|
|
 |
igen7
 2006-11-27 10:57:22
|
36
|
" A kinaiak a nagy falat tobb szazezer emberrel vedtek,"
a nagy falat kb 0 emberrel védték, nem az volt a célja, hogy ott védekezzenek, hanem az, hogy rablási célból ne legyen értelme átkelni rajta. a hódítási szándékkal érkező nomádokkal szemben nem védett. |
|
|
|
igen7
2006-11-27 10:55:53
|
35
|
"Ezzel szemben Europaban a romai idoktol kezdve emberhiany volt. A munkaerohiany legszembetunobb jele a feudalizmus nevu tarsadalmi struktura, amely vegsokig lecsupaszitott, fapados am igen robusztus modszerekkel iranyitotta a tarsadalmat. A kis letszamu elit a leheto leghatekonyabb es legstrapabirobb modon volt egyszerre eroszakszervezet, politikai rendszer, birosag, minden."
ezt már máshol is írtad, azért válaszolok rá. nem igaz hogy munkaerőhiány lett volna, eleve egy rakás tény ennek ellentmond. leginkább az, hogy nyugat európa legsűrűbben lakott területeiről folyamatosan áramlott a népességfelesleg kelet európába (vallóniából, észak itáliából, a rajna mentéről, szászországból, svábföldről, stb). a keresztesháborúk, a német drang nach osten mind ennek a jelenségnek a következményei.
a feudalizmus meg egyáltalán nem egyedülálló. minden törzsi társadalomnál fejlettebb berendezkedés arra épült, hogy egy szűk társadalmi réteg uralkodik a széles elnyomott rétegek felett. ugyanakkor pont nyugat európában a késő középkorra egy elég jelentős városi polgárréteg is kialakult, amelyik pont hogy feszegetni kezdte a rendszer határait, és pont a legsűrűbben lakott területeken lényegében a feudalizmus meg is szűnt. |
|
|
|
Maotai
2006-11-26 16:28:31
|
22
|
Richelieu szerint a 17. szazadi haborukban szinte minden hadjarat a logisztika hianya miatt bukott meg, a katonaknak nem volt mit enniuk. Gusztav Adolf serege azert manoverezett olyan gyorsan a 30 eves haboruban, hogy mindig friss teruleten tudjon fosztogatni, kulonben a hadsereg szetszeled.
Logisztika, igen. Közlekedés.
Angliának óriási előnye volt az ország szinte minden pontját a tengerrel és (így)egymással összekötő csatornarendszer kiépülése a 18. sz elejére, hisz a tömegárukereskedelem egyik legnagyobb akadálya korábban az volt, h a szállítás többszörösére növelte az áru önköltségét. Persze, akkor miért nem Hollandia.
Másik, a mezőgazdaság termelékenysége.
Ismert, h a középkori gazdaság lényege, h az uralkodó és a városi szektor szektor a primer (mg-i) terménylecspolásából él úgy, h a primer nem jelent keresletet a szekunder felé, mert az iparcikkeiket, termelőeszközeiket a falvak maguk állítják elő.
A szekunder ezért a külker és az uralkodó szektor kereslete által biztosított nyereségét nem halmozza fel, hisz minek, hanem elfogyasztja (pl. az itáliai fénykorszak)
Évszázados tapasztalat, a mg terméktöbblete (már ha éppen van) 20-20 % körül mozgott. Angliában becslések szerint a búza terméshozama/acre
- 1200 és 1650 közt 8 bushelről 11-re nőtt,
- 1750-re újabb 30 %-os növekedés
- 1800 re ismét.
Így megjelent egy olyan stabil (?) terménytöbblet, miáltal a primer szektor keresletet képes indukálni a városi felé, ott meg beindul az ipari verseny.
|
|
|
|
Maotai
2006-11-25 16:44:32
|
12
|
ezzel már tágítod a horizontot kissé :)
én leragadtam még ott, h miért nem Franciao. vagy Germánia :)
Alant említettem a közlekedés fontosságát a beindulásban.
A 18. sz. 2. felében a spanyol kikötőkben az angol szén olcsóbb volt, mint a néhány tucat km-rel bentebb kitermelt hazai.
Becslések szerint egy átlag árucikk 30-40 km-re való szállítása megduplázta az árát.
Érdekes még, h míg az IF 1. hulláma teljesen brit központú volt, a 2. már inkább német - többek közt a vegyi , gép- és elektrotechnikai ágazatokban betöltött vezető szerepük következtében. |
|
A hozzászólás:
 |
|
Első Polgár
2006-11-25 00:14:31
|
9
|
Tehat a kerdesem:
Miert Angliaban, miert nem Kinaban?
A valaszom: Angliaban a toke hatarkoltsege kisebb volt mint a munkae, szemben Kinaval, ahol pont forditva.
Ennek oka az, hogy az Europai fejlodes a kozepkorban sokkal tokeigenyesebb volt, mint a kinai. A kinaiak gyakorlatilag neolit modszerekkel fenn tudtak tartani egy oriasi populaciot, amelynek nem volt szuksege iparra, ezert alacsony produktivitasu katona es hivatalnokretegekben csapodott le a nepessegfolosleg.
Ezzel szemben Europaban a romai idoktol kezdve emberhiany volt. A munkaerohiany legszembetunobb jele a feudalizmus nevu tarsadalmi struktura, amely vegsokig lecsupaszitott, fapados am igen robusztus modszerekkel iranyitotta a tarsadalmat. A kis letszamu elit a leheto leghatekonyabb es legstrapabirobb modon volt egyszerre eroszakszervezet, politikai rendszer, birosag, minden.
Ezert jelent meg a vaseke, szelmalom, vizimalom, szugyham europaban, amelyek mind tokejavaknak tudhatoak be es a draga emberi erot hivatottak helyettesiteni.
A haboruban is hasonlokeppen hardverigenyes hadviseles folyt, nehez pancelok, varak majd lofegyverek. A kinaiak a nagy falat tobb szazezer emberrel vedtek, mig a magyar vegvari rendszer ugyanakkora frontot vedett par ezer emberrel.
A tokeigenyes termeles miatt a piacra valo belepes korlatai megnottek, ez okozta a specializaciot es a keso kozepkori ipari-urbanus kozpontok letrejottet.
Tokeigeny nelkul az ipar decentralizalt maradt volna, mint Kinaban.
Tovabbi ervek:
- Adam Smith es kortarsai szerint a 18. szazadi Angliaban voltak a legmagasabbak a realberek es Kinaban a legalacsonyabbak
- az angoloknak nem volt eleg emberuk arra, hogy komolyabb hadseregeket tartsanak fel, meg akkor sem, amikor letuk forgott veszelyben, pl Napoleon kontinentalis blokadja idejen. viszont penzuk(=tradeable goods) boven volt ra, hogy spanyol lazadokat es porosz ezredeket vasaroljanak, valamint a vilag legnagyobb flottajat tartsak fenn. tehat meg a haborukat is tokevel nyertek es nem munkaval.
alapvetoen egesz Europaban nem volt soha eleg ember ahhoz, hogy a szethuzo eroket legyurve egyseges iranyitas ala keruljon a kontinens. ket valamire valo kiserlet tortent csak Napoleon es Hitler idejen (nem veletlenul mindketten munkaerofolosleges helyzetbol indultak)
- Richelieu szerint a 17. szazadi haborukban szinte minden hadjarat a logisztika hianya miatt bukott meg, a katonaknak nem volt mit enniuk. Gusztav Adolf serege azert manoverezett olyan gyorsan a 30 eves haboruban, hogy mindig friss teruleten tudjon fosztogatni, kulonben a hadsereg szetszeled.
stb, stb. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
