|
|
 |
igen7
 2006-12-07 09:34:53
|
106
|
"nem tudom elfogadni, hogy a mg-i munkatermelekenysegnovekedes autonom tenyezo volt az ip. forradalom kialakulasaban, mert abban az esetben depresszalnia kellett volna az ipari realbereket."
nem kellett volna depresszálnia, ugyanis ez két külön dolog. akkor közel sem volt akkora társadalmi mobilitás mint ma, továbbá a mezőgazdasági tevékenység nem kizárólag az árutermelést szolgálta, hanem az önfenntartást is. vagyis nincs átmenet a földdel rendelkező árutermelő paraszt és a városi munkás között. vagyis a reálbéreknek ehhez semmi köze.
"akarcsak kinaban, ahol szinten akkora munkatermelekenyseggel dolgoztak a mgben, mint angliaban."
feltételezem Kínában a paraszt nem tulajdonolta a földet, csak dolgozott rajta. egyébként is leírtuk, hogy nincs értelme Kínát összevetni Európával, mert ott teljesen más jellegű volt a mezőgazdaság éghajlati okok miatt.
"meg egyszer hangsulyoznam, a mg-i teruletaranyos termelekenyseg es a a munkatermelekenyseg kulon dolog."
kezdem érteni mit akarsz ezzel hangsúlyozni, de megint beleesel a kínás csapdába, illetve abba a csapdába is, hogy megint pusztán közgazdasági okokkal próbálsz magyarázni egy annál sokkal összetettebb okokra visszavezethető folyamatot. Kínában a mezőgazdaság "területarányos termelékenysége" az élőmunka ráfordítás növekedése miatt következett be a sejtésem szerint, és nem technológiai változások miatt. |
|
A hozzászólás:
 |
|
Első Polgár
2006-12-06 17:59:32
|
104
|
nem tudom elfogadni, hogy a mg-i munkatermelekenysegnovekedes autonom tenyezo volt az ip. forradalom kialakulasaban, mert abban az esetben depresszalnia kellett volna az ipari realbereket. akarcsak kinaban, ahol szinten akkora munkatermelekenyseggel dolgoztak a mgben, mint angliaban.
meg egyszer hangsulyoznam, a mg-i teruletaranyos termelekenyseg es a a munkatermelekenyseg kulon dolog.
az un. mg-i forradalomban mindketto megtortent.
a varosi lakossag aranya nem fugg a teruletaranyos termelestol, hanem a munkaero termelekenysegtol.
a nepesseg ingadozasa pedig attol fugg, hogy elerte e a nepsseg a teruletaranyos termelekenyseg korlatot.
hiszen pl Japan lakossaga is hullamzott a shogunatus koraban, holott vszeg meglehetosen urbanizalt volt, mar akkor is.
tehat az en kovetkeztetesem az, hogy a teruletaranyos termelekenysegnovekedes autonom folyamat volt(Kinaban is lezajlott kb ugyanakkor), de nem erintette az iparosodottsagot (neutralis hatasa volt az ip. forradalomra)
viszont a mg. munkaeroaranyos termelekenysegnovekedese nem autonom folyamat, hanem az ipar felfutasa miatti eroforrasatcsoportositas a gazdasagon belul. |
|
Előzmény:
|
|
igen7
2006-12-05 09:09:52
|
101
|
"ez az allapot csak ugy johetett letre, hogy a relative emelkedo ipari/varosi berek huztak a munkaerot ki a foldekrol, es ez kenyszeritette ki a produktivitas novelest a mgban"
de nem csak így jöhetett létre. mai szemmel nézed a dolgot, ami hiba. Leírtuk már, hogy eltérő úton fejlődött a holland/angol és a spanyol/olasz társadalom. az előbbiekben a nemesség önként vált kvázi tőkéssé, mivel az előjogaikat részben elvesztették, részben meg eleve lecsökkent a számuk. Spanyolországban és Dél Itáliában meg ezzel ellentétes folyamat indult el, a nagy számú nemes megerősítette a privilegizált helyzetét és ez elnyomta a városokat, illetve az ott élő polgárságot. a parasztságot röghöz igyekeztek kötni, nem volt szabad föld piac, a városi polgárság adóterhe nőtt, ami ugye nem éppen gazdaságösztönző.
az iparban dolgozni MINDIG nagyobb fizetést jelent, mint a mezőgazdaságban! ugyanis a parasztot nem fizetik, ő csak a feleslegét tudja eladni, de ez bizonytalan bevételt jelent. a munkás meg fix fizetést kap vagyis elvben a parasztnak (ha nincs földje) mindenképpen megérte a városba menni.
a mezőgazdasági forradalom topikban leírtuk már, hogy egészen addig, amíg meg nem indult, a népességszám az agrároutputtól függött. ha kevesebb kaja termett, akkor éhínség volt. Ez jól látszik abban, hogy Európa népességingadozásai köthetőek bizonyos éghajlatváltozásokhoz. Vagyis ez nagyban bekorlátozta a városi lakosság számát. ameddig az output alacsony volt, addig nem tudott a népesség nagy városokat eltartani.
Ráadásul ha a paraszt növeli a gazdálkodásának a színvonalát (=mezőgazdasági forradalom) -> nő a feleslege -> nő a bevétele -> több árut tud vásárolni. vagyis nem csak a több kaja miatt fontos, hanem fogyasztópiacként is. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
