor a formális nyelvállapotot kell venni. Informális közlésekben gyakran rövidítünk, ha a kontextusból pótolható az elhagyott rész. Informálisan mondhatjuk: A Kazinczyn voltam. De ennek megértéséhez szükséges az, hogy a hallgató ugyanúgy rekonstruálja az elhagyott részt, mint a beszélő, különben félreértés keletkezik.
Én pl. ha nem tudom, hogy a beszédpartnerem olyas valaki, aki magyar nyelvápoló versenyeken vesz részt, akkor a fenti A Kazinczyn voltam kijelentést úgy dekódolom, hogy egy Kazinczy nevű hajón, esetleg a Kazinczy téren volt az illető. Eszembe sem jutna a verseny szót a Kazinczy után érteni, mert az én gondolatrendszeremben ilyen informális rövidítés nem létezik, az én alapértelmezésű kontextualitásomban nincs impliciten kódolva.
Ha viszont azt mondom, A Neptunuszon voltam, akkor mindenki, még a legvadabb görög klasszika-filológus is arra fog gondolni, hogy én mekkora hazudozó vagyok, hogy azt állítom, hogy a Neptunusz bolygón jártam. Nem szükséges ehhez sem az, hogy én űrhajós legyek, sem az, hogy a beszélő partnerem csillagászkodjon. Szemben a Kazinczy-versennyel, ahol a nyelvápolási kontextust triggerelni kell („be kell kapcsolni”). – Egyébként a hajók is úgy vannak, mint a bolygók: a nevük önmagában jelöli őket, a Kazinczy esetén ezért gondolnék hajóra.
Felhívnám a figyelmet arra, hogy van olyan folyamat, hogy jelentéstapadás: ekkor egy kifejezés egyik eleme felveszi az egész kifejezés értelmét, pl. videó < videofilm v. videomagnó; liptói < liptói túró, gyors < gyorsvonat stb. Hasonló a Kazinczy < Kazinczy-verseny.
Világos, hogy ez egy folyamat: először a „rövidítés” elkezdődik egy szubkultúrában, ahol ezt a kontextualitás megengedi. Aztán ez egyre nagyobb körre terjedhet ki, végül behatolhat a köznyelvbe, a normába is, és attól kezdve, nem szükséges hozzá előzetesen triggerelt kontextualitás.
De van egy pont, amely előtt ez a rövidítés szlengjellegűnek, ad hocnak minősül, így még nem beszélhetünk tényleges jelentéstapadásról: még akkor se, ha ebben a szlengben élők nem érzik ennek az esetlegességét. – Egy szegedinek teljesen értelmes az, hogy Kaptam jegyet a szabadtérire. Az, azonban, hogy itt, a szegedi kontextusban a szabadtéri rövidítés teljes joggal helyettesíti a Szegedi Szabadtéri Játékok tulajdonnevet, a szabadtéri még nem lesz azonos nemű, a Szegedi Szabadtéri Játékokkal. Erre hívja fel a figyelmet egyébként a szabályzat 188. pontja
Ez a válaszom neked: itt a határ a Kazinczy-verseny és a Neptunusz bolygó közt. Ugyanúgy van egy határ, amely megengedi, hogy fotót mondjunk fotográfia helyett, pornót a pornográfia helyett, de *szociót már nem mondhatunk szociográfia helyett; sőt ha a bio szót mondjuk, már egyértelműen nem biográfiára gondolunk, a tele is teleobjektív és nem telegráfia. Ez nyelvszokási kérdés.
> Ha Kazinczyról bolygót neveznének el, akkor abba kellene a kötőjel?
Ekkor nem kellene kötőjel. A bolygók neve hagyományosan önmagát jelenti. De egyébként is a bolygók neve földrajzi név, és a földrajzi nevek egy önálló nemet (ha tetszik: alosztályt) képeznek a helyesírási rendszeren belül.
Arra is felhívnám a figyelmet, hogy itt módosulhat a nyelvszokás: régen az utcaneveket kötőjellel írták, ma különírjuk. Ezzel azt fejezzük ki, hogy a száz évvel ezelőtti szokással ellentétben a mai norma szerint az utcanév a köznévi része nélkül is önmagában azonosítja a közterületet.
> Kazinczy-űrszonda? (vagy ebbe nem kell?)
Ez jó kérdés. A hajókat hagyományosan – a tengerészek és a hajójuk érzelmi kapcsolata miatt – perszonifikájuk: nevük önmagában jelöli őket. Így különírt Kazinczy hajó írandó. Az ember szállító űreszközöket a hajók egy típusának tekintjük, vö. űrhajó. Ezért, ha majd Magyarország űrhajókat fog építeni, és az egyiket Kazinczyról neve is, akkor vlsz. az analógia okán különírt Kazinczy űrhajó lesz a neve, vö. Apollo űrhajó, Szojuz űrhajó. Ugyanígy: Kazinczy űrállomás, vö. Szojuz–1 űrállomás; ill. Kazinczy űrrepülőgép, vö. Columbia űrrepülőgép.
Kérdés, hogy az űrszondákra érvényesíthető-e ez az analógia. Szerintem nem, mivel nem hordoz embert, de itt az ítéletem nem találkozik az Osiris Helyesírás szerkesztőinek ítéletével, mivel ők különírt Voyager–2 űrszonda alakot hoznak. Ez előtt fejet hajtok, minthogy ők biztos jobban áttekintették a norma ide vonatkozó részét, így különírva: Kazinczy űrszonda.
> Ha jól értelmeztem, amit rumci írt, akkor CD lemez, viszont CD-lejátszó, ugye?
Igen. |
|
Előzmény:
 |
Lájszló
2006-12-09 15:27:18
|
874
|
Kedves LvT!
Rendes tőled, hogy bemásoltad a "nem" definícióit az ÉkSz-ből, de ez sajnos nem segített megértenem, hogy szavak esetén pontosan mit jelent az "azonos nemű" kifejezés. De biztos velem van a baj.
> jelentéstömörítés feloldva*: Kazinczyról elnevezett verseny, Szókratészról elnevezett verseny. Más a negyedik példád. A Neptunusz neve csak Neptunusz.
Ezt ugyan nem nekem írtad, de attól még én sem értem :( A Neptunusz esetében miért nem áll fenn az a magyarázat, hogy a Neptunuszról elnevezett bolygó? Hiszen itt is erről van szó, nem? Ha Kazinczyról bolygót neveznének el, akkor abba kellene a kötőjel? Na jó, mondok életszerűbbet: Kazinczy-űrszonda? (vagy ebbe nem kell?)
Ha jól értelmeztem, amit rumci írt, akkor CD lemez, viszont CD-lejátszó, ugye? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|