|
|
 |
igen7
 2006-11-27 11:26:55
|
45
|
"francokat, a kinaiaknak ott volt a gyapot, hogy szallakat biztositson az iparnak."
mekkora volumenben termesztették? tudunk erről valamit?
"a nitrogenutanpotlast is megoldottak, kb abban az idoben, mint az angolok, csak nem a lucerna->birka->tragya korforgasban, hanem a szojabab->preseles->tragya korforgasban."
helyesen: lucerna->szarvasmarha->trágya . a birkatenyésztésnek ehhez semmi köze, ahhoz legelők kellenek.
a szójababot mekkora volumenben termesztették?
"ugyanmar, attol meg mehetett volna pl. a hadseregbe, vagy a hivatalnokretegbe is."
semmiképpen sem mehetett volna. a hadsereget nem lehet a végtelenségig fejleszteni, de oda egyébként mentek is, kényszersoroztak. a hivatalnokrétegbe viszont csak képzett munkaerő kell, a paraszt meg nem éppen ilyen.
" megtortent a kozepkori Belgiumban es Kinaban is.
de le merem fogadni, hogy ugyanez tortent a keso Romai Koztarsasagban is."
nem értem ezt a munkaerőkivonást. Kínát nem ismerem, de tudunk arról, hogy flandriában CSÖKKENT az agrárnépesség? mármint abszolút számokban, nem arányaiban, mert arányaiban télleg csökkent, de ez csak a városok fejlődésének köszönhető.
|
|
A hozzászólás:
 |
|
Első Polgár
2006-11-27 11:07:57
|
39
|
vagyis ez csak mennyiségi előny, de minőségileg hátrány! az ipari termeléshez (amennyiben az munkaintenzív) viszont nagy mennyiségű fehérje is kell.
francokat, a kinaiaknak ott volt a gyapot, hogy szallakat biztositson az iparnak.
a nitrogenutanpotlast is megoldottak, kb abban az idoben, mint az angolok, csak nem a lucerna->birka->tragya korforgasban, hanem a szojabab->preseles->tragya korforgasban.
mind a lucerna, mind a szoja kituno feherjeforras (nitrogenkoto bakteriumokkal el szimbiozisban)
a teruletegysegre eso magas termelekenyseg csak a nepsuruseget noveli, az urbanizaciot a munkaegysegre vetitett termelekenyseg noveli
nem az ipar szívta el a munkaerőt. a munkaerő vált feleslegessé a mezőgazdaságban.
ugyanmar, attol meg mehetett volna pl. a hadseregbe, vagy a hivatalnokretegbe is.
azt kell latni, hogy a mezogazdasagbol valo munkaerokivonas nem az 1700as evek Angliajanak specifikuma, megtortent a kozepkori Belgiumban es Kinaban is.
de le merem fogadni, hogy ugyanez tortent a keso Romai Koztarsasagban is.
sok tarsadalom kepes volt ra, hogy munkaerot vonjon ki a mgbol, amennyiben a kesztetes meg volt ra, a kerdes az, hogy ez a munkaero hova ment.
oda ahol az adott kor korulmenyei kozt a munkaero hatarhasznossaga a legnagyobb volt!
Romaban a hadseregbe es a cirkuszokba, Nemetalfoldon a kezmuvesiparba, Kinaban a hivatalnokretegbe es a hadseregbe, Angliaban meg a manufakturalis iparba.
amikor a bekerítések megindultak Angliában, akkor még nem volt angol ipar!
na ne viccelodjunk mar, akkor ki csinalta a polgari forradalmat Angliaban, a parasztok? |
|
Előzmény:
|
|
igen7
2006-11-27 10:44:13
|
34
|
"1. teruletegysegre eso output novelese, ennek onmagaban semmi jelentosege nem lett volna, meg igy is boven le voltak maradva a kinai termelekenyseg mogott"
dehogynem volt jelentősége! a kínai termelékenység azért magas, mert ott éghajlati okok miatt olyan növények is termeszthetőek, amelyekből sokkal nagyobb mennyiségű élelmiszer állítható elő! a rizs! dél kínában manapság háromszor is vethető évente, de gondolom az akkori szinten is lehetőség volt a rizs mellett valamilyen más növényt vetni az adott évben. ugyanakkor a kínai mezőgazdaságban az állattenyésztés abszolúlt marginális jelentőségű volt, miközben az európaiban nem!
vagyis ez csak mennyiségi előny, de minőségileg hátrány! az ipari termeléshez (amennyiben az munkaintenzív) viszont nagy mennyiségű fehérje is kell.
"2. a munkaegysegre eso output novelese. ez volt a lenyeges dolog, es ennek oka, hogy az ipar elszivta a munkaerot a mg-bol."
nem az ipar szívta el a munkaerőt. a munkaerő vált feleslegessé a mezőgazdaságban. amikor a bekerítések megindultak Angliában, akkor még nem volt angol ipar! a gyapjú még flandriába ment eladásra.
"tehat nem a mg-i forradalomban kell keresni az ip. forradalom okat, semmikepp."
a te hipotéziseddel szemben áll amit a gazdaságtörténészek állítanak, az pedig az, hogy ebben kell keresni. a mg. forr ugyanis nem csak az élelmiszertermelés növekedését jelenti, hanem azt is, hogy a fejlettebb technológiák miatt a mezőgazdaság ipari nyersanyag termelése is megnő (pl. gyapjú, len, stb). az első húzóágazat, a textilipar pont ezekre a nyersanyagokra épült! a mezőgazdasági technológiák fejlődésével ez nem lett volna lehetséges. nincs lehetőség bekerítésekre közép és észak Angliában, ha Dél Anglia parasztbirtokai nem lettek volna képesek elég gabonát termeszteni (+ a balti gabonaimport) az ország számára!
"visszaternek inkabb eredeti hipotezisemhez, miszerint az ipari forradalom oka pont az, hogy a mg mar nem birta novelni a munkahatekonysagot, tobb embert mar nem lehetett kiszivni az agrarszektorbol, ezert a gepekhez fordultak."
a mezőgazdaság gépekhez fordult? a 17. században? milyen gépekre gondolsz? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
