|
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2006-11-20 11:11:41
|
79
|
Kedves galoppp!
> A tüdőszélhűdésnél én a tüdőinfarktusra vagy a tüdőembóliára gondolok, mert a tüdőembólia tünetei hirtelen lépnek fel (szél), míg a tüdőinfarktus tünetei az ezt követő órák alatt fejlődnek ki (hüdés).
Ezt a megközelítést nem tartom helytállónak. A tüdőszélhűdés ui. nem a szélhűdés szó transzparens újraalkotása, hanem már egy rögzített szakkifejezés felhasználása pulmonális lokalizáció esetén. Ez a szakkifejezés pedig már deetimologizálódott, azaz a jelentése nem az alkotórészeinek jelentéséből következik.
A szélhűdés egyébként nem összetett szó, hanem képzett: a -hűdik (-hüdik) a mai -hOdik (-hodik/hedik/hödik; vö. bűnhődik, megdühödik, újhodik, megvénhedik) képző XIX. sz.-i zárt variánsa: akkoriban még eredményesen „harcoltak” a zártabb labiális toldalékvariánsok (pl. -búl/bűl) a nyíltabbakkal (-ból/ből) a normatív alak címéért. A -hOdik (ill. -hOzik változata) jelentése ’-s lesz, -ssé válik’. A szélhűdik ige jelentése tehát ’szeles lesz, szelessé válik’.
A szeles szó itteni jelentésének remineszcenciája annak mai ’<biz> meggondolatlan, kapkodó, szeleburdi’ jelentése. Ez régebben durvább értelmű volt: ’őrjöngő, megszállott’, ugyanis a szél itt nem a légmozgás, hanem a hiedelem szerint a szélben lévő rontó lény. – Természetszerűleg ez tehát eredetileg olyan agyi érintettségű állapotot jelentett, amely kontrollálatlansággal járt: akár a viselkedés, akár a mozgás kontrolljának zavarával.
Ami összetett szó, az a szélütés, amely eredetileg nem függ össze a szélhűdéssel, csak a jelentését tekintve: a megszélhűdött és a megütötte a szél kifejezések rokon értelműek voltak. A népetimológia kapcsolta össze csak őket, és a népetimológiai nyomán Bugát Pál gondolta, hogy a hűdésnek önmagában lenne jelentése.
Sőt az orvosi nyelvbe is Bugát Pál vezette be a szót, és ő konkretizálta, szűkítette le a jelentést: a *mozgás, működés* kontrolljának zavarát tartva csak meg, így a (szél)hűdés akkortól ’bénulás, paralízis’ értelmű volt.
A tüdőszélhűdésben is a fenti ’bénulás, paralízis’ értelmet kell felvennünk. Ennél jobban konkretizálni szvsz. nem érdemes. Annál is inkább, mivel akkoriban a tüneti alapú kórleírás dominált és nem az oki alapú. Az [oki alapú] tüdőinfarktus és tüdőembólia vezethet [tüneti alapú] légzési elégtelenséghez, ennyiben tehát gondolhatunk e két betegségre, de ezzel a hibát ott követnénk el, hogy a légzési elégtelenségre, mint haláloki tünetre nem csak ez a két oki diagnózis vezet.
Jelenleg is ismert a tüneti alapú légzési elégtelenség, mint lehetséges diagnózis. Ezért kigyűjtöttem anonyme egy fekvőbeteg-osztály 223 olyan esetét, ahol valamelyik haláloki diagnózisban J96-os – „légzési elégtelenség” – BNO-csoportot adtak meg. Ezekre az eseteknél az alábbi BNO-csoportokat kódolták ápolást indokló fődiagnózisként:
Esetszám % BNO-csoport ----------------------------------------------------------------------------- 97 43,50% C34 Hörgő vagy tüdő rosszindulatú daganata 29 13,00% J18 Egyéb tüdőgyulladás 23 10,31% C79 Egyéb lokalizáció másodlagos rosszindulatú daganata 15 6,73% J44 Idült obstruktív tüdőbetegség 8 3,59% C78 Légző- és emésztőszervek másodlagos rosszindulatú daganata 8 3,59% I26 Tüdőembólia 7 3,14% J15 Bakteriális tüdőgyulladás 6 2,69% A15 Tüdőgümőkór 6 2,69% I50 Szívelégtelenség 5 2,24% I27 Pulmonális szívbetegség 5 2,24% J84 Intersticiális tüdőbetegség 2 0,90% A16 Miliáris gömőkór 2 0,90% J41 Idült bronchitis 2 0,90% J85 Tüdőgangréna, -tályog 2 0,90% J86 Pyothorax 1 0,45% C18 Vastagbél rosszindulatú daganata 1 0,45% C38 Gátor rosszindulatú daganata 1 0,45% C56 Petefészek 1 0,45% J45 Asztma 1 0,45% J47 Bronchiectasia 1 0,45% J69 Pneumonitis -----------------------------------------------------------------------------
Látszik, hogy az oki paletta szélesebb.
> A tüdőláz pedig ezek szerint a febris hectica magyar megfelelője?
Ez úgy nagyjából helytálló lehet.
> Milyen betegség lehetett a szívbaj, szervi szívbaj, szívizomelfajulás, szívbénulás és a hörglob?
Szvsz. a szívbaj mindenféle szívhez kapcsolt betegség, ill. kóros állapot neve, vö. ehhez a XIX. sz. végének ismeretét a Pallasból: <http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/097/pc009734.html#6>.
A szervi szívbaj szerintem a szívbajnak olyan halmaza, amelyhez tényleges szívelváltozást tudtak rendelni.
A szívizom-elfajulás máig ismert kórállapotnév szakmai körökben is, vö. MSD Orvosi kézikönyv a családban: „A szívizom-elfajulás (kardiomiopátia) elnevezés a szívüregek izmos falának egyre romló szerkezeti és működési károsodására utal.”, <http://www.drinfo.eszcsm.hu/drinfo/pid/0/betegsegKonyvProperties/oid/0/KonyvReszegyseg.4_489>
A szívbénulás ma is használt köznyelvi fogalom, vö. NetDoki „Szívbénulás – a szív izomműködésének megszűnése. Okai: a szívizom nagyobb területének vérellátási zavara (koszorúér meszesedés, -elzáródás, szívinfarktus)” – Ezt a szakma szívmegállás, hirtelen szívhalál néven ismeri. <http://www.mcd.hu/netdoki/betegsegek/stressz/index.htm>.
A hörglob ha kissé régies hatású is, de még a jelenlegi nyelvérzékkel értelmezhető összetétel: hörg ’hörgő, bronchus’ + lob ’gyulladás’, tehát hörgőgyulladás, azaz bronchitis. Ez utóbbi mai magyar neve a gyulladással járó fokozottváladékképzésre, azaz a lobbal járó hurutra utal: hörghurut, vö. Pallas <http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/016/pc001636.html#9>. [Persze itt sem szabad a mai értelemben használt bronchitisszel való 100%-os egyezést feltételezni.] |
|
Előzmény:
 |
galoppp
2006-11-18 01:14:45
|
78
|
A tüdőszélhűdésnél én a tüdőinfarktusra vagy a tüdőembóliára gondolok, mert a tüdőembólia tünetei hirtelen lépnek fel (szél), míg a tüdőinfarktus tünetei az ezt követő órák alatt fejlődnek ki (hüdés). A tüdőláz pedig ezek szerint a febris hectica magyar megfelelője?
Köszönöm! |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|