vagyis ez csak mennyiségi előny, de minőségileg hátrány! az ipari termeléshez (amennyiben az munkaintenzív) viszont nagy mennyiségű fehérje is kell.
francokat, a kinaiaknak ott volt a gyapot, hogy szallakat biztositson az iparnak.
a nitrogenutanpotlast is megoldottak, kb abban az idoben, mint az angolok, csak nem a lucerna->birka->tragya korforgasban, hanem a szojabab->preseles->tragya korforgasban.
mind a lucerna, mind a szoja kituno feherjeforras (nitrogenkoto bakteriumokkal el szimbiozisban)
a teruletegysegre eso magas termelekenyseg csak a nepsuruseget noveli, az urbanizaciot a munkaegysegre vetitett termelekenyseg noveli
nem az ipar szívta el a munkaerőt. a munkaerő vált feleslegessé a mezőgazdaságban.
ugyanmar, attol meg mehetett volna pl. a hadseregbe, vagy a hivatalnokretegbe is.
azt kell latni, hogy a mezogazdasagbol valo munkaerokivonas nem az 1700as evek Angliajanak specifikuma, megtortent a kozepkori Belgiumban es Kinaban is.
de le merem fogadni, hogy ugyanez tortent a keso Romai Koztarsasagban is.
sok tarsadalom kepes volt ra, hogy munkaerot vonjon ki a mgbol, amennyiben a kesztetes meg volt ra, a kerdes az, hogy ez a munkaero hova ment.
oda ahol az adott kor korulmenyei kozt a munkaero hatarhasznossaga a legnagyobb volt!
Romaban a hadseregbe es a cirkuszokba, Nemetalfoldon a kezmuvesiparba, Kinaban a hivatalnokretegbe es a hadseregbe, Angliaban meg a manufakturalis iparba.
amikor a bekerítések megindultak Angliában, akkor még nem volt angol ipar!
na ne viccelodjunk mar, akkor ki csinalta a polgari forradalmat Angliaban, a parasztok? | 
