Keresés

Részletes keresés

Első Polgár Creative Commons License 2006-11-30 08:47:47 75
Spanyolo.ban, Italiaban, Belgiumban 1500 kornyeken az ipari realberek meg nem szakadtak el eroteljesen a mg-itol.
Italia nem igazan homogen a del rossz teljseitmenye lerontja az eszakot.
Tkp 1500ban Europa meg meglehetosen homogen volt, egy becsi mesterember annyit keresett, mint egy londoni, vagy madridi.
Kb 1600tol kezd elszakadni az angol es holland ipari realber, es kb a kontinentalis atlag 2xesen stabilizalodik. Kozben az olasz, spanyol, stb realber csokken.
Van az Allennek egy pdf je, ahol statisztikai ellemzessel es szamitogepes modellezessel bebizonyitja, hogy a ket hajto tenyezo az angol es holland urbanizalodasnal a proto-indusztrialis ipar (manufakturalis) termelekenysegnovekedes (ipari realber+) es a kereskedelem bovulese volt.
A mg-i fejlodes, tarsadalmi struktura, irastudas terjedese nem volt ra hatassal, inkabb ennek kovetkezmenye volt.
A kereskedelem fejlodese is elsosorban az ipar relokaciojanak volt koszonheto (Del Eubol Eszak Euba) es nem a gyarmatositasnak.
A nagy kerdes valojaban az, hogy
1. miert olyan kis kozpontba koncentralodott a proto indusztrialis ipar (Anglia, Hollandia)
2. miert ott ment vegbe az a produktivitas novekedes, amely vegulis a realberek novekedeset okozta
3. miert tudta az angol es holland ipar lenyulni az olasz es reszben a belga ipar piaci reszesedeset
4. miert voltak az angolok es hollandok produktivabbak, mint Europa tobbi resze, niben rejlett ez a produktivitas? hiszen nekem az egesz ugy tunik, mintha csak munkaszervezesi kerdes lett volna, azt meg elmeletileg akarki meg tudja tanulni.. (genetika?)

Erdekes meg az is, hogy mashol olvastam, hogy az angol szovomunkasok realbere 1770ben hatszorossa volt az indiai hasonlo munkasoknak.
Ez eleg fenyesen magyarazza azt, hogy miert nem Indiaban volt ipari forradalom, hiszen ott sok olcsobb volt az ember, minek alkalmazni gepeket. Valszeg hasonlo igaz Kinara.
Masik megdobbento teny, hogy annak ellenere, hogy az angol szovoipari realber 6xosa volt az indiainak, a produktivitas max 2-3szoros lehetett!
Ez fenyesen alatamasztja azt az elmeletemet, hogy Europaban az ipar tarsadalmi hasznossaga sokkal magasabb volt, ugyanazert az ipar cikkert joval magasabb erteku mg-i arucikket voltak hajlandoak becserelni.
Lehet ez az italia - anglia viszonylatban is igaz volt?

Ha irsz egy levelet, elkuldom a pdfeket, nagyon tanulsagos olvasmanyok tele szammal.
A hozzászólás:
Maotai Creative Commons License 2006-11-29 10:10:11 72

es elhangzott itt, hogy az intenziv mg. az ipari fejlodes zaloga. nos, nem igy van.

 

Van 1 tökéletes és 1 megfelelő ellenpéldám :

 

1. Spanyolo. - meglepően fejlett ipar párosul katasztrófáli mg-al, mel ráadásul szinte korlátlan munkaerőtöbbletet lenne képes nyújtani az iparnak.

 

2. Olaszo ipara még annál is fejletteb volt hasonló mg-i paraméterekkel.

 

Egyik sem tudott felzárkózni az IF 2. hullámában sem.

Előzmény:
Első Polgár Creative Commons License 2006-11-27 23:19:44 66
olvasd el ezt a pdf-et:
http://www.nuffield.ox.ac.uk/users/allen/ecstrucagprod.pdf
az europai urbanizacios szintek 1400-1800-ig orszagos bontasban.
vilagosan latszik belole, hogy 1500 kornyeken Italia, Belgium es Hollandia alkottak a centrumot (leginkabb urbanizaltak)
mig 1750ben Anglia es Hollandia voltak kiemelkedoen urbanizalva
tehat az egyertelmu, hogy a nemeteknek, spanyoloknak, franciaknak semmi eselyuk nem volt mar 1750ben

a kinaiakkal osszehasonlitani pedig azert erdemes, mert a kinai mezogazdasag munkatermelekenysege az 1750es angol es holland termelekenyseg szintjen allt es elhangzott itt, hogy az intenziv mg. az ipari fejlodes zaloga. nos, nem igy van.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!