Keresés

Ez meg keves lenne, mert Kinaban mindket dolog megvolt.
Megvolt a mg-i termeny tobblet es a nagyon jo csatornahalozat is.

De ott nem nőtt a terménytöbblet lényegesen. Jellemző, h a csúcskorban - a Ming-ben a hadsereg maga termeli+ a rizsét : a fele harcol, a fele földet túr. Ez ugyebár nemigen segíti elő a szakosodást és fejlesztést. :-)

A csatornahálózatot nem lehet összehasonlítani Angliával, mert a területi sűrűsége sokszorosan töredéke volt.

Szvsz nem igaz az, hogy a mg-i termles nem tamasztott keresletet az ipar fele a kozepkorban, hanem pont ellenkezoleg.

Hiszen vasekeket, szelmalmokat a parasztok nehezen keszitettek maguknak.
Az a sok kovacs es szabo a magyar vezeteknevekben is arra utal, hogyha kisipari meretekben is, de aggregalva jelentos aruforgalom zajlott le a kozepkori varosok es videk kozott is.

Pedig így van.

A feudalizmusban a parasztok "ipari" szükségleteit a falusi munkamegosztáson belül a helyi mesteremberek elégítették ki . A kovács, a takács, stb.

Vasekét asszem a 18.sz-tól alkalmaznak.

Es en inkabb azt tartanam jobb magyarazatnak, hogy az angol es holland mg-i forradalmat pont az ipar emberi eroforrasigenye hivta eletre. (Mg-i arforradalom)

Véleményem szerint ez pont fordítva történt, hisz az ipar erőforrásigényének megnövekedéséhez keresletnövekedésre volt szüksége, az meg csak a mg-ból jöhetett. (nyilván Angliánál a külkerből is, de az is a felvevő piacok átalakulásának függvénye volt. A  lentebbi adataimból jól látszik a mg termelékenységnövekedésének exponenciálisan gyorsuló üteme, mely pont 1700 és 1750 közt gyorsul be igazán, és ez teszi lehetővé az angol városi ipar átalakulását.

Kínában meg nem nemigen volt intenzív mg-i fejlődés.

Richelieu szerint a 17. szazadi haborukban szinte minden hadjarat a logisztika hianya miatt bukott meg, a katonaknak nem volt mit enniuk. Gusztav Adolf serege azert manoverezett olyan gyorsan a 30 eves haboruban, hogy mindig friss teruleten tudjon fosztogatni, kulonben a hadsereg szetszeled.

Logisztika, igen. Közlekedés.

Angliának óriási előnye volt az ország szinte minden pontját a tengerrel és (így)egymással összekötő csatornarendszer kiépülése a 18. sz elejére, hisz a tömegárukereskedelem egyik legnagyobb akadálya korábban az volt, h a szállítás többszörösére növelte az áru önköltségét.  Persze, akkor miért nem Hollandia.

Másik, a mezőgazdaság termelékenysége.

Ismert, h a középkori gazdaság lényege, h az uralkodó és a városi szektor szektor a primer (mg-i) terménylecspolásából él úgy, h a primer nem jelent keresletet a szekunder felé, mert az iparcikkeiket, termelőeszközeiket a falvak maguk állítják elő.

A szekunder ezért a külker és az uralkodó szektor kereslete által biztosított nyereségét nem halmozza fel, hisz minek, hanem elfogyasztja (pl. az itáliai fénykorszak)

Évszázados tapasztalat, a mg terméktöbblete (már ha éppen van) 20-20 % körül mozgott.  Angliában becslések szerint a búza terméshozama/acre 

 - 1200 és 1650 közt 8 bushelről 11-re nőtt, 

-  1750-re újabb 30 %-os növekedés

-  1800 re ismét.

Így megjelent egy olyan stabil (?) terménytöbblet, miáltal a primer szektor keresletet képes indukálni a városi felé, ott meg beindul az ipari verseny.