|
|
 |
Első Polgár
 2006-11-25 18:33:21
|
14
|
Az angolok mellett szol meg az is, hogy olcso nyersanyagokhoz volt hozzaferesuk.
Igy az eloallitasi koltsegek kozott megnott a munkaero aranya, ami meg inkabb celszeruve tette a gepesitest.
Az igassag az, hogy szvsz az Europan beluli specializacio mar legkesobb a 15 szazadban eldolt, kerdes tenyleg az, hogy miert nem a hasonlo adottsagu nemetek es nem az angolok specializalodtak az iparra jobban.
Nemetorszag 14-16 sz. tortenelmerol szinte semmit nem tudok.... |
|
A hozzászólás:
 |
|
Maotai
2006-11-25 16:44:32
|
12
|
ezzel már tágítod a horizontot kissé :)
én leragadtam még ott, h miért nem Franciao. vagy Germánia :)
Alant említettem a közlekedés fontosságát a beindulásban.
A 18. sz. 2. felében a spanyol kikötőkben az angol szén olcsóbb volt, mint a néhány tucat km-rel bentebb kitermelt hazai.
Becslések szerint egy átlag árucikk 30-40 km-re való szállítása megduplázta az árát.
Érdekes még, h míg az IF 1. hulláma teljesen brit központú volt, a 2. már inkább német - többek közt a vegyi , gép- és elektrotechnikai ágazatokban betöltött vezető szerepük következtében. |
|
Előzmény:
|
|
Első Polgár
2006-11-25 00:14:31
|
9
|
Tehat a kerdesem:
Miert Angliaban, miert nem Kinaban?
A valaszom: Angliaban a toke hatarkoltsege kisebb volt mint a munkae, szemben Kinaval, ahol pont forditva.
Ennek oka az, hogy az Europai fejlodes a kozepkorban sokkal tokeigenyesebb volt, mint a kinai. A kinaiak gyakorlatilag neolit modszerekkel fenn tudtak tartani egy oriasi populaciot, amelynek nem volt szuksege iparra, ezert alacsony produktivitasu katona es hivatalnokretegekben csapodott le a nepessegfolosleg.
Ezzel szemben Europaban a romai idoktol kezdve emberhiany volt. A munkaerohiany legszembetunobb jele a feudalizmus nevu tarsadalmi struktura, amely vegsokig lecsupaszitott, fapados am igen robusztus modszerekkel iranyitotta a tarsadalmat. A kis letszamu elit a leheto leghatekonyabb es legstrapabirobb modon volt egyszerre eroszakszervezet, politikai rendszer, birosag, minden.
Ezert jelent meg a vaseke, szelmalom, vizimalom, szugyham europaban, amelyek mind tokejavaknak tudhatoak be es a draga emberi erot hivatottak helyettesiteni.
A haboruban is hasonlokeppen hardverigenyes hadviseles folyt, nehez pancelok, varak majd lofegyverek. A kinaiak a nagy falat tobb szazezer emberrel vedtek, mig a magyar vegvari rendszer ugyanakkora frontot vedett par ezer emberrel.
A tokeigenyes termeles miatt a piacra valo belepes korlatai megnottek, ez okozta a specializaciot es a keso kozepkori ipari-urbanus kozpontok letrejottet.
Tokeigeny nelkul az ipar decentralizalt maradt volna, mint Kinaban.
Tovabbi ervek:
- Adam Smith es kortarsai szerint a 18. szazadi Angliaban voltak a legmagasabbak a realberek es Kinaban a legalacsonyabbak
- az angoloknak nem volt eleg emberuk arra, hogy komolyabb hadseregeket tartsanak fel, meg akkor sem, amikor letuk forgott veszelyben, pl Napoleon kontinentalis blokadja idejen. viszont penzuk(=tradeable goods) boven volt ra, hogy spanyol lazadokat es porosz ezredeket vasaroljanak, valamint a vilag legnagyobb flottajat tartsak fenn. tehat meg a haborukat is tokevel nyertek es nem munkaval.
alapvetoen egesz Europaban nem volt soha eleg ember ahhoz, hogy a szethuzo eroket legyurve egyseges iranyitas ala keruljon a kontinens. ket valamire valo kiserlet tortent csak Napoleon es Hitler idejen (nem veletlenul mindketten munkaerofolosleges helyzetbol indultak)
- Richelieu szerint a 17. szazadi haborukban szinte minden hadjarat a logisztika hianya miatt bukott meg, a katonaknak nem volt mit enniuk. Gusztav Adolf serege azert manoverezett olyan gyorsan a 30 eves haboruban, hogy mindig friss teruleten tudjon fosztogatni, kulonben a hadsereg szetszeled.
stb, stb. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
