|
|
 |
fraki
2006-12-09 19:28:54
|
26
|
Mint hivatását nem gyakorló nyelvész néha sóvárogva nézem, milyen tanulmányokat lehetne írni a társalgásbeli lényegelsikkadás különböző mechanizmusairól. Így most csak annyit, hogy ha valaki netán fel akarja venni a fonalat, folytassa a 20-astól (igen, szerénységből nem a 21-estől).
Hihetetlen, mennyi tök irreleváns dolog merült fel, mint pl. az ékezetes azonosítók; persze az említés szintjén ezzel semmi gond, ettől társalgás a társalgás, de azért a topikgazda csak aggódva nézi, talál-e valami érdemi hozzászólást is _a_ társalgásban.
Jut eszembe, azt hiszem a fórumot, ill. topikot mint műfajt is a blognak kéne felváltania, mert ott több hangsúly fektetődik a témaindító gondolatmenetére, s persze nagyobb is a késztetés, hogy tisztességesen fejtse ki, amit itt láthatóan elmulasztottam.
Erről lehetne még szövegelni, de sajnos off.
Annyit azért mondhatok neked, hogy a t, z, k stb. felvetésed elég más tésztának tűnik, és szintén kifejtésre szorul, mikor, hol látod hibának; a maradék meg közhelynek.
Ennek ellenére a gépelési szálat szerencsésen megtarthatjuk analógiaként. Én rendszeresen gépelek megrendelésre, s tudtommal eme tevékenység szakmai feltételeit is teljesítem. És nyugodtan tudnék elméleti problémát gyártani abból ("szíved joga" - mondod te, "nem" - mondom én - "a probléma létezik, csak van, akinek eléri az ingerküszöbét, s van akinek nem, az ilyenkor csak bedobja a tutit"), hogy milyen undok dolog az underscore, és ha lehet, talán inkább a camelCase típusú elnevezést használjuk. Undok, mert ronda, mert shiftet igényel (html markup id-kben és class-okban helyettesítheti a kötőjel), mert vizuálisan erősen megszakítja az azonosító írásképét (bizonyos editorok a szintaxiskiemelőjükben pl. a dőltbetűs kommentben szóközzel helyettesítik is) stb. Csak hát sajnos pl. az adatbázistábláknál - szerény tapasztalataim szerint - konvenció az underscore. Viszont prefixumként meg nagyon szeretem az underscore-t, érdekes módon, ott nagyon kifejező...
Na és hogy néhány szót a témáról is ejtsünk. Ha egy hakapiszi nyelvű szájt interfésze alatt programozom, és annak az interfésznek az elemeire hivatkoznom kell, akkor szvsz adekvátabb ezt egy-az-egyben, leképzés nélküli stratégiával megtenni, semmint fordítói leképzéssel, mert ha az angoltudásod a csillagos eget verdesi is, ez a leképzés a legtöbb esetben - interfésztől és projektkomplexitástól függően persze, de - pontatlan lesz, mint ahogy minden fordítás az, és általában is egy fordítás követése plusz figyelmet igényel. Ismétlem, angoltudástól (már-már) függetlenül.
Ha a problémára nem vagy fogékony, ne dobd be a tutit, csak mondd azt, hogy te a problémára nem vagy fogékony. Ennek ellenére természetesen lehet érvelni vice versa, de látszódjon az érven, hogy reagál is valamire, nem csak a tutival áll elő.
|
|
 |
NevemTeve
2006-12-07 10:02:03
|
23
|
<Off> akkor könnyen tud ebből elméleti kérdést gyártani, holott nem az van mögötte, hanem tudáshiány Azt hiszem, ezzel az ámítástechnikai ipar egyik alap-problémáját ragadtad meg... én legalábbis nemigen hallottam még olyasmit programozótól, hogy "nem tudom biztosan, talán konzultálni kellene egy tapasztaltabb kollégával is"... mindenki mindenben holtbiztos, legfeljebb a végén nem jó amit csináltunk... </Off> |
|
A hozzászólás:
 |
DJG
2006-12-07 01:34:46
|
22
|
Akkor hagyjuk békén az egészet, annyit nem ér. Ami az idôt illeti, amúgy sem tudnék neked pontos idôpontot meghatározni, de például engem abszolúte nem érdekel a sport, annyira azonban mégis emlékszem, hogy amikor húsz éve véletlenül hallottam este a Hiradó után a Telesport bevezetô szavait, mert nem kapcsoltam el idôben, akkor is kontra volt az ellenfelek között, nem versus és nem vs.
De tényleg mindegy. Maga a topik eredeti kontextusból kitekintve érdekes, a múltkor, ha jól emlékszem, a Scribus (Linuxról indult, Win32-n is futó szoftver, tördelôprogram akar lenni, amikor felnô, de még csak óvodába jár) belsô adatformátumát nézegettem. XML-alapú fájl, az attribútumok egy része angol, másik része német. Ez valóban egyszerre katasztrofális és röhejes, és valószínûleg így is marad, mert mi lenne a kompatibilitással, ha belenyúlnának.
Szélesebb a kontextusa az egésznek. Az egyik nyilván a nyelvtudás, ha valaki nem tud eléggé angolul ahhoz, hogy természetesen jöjjenek a nevek, akkor könnyen tud ebbôl elméleti kérdést gyártani, holott nem az van mögötte, hanem tudáshiány. Aztán jön a másik, hogy mennyi programban látni t, z, k, h, mn, a2 és hasonló változóneveket (nem a triviális i ciklusváltozóra és ilyesmire gondolok, hanem általános esetekre). Ott is gyakran kész a válasz, hogy kevesebbet kell gépelni, de errôl is tudjuk, hogy öncsalás. A programozó egyrészt tudjon gépelni (szakmája egyik legfontosabb munkaeszköze), másrészt, ha már több mint három hónapja foglalkozik programozással, és kezébe kerül egy három hónapos kódrészlete, rájön magától is, miért kell rendes változóneveket adni.
Üdv, Gábor |
|
Előzmény:
 |
fraki
2006-11-24 03:57:48
|
17
|
Pf.
Ez engem kicsit az affajta nyelvvédők érveire emlékeztet, akik belekötnek a vízi erőmű kifejezésbe, mert ha már hőerőmű és atom-. És drótposta.
A kapcsolat a két érvelés közt nem sok, épp csak a szükséges mértékű: téves és logikász.
Nem a kontrát kell nézni önmagában, hanem ezt a szerkezetet, ami nem épp évszázados. Te tudod, mióta használjuk a [nom] [vs/kontra] [nom]-féle szerkesztést? Oszd meg velem. (Eleve újkeletű anglicizmus.) És hogy amióta használjuk, melyik verzió terjedt el jobban? A kontra vagy a vs? Oszd meg velem. És azt is, hogy milyen forrást használtál.
Már csak azért sem szívesen fogom az ilyen mellément labdákat, mert azon alapul, hogy én a magyar változóneveket védeném, ami nem igaz. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|