Keresés

Részletes keresés

Metamorfeusz Creative Commons License 2006-11-20 16:38:49 78
200-éve nem új "gyülekezetalapítás"ról volt szó, hisz nem új gyülekezeteket alapítottak, illetve a missziós lelkesedés és tevékenység "a világ megevangelizálása" a Visszaállítási/Ébredési mozgalom fellángolása előtt és után is folyamatos volt az 1800-as években, és hangsúlyosabb, mint napjainkban. Ez egy mozgalom volt Lásd: (ébredési mozgalom) ami nem 1-új gyülekezet alapításából állt, hanem tömegeket lelkesített fel és ragadt magával. Baptisták, metodisták presbiteriánusok stb. összefogásával. Lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/Second_Great_Awakening  Ezért hívják „Második nagy ébredés” nek is (Second Great Awakening)

 

Írok neked egy kis vallástörténetet:

 

"Az 1779-es amerikai forradalom fényében az új keresztény nemzedék olyan egyházat kívánt, amely demokratikus elvekre épül és megadja a jogot az egyszerű embereknek, hogy maguk olvassák és értelmezzék az Újszövetséget. Célja a reformáció, illetve reformok helyett a bibliai kereszténység és egyházi gyakorlatok teljes visszaállítása. A korra jellemző volt egy általános elégedetlenség a reformáció által elért eredményekkel. A mozgalom a hitvallásokat, mint tanult emberek spekulációit elvetette és a papság uralmát visszautasította. Európában skót baptisták, Amerikában ökumenikus alapokon indult (B.W. Stone, Thomas Campbell és fia Alexander Campbell) A Stone és Campbell család vissza akart térni az újszövetségi egyház primitív egyszerűségéhez, elhagyva a felekezeti megosztottságokat. Hangsúlyozva a gyülekezetek függetlenségét, a hívők bemerítését, az újszövetségi vének és diakónusok mintáját az egyház vezetésében, a papság és a laikusok közötti különbség eltörlését, és a Bibliát tartották a keresztény hit és életgyakorlat egyetlen forráskönyvének.

 

Szóval megint hangsúlyozom, kezdetben nem arról volt szó, hogy "ne legyünk baptisták" hanem egymással összefogva a  hitvallásokat, mint tanult emberek spekulációit akarták eltörölni. A Bapristák, a metodistákkal és egyéb keresztényekkel fogtak össze. 

 

Egyébként a V.M. baptistái nem teljesen "ugyanazt vallották" mint a klasszikus baptisták, például a Restaurációs mozgalom keretén belül fedezték fel újra a biblia tanításában a tanítványság fogalmát, aminek lényege, hogy Krisztus személyesen tanította, és képezte tanítványait. Valamint nem csak hitet várt el tőlük, de  Istennek való engedelmességet is, valamint különféle kihívások elé is állította őket: Pl. a gazdag ifjúnak azt a kihívást adta, hogy adja el minden vagyonát és ossza szét a szegények között stb. De nem csak Krisztus, de Pál is képezte tanította a tanítványokat például "maga mellé vette" Timóteust.  Lásd:  Timóteushoz írt II. levél 3,10 - "Te azonban követőjévé lettél az én tanításomnak, életmódomnak, szándékomnak, hitemnek, türelmemnek, szeretetemnek, állhatatosságomnak,"....  1Kor 11,1 - "Legyetek követőim, mint ahogy én Krisztus követője vagyok." -mondta Pál.

 

Hit vagy cselekedetek? És az engedelmesség Krisztus tanításának?

 

A reformáció előtti filozófus-teológusok által megzavart, azokra reakciós reformátortok, cselekedet fóbiáját is helyre tette a Visszaállítási mozgalom, ugyanis Krisztus a "hit vagy cselekedet" dilemma helyett hit és engedelmesség tanítása, helyreállításra szorult, hisz e tanítás nyilvánvaló mindannyiunk bibliájában. János evang. 8/31 "<A name=31 Így szólt akkor Jézus azokhoz a zsidókhoz, akik hittek benne: "Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok; <A name=32 megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket." -Az angol még jobban kifelyezi mert azt írja: "If you continue to obey my teaching then you are truly my followres. Then you will know the truth . And the truth will make you free"  -Szóval úgy fogalamaz: Ha folyamatosan engedelmeskedtek az én tanításomnak akkor igazi követőim vagytok.... 

 

Hagyományok emberí tanítások, spekulációk eltörlése.

 

A helyes tanítás visszaállításának részét képezi olyan vallásoskodó tanítások elhagyása melyek a bibliában nem találhatóak meg: pl.: az 1800 as években is voltak és ma is vannak olyan egyházak melyek alaptalanul, azt tanították, hogy a tánc bűn. Ezzel ellentmond a biblia tanításának lásd: 2Sám 6,5 - "Dávid és Izráel egész háza pedig szent táncot járt az ÚR színe előtt mindenféle ciprusfa hangszernek, citerának, lantnak, dobnak, csörgőnek és cintányérnak a kíséretével."

 

Szóval míg kezdetben (1800) -as évekre jellemzőbb volt a különféle keresztény mozgalmak összefogása, később az 1900-as évekre inkább általánosan jellemzőbb volt az keresztény vallások egymástól való elhatárolódása. Ebben az időszakban válltak kölön a mozgalom külön egyházközösségekre, aszerint, hogy karizmatikus vagy nem, van e az istentiszteleten hangszerhasználat vagy nincs (1906) stb... Manapság inkább megint az együttműködés, és ökomenizmus, és a keresztény egyházak közötti összefogás kezd hangsúlyosabb lenni.

Ez megfigyelhető a Visszaállítási mozgalom jelenkori egyházainál is. Lásd: 

http://www.restorationmovement.org/  Restoration Movement Internet Portal 

http://www.restorationunity.com/ Restoration Unity Visszaállítási-egység. A mozgalom különféle irányzatainak együttműködése -közös honlap]
http://www.mun.ca/rels/restmov/ Restoration Movement

 

A hozzászólás:
Tafkó Birgut Creative Commons License 2006-11-20 12:55:13 77
Ha ugyanazt vallották az alapítók, mint a baptisták, akkor miért nem volt jó nekik baptistának lenni? Miért kellett új gyülekezetet alapítani?
Előzmény:
Metamorfeusz Creative Commons License 2006-11-17 15:22:46 76

Azt írtad :"Tehát hitbeli különbség nincs köztetek és a baptisták között, "csak" annyi, hogy ti lelkes(ebb)ek vagytok"

Válaszom:  Szerintem nem lehet, és nincs is értelme általánosítani, se összehasonlítgatni egyházakat. Vagy tulajdonságokat csoportokra általánosítani. Nálunk is van, aki lelkes, van aki kevésbé, van aki komolyan veszi a Krisztus tanításainak való engedelmességet, van akinek ez kevésbé megy jól. Az, hogy valaki csak „vasárnap keresztény” vagy az istentiszteleti részvételen kívül is komolyan veszi a kereszténységét nagyobb mértékben múlik az egyénen mint az egyházon.

 

Azt írtad: „Ez indokolja egy újabb egyház létrehozását?”….. "Tehát hitbeli különbség nincs köztetek és a baptisták között,”

Válaszom:  Szerintem jó ha egyre több új keresztény gyülekezet alapul/jön létre, és minél többen hirdetik a kereszténységet.  Lehet, hogy vannak hitbéli különbségek, de a baptisták is tesóink a hitben, és nem a különbségekre kell összpontosítani, hanem a közös pontokra. Nekem például az egyik legjobb barátom, egy olyan hívő, aki egy vidék baptista egyházban lelkész. Nem budapesti, de néha felutazik Budapestre, egyébként meg telefonon és emailban tartjuk a kapcsolatot.

 

Azt írtad :"Ettől még nyugodtan maradhattak volna az egyházalapítók (lelkes) baptisták..."

Válaszom:  Hangsúlyozom még egyszer, hogy 200-éve a Restaurációs mozgalmak fénykorában sem új egyházalapításról volt szó, olyan értelemben, hogy  új felekezeteket akartak volna létrehozni, mert abban az időben Amerikában a különféle keresztény csoportok sokkal jobban együttdolgoztak mint ma, és összefogtak például a missziós buzgóságban. Szóval nem arról volt szó, hogy onnantól kezdve elítélték volna vagy ellhatárolódtak volna a baptisáktól.- Majd megkeresem az egyháztörténelmi könyvben erről szóló részt. -De mégegyszer hagsúlyozom, hogy e mozgalom ökomenikus alapokon indult. El akarták törölni a felekezeti megkülönböztetettségeket. Méghozzá azért, mert maga  a biblia ítéli el a pártoskodást. Lásd I.Korintus 1/10- "A mi Urunk Jézus Krisztus nevére kérlek titeket testvéreim, hogy mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek közöttetek szakadások, hanem ugyanazzal az érzéssel és ugyanazzal a meggyőződéssel igazodjatok egymáshoz. Mert azt a hírt kaptam rólatok, testvéreim, Khloé embereitől, hogy viszálykodások vannak közöttetek. Úgy értem ezt, hogy mindenki így beszél köztetek: "Én Pálé vagyok, én Apollósé, én Kéfásé, én pedig Krisztusé."  Hát részekre szakítható-e Krisztus? Talán Pál feszíttetett meg értetek, vagy Pál nevére keresztelkedtetek meg? .... "      -   Az 1800-as évek tábori összejövetelein részt vettek metodisták, baptisták, karizmatikusok,  presbiteriánusok egyránt, és olyan milleriták akikből később világvégeváró adventista mozgalom jött létre.  De pl.  B.W. Stone a Visszállítási mozgalm másik szintén befolyásos alakja például presbiteriánus volt.

Szóval én szeretem minden tesómat (aki tesóm a hitben) felekezetektől függetlenül. Egyébként nézd meg, hogy a ELTE Lágymányosi Campus Déli épület-ében "Kutatás a Biblia eredete után" –címmel szervezett  előadásunkat  a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetséggel együttműködve szervezzük lásd: http://biblia.jesus.hu/  Szóval,  az egyház hivatalos neve és szervezeti keretei ilyen szempontból nem sokat számítanak, ha ők is hisznek Krisztusban, és igyekeznek a hitük szerint keresztényként élni, akkor meg tudjuk találni a közös pontokat. És nagyon lelkesítő és inspiráló tud, lenni ha az ember nagyban tudja látni, hogy Isten hogyan dolgozik a saját gyülekezetén kívül is emberek, testvérek életében.   

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!