|
|
 |
Első Polgár
 2006-11-26 16:57:06
|
23
|
Ez meg keves lenne, mert Kinaban mindket dolog megvolt.
Megvolt a mg-i termeny tobblet es a nagyon jo csatornahalozat is.
Szvsz nem igaz az, hogy a mg-i termles nem tamasztott keresletet az ipar fele a kozepkorban, hanem pont ellenkezoleg.
Hiszen vasekeket, szelmalmokat a parasztok nehezen keszitettek maguknak.
Az a sok kovacs es szabo a magyar vezeteknevekben is arra utal, hogyha kisipari meretekben is, de aggregalva jelentos aruforgalom zajlott le a kozepkori varosok es videk kozott is.
Szvsz ez pontosan Kinara lenne a jelemzo, ahol a neolit paraszti retegnek tenyleg nem volt szuksege semmi iparra.
Es en inkabb azt tartanam jobb magyarazatnak, hogy az angol es holland mg-i forradalmat pont az ipar emberi eroforrasigenye hivta eletre. (Mg-i arforradalom)
Amikor a mg mar nem volt kepes tobbe lepest tartani az ipar igenyeivel, akkor az iparban buzaval hajtott emberek helyett szennel hajtott gepeket kezdtek el alkalmazni. |
|
A hozzászólás:
 |
|
Maotai
2006-11-26 16:28:31
|
22
|
Richelieu szerint a 17. szazadi haborukban szinte minden hadjarat a logisztika hianya miatt bukott meg, a katonaknak nem volt mit enniuk. Gusztav Adolf serege azert manoverezett olyan gyorsan a 30 eves haboruban, hogy mindig friss teruleten tudjon fosztogatni, kulonben a hadsereg szetszeled.
Logisztika, igen. Közlekedés.
Angliának óriási előnye volt az ország szinte minden pontját a tengerrel és (így)egymással összekötő csatornarendszer kiépülése a 18. sz elejére, hisz a tömegárukereskedelem egyik legnagyobb akadálya korábban az volt, h a szállítás többszörösére növelte az áru önköltségét. Persze, akkor miért nem Hollandia.
Másik, a mezőgazdaság termelékenysége.
Ismert, h a középkori gazdaság lényege, h az uralkodó és a városi szektor szektor a primer (mg-i) terménylecspolásából él úgy, h a primer nem jelent keresletet a szekunder felé, mert az iparcikkeiket, termelőeszközeiket a falvak maguk állítják elő.
A szekunder ezért a külker és az uralkodó szektor kereslete által biztosított nyereségét nem halmozza fel, hisz minek, hanem elfogyasztja (pl. az itáliai fénykorszak)
Évszázados tapasztalat, a mg terméktöbblete (már ha éppen van) 20-20 % körül mozgott. Angliában becslések szerint a búza terméshozama/acre
- 1200 és 1650 közt 8 bushelről 11-re nőtt,
- 1750-re újabb 30 %-os növekedés
- 1800 re ismét.
Így megjelent egy olyan stabil (?) terménytöbblet, miáltal a primer szektor keresletet képes indukálni a városi felé, ott meg beindul az ipari verseny.
|
|
Előzmény:
|
|
Első Polgár
2006-11-25 00:14:31
|
9
|
Tehat a kerdesem:
Miert Angliaban, miert nem Kinaban?
A valaszom: Angliaban a toke hatarkoltsege kisebb volt mint a munkae, szemben Kinaval, ahol pont forditva.
Ennek oka az, hogy az Europai fejlodes a kozepkorban sokkal tokeigenyesebb volt, mint a kinai. A kinaiak gyakorlatilag neolit modszerekkel fenn tudtak tartani egy oriasi populaciot, amelynek nem volt szuksege iparra, ezert alacsony produktivitasu katona es hivatalnokretegekben csapodott le a nepessegfolosleg.
Ezzel szemben Europaban a romai idoktol kezdve emberhiany volt. A munkaerohiany legszembetunobb jele a feudalizmus nevu tarsadalmi struktura, amely vegsokig lecsupaszitott, fapados am igen robusztus modszerekkel iranyitotta a tarsadalmat. A kis letszamu elit a leheto leghatekonyabb es legstrapabirobb modon volt egyszerre eroszakszervezet, politikai rendszer, birosag, minden.
Ezert jelent meg a vaseke, szelmalom, vizimalom, szugyham europaban, amelyek mind tokejavaknak tudhatoak be es a draga emberi erot hivatottak helyettesiteni.
A haboruban is hasonlokeppen hardverigenyes hadviseles folyt, nehez pancelok, varak majd lofegyverek. A kinaiak a nagy falat tobb szazezer emberrel vedtek, mig a magyar vegvari rendszer ugyanakkora frontot vedett par ezer emberrel.
A tokeigenyes termeles miatt a piacra valo belepes korlatai megnottek, ez okozta a specializaciot es a keso kozepkori ipari-urbanus kozpontok letrejottet.
Tokeigeny nelkul az ipar decentralizalt maradt volna, mint Kinaban.
Tovabbi ervek:
- Adam Smith es kortarsai szerint a 18. szazadi Angliaban voltak a legmagasabbak a realberek es Kinaban a legalacsonyabbak
- az angoloknak nem volt eleg emberuk arra, hogy komolyabb hadseregeket tartsanak fel, meg akkor sem, amikor letuk forgott veszelyben, pl Napoleon kontinentalis blokadja idejen. viszont penzuk(=tradeable goods) boven volt ra, hogy spanyol lazadokat es porosz ezredeket vasaroljanak, valamint a vilag legnagyobb flottajat tartsak fenn. tehat meg a haborukat is tokevel nyertek es nem munkaval.
alapvetoen egesz Europaban nem volt soha eleg ember ahhoz, hogy a szethuzo eroket legyurve egyseges iranyitas ala keruljon a kontinens. ket valamire valo kiserlet tortent csak Napoleon es Hitler idejen (nem veletlenul mindketten munkaerofolosleges helyzetbol indultak)
- Richelieu szerint a 17. szazadi haborukban szinte minden hadjarat a logisztika hianya miatt bukott meg, a katonaknak nem volt mit enniuk. Gusztav Adolf serege azert manoverezett olyan gyorsan a 30 eves haboruban, hogy mindig friss teruleten tudjon fosztogatni, kulonben a hadsereg szetszeled.
stb, stb. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
