|
|
 |
igen7
 2006-11-27 10:44:13
|
34
|
"1. teruletegysegre eso output novelese, ennek onmagaban semmi jelentosege nem lett volna, meg igy is boven le voltak maradva a kinai termelekenyseg mogott"
dehogynem volt jelentősége! a kínai termelékenység azért magas, mert ott éghajlati okok miatt olyan növények is termeszthetőek, amelyekből sokkal nagyobb mennyiségű élelmiszer állítható elő! a rizs! dél kínában manapság háromszor is vethető évente, de gondolom az akkori szinten is lehetőség volt a rizs mellett valamilyen más növényt vetni az adott évben. ugyanakkor a kínai mezőgazdaságban az állattenyésztés abszolúlt marginális jelentőségű volt, miközben az európaiban nem!
vagyis ez csak mennyiségi előny, de minőségileg hátrány! az ipari termeléshez (amennyiben az munkaintenzív) viszont nagy mennyiségű fehérje is kell.
"2. a munkaegysegre eso output novelese. ez volt a lenyeges dolog, es ennek oka, hogy az ipar elszivta a munkaerot a mg-bol."
nem az ipar szívta el a munkaerőt. a munkaerő vált feleslegessé a mezőgazdaságban. amikor a bekerítések megindultak Angliában, akkor még nem volt angol ipar! a gyapjú még flandriába ment eladásra.
"tehat nem a mg-i forradalomban kell keresni az ip. forradalom okat, semmikepp."
a te hipotéziseddel szemben áll amit a gazdaságtörténészek állítanak, az pedig az, hogy ebben kell keresni. a mg. forr ugyanis nem csak az élelmiszertermelés növekedését jelenti, hanem azt is, hogy a fejlettebb technológiák miatt a mezőgazdaság ipari nyersanyag termelése is megnő (pl. gyapjú, len, stb). az első húzóágazat, a textilipar pont ezekre a nyersanyagokra épült! a mezőgazdasági technológiák fejlődésével ez nem lett volna lehetséges. nincs lehetőség bekerítésekre közép és észak Angliában, ha Dél Anglia parasztbirtokai nem lettek volna képesek elég gabonát termeszteni (+ a balti gabonaimport) az ország számára!
"visszaternek inkabb eredeti hipotezisemhez, miszerint az ipari forradalom oka pont az, hogy a mg mar nem birta novelni a munkahatekonysagot, tobb embert mar nem lehetett kiszivni az agrarszektorbol, ezert a gepekhez fordultak."
a mezőgazdaság gépekhez fordult? a 17. században? milyen gépekre gondolsz? |
|
A hozzászólás:
 |
|
Első Polgár
2006-11-26 23:48:02
|
31
|
ez a grafikon kulonosen nagyszeru. A mezogazdasagi munkaero produktivitasat mutatja, az 1500as angol produktivitast 1nek veve.
Ez a mutato nagyon fontos, mert ez hatarozza meg, mennyi embert bir eltartani a mg, akik aztan varosokban telepulhetnek le.
Ne tevesszen meg, hogy az abra az egy fore juto hatekonysagot mutatja, es nem az egy hektarra esot. A teruletegysegre eso kibocsatas, ugyanis folyamtosan nott a tortenelem folyaman, azonban ez az urbanizacio szintjet egyaltalan nem biztos, hogy befolyasolja.
Nos az abrabol jol latszik, hogy Europaban legalabb 2 jol elkulonitheto palya volt, az egyik a munkaintenziv gazdasage, a masik a munkatakarekos mezogazdasage.
Az is latszik, hogy a gazdasagok a munkaintenziv mgbol at tudtak menni a kevesbe intenzivbe, es forditva. Az is latszik, hogy mindig az iparosodott centrum orszagok rendelkeznek magas hatekonysaggal a mezogazdasagban es a periferia alacsonnyal.
Ennek oka az, hogy a marginalis produktivitasu mezogazdasagi munkaerot az ipar felszivja, ha az ipar marginalis produktivitasa nagyobb.
Tehat az angol es holland mgi forradalomnak ket osszetevoje volt:
1. teruletegysegre eso output novelese, ennek onmagaban semmi jelentosege nem lett volna, meg igy is boven le voltak maradva a kinai termelekenyseg mogott
2. a munkaegysegre eso output novelese. ez volt a lenyeges dolog, es ennek oka, hogy az ipar elszivta a munkaerot a mg-bol.
tehat nem a mg-i forradalomban kell keresni az ip. forradalom okat, semmikepp.
visszaternek inkabb eredeti hipotezisemhez, miszerint az ipari forradalom oka pont az, hogy a mg mar nem birta novelni a munkahatekonysagot, tobb embert mar nem lehetett kiszivni az agrarszektorbol, ezert a gepekhez fordultak.
Kinaval osszehasonlitva pedig:
Kina mar legkesobb az 1600as evekben elerte azt a mezogazdasagi munkahatekonysagot, ami Angliaban az ip. forradalom idejen volt.
Adam Smithtol tudjuk, hogy a kinai munkas realbere a vilagon a legalacsonyabb volt, mar akkor is, az angoloke pedig a legnagyobb. ennek oka, az hogy a kinai ipar produktivitasa alacsony volt, ezert azt az embertomegek, amely elmeletileg kepes lett volna az ip. forr. beinditasara az improduktiv hivatalnokreteg es a hadsereg vette fel.
Ennek okat en tovabbra is abban latom, hogy a kinai videknek nem volt szuksege iparra abban a mertekben, ahogy europanak volt, azaz az ipar tarsadalmi hasznossaga sokkal alacsonyabb volt. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
