|
|
 |
Első Polgár
 2006-12-06 17:59:32
|
104
|
nem tudom elfogadni, hogy a mg-i munkatermelekenysegnovekedes autonom tenyezo volt az ip. forradalom kialakulasaban, mert abban az esetben depresszalnia kellett volna az ipari realbereket. akarcsak kinaban, ahol szinten akkora munkatermelekenyseggel dolgoztak a mgben, mint angliaban.
meg egyszer hangsulyoznam, a mg-i teruletaranyos termelekenyseg es a a munkatermelekenyseg kulon dolog.
az un. mg-i forradalomban mindketto megtortent.
a varosi lakossag aranya nem fugg a teruletaranyos termelestol, hanem a munkaero termelekenysegtol.
a nepesseg ingadozasa pedig attol fugg, hogy elerte e a nepsseg a teruletaranyos termelekenyseg korlatot.
hiszen pl Japan lakossaga is hullamzott a shogunatus koraban, holott vszeg meglehetosen urbanizalt volt, mar akkor is.
tehat az en kovetkeztetesem az, hogy a teruletaranyos termelekenysegnovekedes autonom folyamat volt(Kinaban is lezajlott kb ugyanakkor), de nem erintette az iparosodottsagot (neutralis hatasa volt az ip. forradalomra)
viszont a mg. munkaeroaranyos termelekenysegnovekedese nem autonom folyamat, hanem az ipar felfutasa miatti eroforrasatcsoportositas a gazdasagon belul. |
|
A hozzászólás:
 |
|
igen7
2006-12-05 09:09:52
|
101
|
"ez az allapot csak ugy johetett letre, hogy a relative emelkedo ipari/varosi berek huztak a munkaerot ki a foldekrol, es ez kenyszeritette ki a produktivitas novelest a mgban"
de nem csak így jöhetett létre. mai szemmel nézed a dolgot, ami hiba. Leírtuk már, hogy eltérő úton fejlődött a holland/angol és a spanyol/olasz társadalom. az előbbiekben a nemesség önként vált kvázi tőkéssé, mivel az előjogaikat részben elvesztették, részben meg eleve lecsökkent a számuk. Spanyolországban és Dél Itáliában meg ezzel ellentétes folyamat indult el, a nagy számú nemes megerősítette a privilegizált helyzetét és ez elnyomta a városokat, illetve az ott élő polgárságot. a parasztságot röghöz igyekeztek kötni, nem volt szabad föld piac, a városi polgárság adóterhe nőtt, ami ugye nem éppen gazdaságösztönző.
az iparban dolgozni MINDIG nagyobb fizetést jelent, mint a mezőgazdaságban! ugyanis a parasztot nem fizetik, ő csak a feleslegét tudja eladni, de ez bizonytalan bevételt jelent. a munkás meg fix fizetést kap vagyis elvben a parasztnak (ha nincs földje) mindenképpen megérte a városba menni.
a mezőgazdasági forradalom topikban leírtuk már, hogy egészen addig, amíg meg nem indult, a népességszám az agrároutputtól függött. ha kevesebb kaja termett, akkor éhínség volt. Ez jól látszik abban, hogy Európa népességingadozásai köthetőek bizonyos éghajlatváltozásokhoz. Vagyis ez nagyban bekorlátozta a városi lakosság számát. ameddig az output alacsony volt, addig nem tudott a népesség nagy városokat eltartani.
Ráadásul ha a paraszt növeli a gazdálkodásának a színvonalát (=mezőgazdasági forradalom) -> nő a feleslege -> nő a bevétele -> több árut tud vásárolni. vagyis nem csak a több kaja miatt fontos, hanem fogyasztópiacként is. |
|
Előzmény:
|
|
Első Polgár
2006-12-05 00:07:03
|
98
|
na akkor ezt csocsaljatok
ipari realberek europaban
mezogazdasagi termelekenyseg
na most az abrakbol vilagosan latszik az ollo, amely kinyilik anglia, hollandia es spanyolo. italia kozott a 16 szazadtol kezdve.
ahogy a realberollo kinyilik, ugy novekszik a mg munkatermelekenysege angliaban es hollandiaban.
nyilvanvaloan a mgi termelekenysegnovekedes nem lehetett az oka a realberek relativ emelkedesenek, mert a felesleges embertomeg pontosan, hogy lefele kellett volna nyomnia a realbereket. ebben az esetben ipari forradalom se lett volna, hiszen minek, ha van olcso munkaero.
ez az allapot csak ugy johetett letre, hogy a relative emelkedo ipari/varosi berek huztak a munkaerot ki a foldekrol, es ez kenyszeritette ki a produktivitas novelest a mgban |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
