|
|
|
|
 |
Első Polgár
 2007-05-14 15:08:49
|
108
|
nem kellett volna depresszálnia, ugyanis ez két külön dolog. akkor közel sem volt akkora társadalmi mobilitás mint ma
az adatok alapján ezek az emberek márpedig beköltöztek városba, illtve vidéken fogtak ipari tevékenységbe úgy, hogy közben nőttek a reálbérek.
hogy nincs értelme Kínát összevetni Európával, mert ott teljesen más jellegű volt a mezőgazdaság éghajlati okok miatt.
már hogyne lenne, csak igy lehet következtetéseket levonni
Kínában a mezőgazdaság "területarányos termelékenysége" az élőmunka ráfordítás növekedése miatt következett be a sejtésem szerint, és nem technológiai változások miatt.
nem, Kinában a talaj nitrogénutánpótlásának megoldása miatt nőtt a területarányos termelékenység a 16-18 században. észak kinából hozott préselt szójával trágyázták a földeket
uez történt Angliában is kb ugyanekkor, csak ott a nitrogénpótlás eszköze a lucerna volt
de mindez csak nagyobb népességet jelentett, nem nagyobb urbanizációt
az urbanizáció oka az ipar mgtől független, autonóm fejlődése volt |
|
A hozzászólás:
 |
|
igen7
2006-12-07 09:34:53
|
106
|
"nem tudom elfogadni, hogy a mg-i munkatermelekenysegnovekedes autonom tenyezo volt az ip. forradalom kialakulasaban, mert abban az esetben depresszalnia kellett volna az ipari realbereket."
nem kellett volna depresszálnia, ugyanis ez két külön dolog. akkor közel sem volt akkora társadalmi mobilitás mint ma, továbbá a mezőgazdasági tevékenység nem kizárólag az árutermelést szolgálta, hanem az önfenntartást is. vagyis nincs átmenet a földdel rendelkező árutermelő paraszt és a városi munkás között. vagyis a reálbéreknek ehhez semmi köze.
"akarcsak kinaban, ahol szinten akkora munkatermelekenyseggel dolgoztak a mgben, mint angliaban."
feltételezem Kínában a paraszt nem tulajdonolta a földet, csak dolgozott rajta. egyébként is leírtuk, hogy nincs értelme Kínát összevetni Európával, mert ott teljesen más jellegű volt a mezőgazdaság éghajlati okok miatt.
"meg egyszer hangsulyoznam, a mg-i teruletaranyos termelekenyseg es a a munkatermelekenyseg kulon dolog."
kezdem érteni mit akarsz ezzel hangsúlyozni, de megint beleesel a kínás csapdába, illetve abba a csapdába is, hogy megint pusztán közgazdasági okokkal próbálsz magyarázni egy annál sokkal összetettebb okokra visszavezethető folyamatot. Kínában a mezőgazdaság "területarányos termelékenysége" az élőmunka ráfordítás növekedése miatt következett be a sejtésem szerint, és nem technológiai változások miatt. |
|
Előzmény:
|
|
Első Polgár
2006-12-06 17:59:32
|
104
|
nem tudom elfogadni, hogy a mg-i munkatermelekenysegnovekedes autonom tenyezo volt az ip. forradalom kialakulasaban, mert abban az esetben depresszalnia kellett volna az ipari realbereket. akarcsak kinaban, ahol szinten akkora munkatermelekenyseggel dolgoztak a mgben, mint angliaban.
meg egyszer hangsulyoznam, a mg-i teruletaranyos termelekenyseg es a a munkatermelekenyseg kulon dolog.
az un. mg-i forradalomban mindketto megtortent.
a varosi lakossag aranya nem fugg a teruletaranyos termelestol, hanem a munkaero termelekenysegtol.
a nepesseg ingadozasa pedig attol fugg, hogy elerte e a nepsseg a teruletaranyos termelekenyseg korlatot.
hiszen pl Japan lakossaga is hullamzott a shogunatus koraban, holott vszeg meglehetosen urbanizalt volt, mar akkor is.
tehat az en kovetkeztetesem az, hogy a teruletaranyos termelekenysegnovekedes autonom folyamat volt(Kinaban is lezajlott kb ugyanakkor), de nem erintette az iparosodottsagot (neutralis hatasa volt az ip. forradalomra)
viszont a mg. munkaeroaranyos termelekenysegnovekedese nem autonom folyamat, hanem az ipar felfutasa miatti eroforrasatcsoportositas a gazdasagon belul. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
