Keresés

"Úgy tudnánk folytatni ezt az ígéretes párbeszédet, ha részleteiben vizsgálnánk meg a felvetéseidet. Amik egyébként korrektek."

Jó, hát válogassuk szét. Egészítsd ki a listát.

1. "A "hit" szó azonban lényegesen összetettebb.

   Hiszel a barátságban, hiszel a gyermekednek, hiszel magadban és képes vagy cselekedni ... sorolhatnám."
   
   A hitet akkor felbonthatjuk emberekkel kapcsolatos hitre, de ez már talán a bizalom lenne. A másik, az eddigi világlépedből levont következtetésekre. Hiszel abban, hogy a belső világképed jól képezi le a külső környezetet.
   
   Hiszek abban, hogyha leejtek egy tárgyat akkor az leesik. Hiszek abban, hogy 2 + 2 az 4. De ezekre én azt mondom, hogy tudom.
   
   Abban viszont tényleg csak hiszek, hogy valaki teremtette a világot, mert az idő kezdetét nem lehet megmagyarázni. Ebben hiszek, mert logikus lenne, de felfoghatatlan számomra.
   
   Kételkedek abban, hogy a tér görbe lenne, mint ahogy Einstein állítja, ugyanakkor jobb magyarázatom nekem sincs. A szabadesés egyenlőségét meg szerintem pontosabban ki kellene mérni. A kavntumfizika meg az einsteini csak egymás mellet él. Jelenleg nincs egységes elmélet a fizikai megfigyelésekre.
   

2. "Nos, hogy mennyire kell egy prekoncepció felállításában kilépni a realitások világából, azt nem tudom ... tőlem azonban nem idegen, mert nem csak a keresztény életszemléletet ismerem. Einstein vonatkozásában meg merem kockáztatni, hogy metafizikai elgondolások vezettek a relativitás-elmélet felállításához. A metafizika pedig egy olyan terület ahol még hat a vallás és már hat a tudomány is. Vagy egyik sem ... ahogy Neked jobban tetszik."
   
   Egy új elmélet felállításához, vagy egy probléma megoldásához többnyire szükség van új szimbólum, vagy szimbólumrendszer kitalálására. A 3. fokú egyenletek megoldására kitalálták a komplex számokat. Ami önmagában sosem létezett, és lehet nem is létezik, mégis segítségével meg tudták oldani az egyenleteket. De ez a szimbólum nem lépet ki a realitások világából.
   

3. "A mai vallásosság nem hit által van, hanem belső megtapasztalás által és/vagy belső meggyőződésből. A "hit" szó a vallásosság kérdésében elavult."
   
   Az hogy miért van még mindig az is jó kérdés. Ha gyermekkorában viszik templomba, akkor bevésődik. Felnőttebb korban meg lehet szülői nyomás/megfelelési kényszer is. Igen jelentős a kiépített intézményrendszer és a működő finanszírozási módok is.
   

4. "A vallásosság nem káros. Vicces ez a cigaretta hasonlat ... ugyanakkor megdöbbentő is. Aki vallásos, nem él álomvilágba. Mitől élne ott. A vallás nem álmokat termel, hanem egy erkölcsiséget, etikát és morált."
   
   A vallásosság szerintem irracionális szimbólumot hoz be a gondolkodásba és aktívan be is építi a tudatba. Te is mondtad, hogy számodra könnyű kilépni a realitások világából. Mint a logikai rendszerekben, ott elég ha egy szimbólum irracionális, máris mindent és mindennek az ellenkezőjét be lehet bizonyítani. Rövid távon boldogabb, mert mindenre könnyen talál magyarázatot, hosszabb távon ez azzal járhat, hogy légvárakat épít. Nem tud hosszú távú terveket kigondolni és végigvinni. Esetleg nem lesz kitartó, mert ugye minek. Aki vallásos, az irracionális szimbólumot hordoz a fejében, ami potenciális hibázási lehetőség lesz nála.
   
   Az erkölcsi rendszerei a vallásoknak szerintem jók és többnyire nincs is velük semmi bajom. De ez vallások nélkül is megvan. Az már kevésbé tetszik, hogy egyesek szerint, aki nem vallásos, az nem erkölcsös, mert ez csúsztatás.
   

5. "viszont az un. "felvilágosodás korát" mégsem tudnám olyan pozitívnek értékelni, mint ahogyan vélem kihallani az érveidből. Kant sem ér meg egy misét. Régen túlhaladott, számomra.

    

   A liberalizmus beteljesülése tökéletesen individuálódott egyedeket követel meg. Akiknek ez nem sikeredik, azok legfeljebb tüntethetnek, de nem élhetnek teljes életetet, nem alkotnak, nem hordozói a (kor)szellemnek. Élő halottak. Örök eltartottak és gondoskodásra szorulók. Nem szolidaritásból, hanem szociális "kegyelemből"."
   
   A közösségek hiánya kétségkívül súlyos probléma, kevés a megélhető szituáció, a közösségi érzés nem fejlődik ki. Ez is egy jó bonyolult kérdés, de valahol ott van a probléma gyökere, hogy nem ismertük meg eléggé a saját társadalmunkat. Nem úgy mint a külső környezetünket. Hidat mérnökök terveznek. Társadalmat meg politikusok. De pl. most politikusaink mindennel foglalkoznak csak a lényeggel nem. Hiányzik a társadalom tervezési mérnök:) A jelenlegi irányítás inkább ad-hoc jellegű. De ez már messze túlmutat a vallásosság kérdésén.

Ipari-antidepresszió ... szia.

Nanáááá ... nem vallás szerinti hitről beszélek.

Európában sokan, mikor a "hit" szót hallják a Zsidókhoz Írott Levél 11.1.re gondolnak. A "hit" szó azonban lényegesen összetettebb.

Hiszel a barátságban, hiszel a gyermekednek, hiszel magadban és képes vagy cselekedni ... sorolhatnám.

Nos, hogy mennyire kell egy prekoncepció felállításában kilépni a realitások világából, azt nem tudom ... tőlem azonban nem idegen, mert nem csak a keresztény életszemléletet ismerem. Einstein vonatkozásában meg merem kockáztatni, hogy metafizikai elgondolások vezettek a relativitás-elmélet felállításához. A metafizika pedig egy olyan terület ahol még hat a vallás és már hat a tudomány is. Vagy egyik sem ... ahogy Neked jobban tetszik.

A fenti dolgokat értem "hit" alatt. Igaz, ... hit által van amit nem láttam, ami felől nincs bizonyosságom, de mások hite álltal él meg a szélhámos is.

A vallások keletkezése egy hosszú történet. Az kellett, hogy valami hiteles elképzelés kialakuljon, hogy a lélektan lelépjen a freudi materialisztikus szemléletről és egy - némiképp a vallásokhoz közelebb álló - analitikus szemlélet jöjjön létre.

Ezt az analitikus pszichológiát C.G.Jung alkotta meg, szemben a freudi pszichoanalízissel. Én érzem úgy, én magamban ... ezért a saját tapasztalataimat tudom leírni ... hogy világos számomra a vallások miértje és oka.

Elfogadható számomra a jungiánus pszichológusok kutatásainak eredménye. Kétlem, hogy ez "lerágott csont" lenne, mert nem elterjedt nézetekről van szó. Viszont más topikokban írtam már erről.

A mai vallásosság nem hit által van, hanem belső megtapasztalás által és/vagy belső meggyőződésből. A "hit" szó a vallásosság kérdésében elavult. 

A vallásosság nem káros. Vicces ez a cigaretta hasonlat ... ugyanakkor megdöbbentő is. Aki vallásos, nem él álomvilágba. Mitől élne ott. A vallás nem álmokat termel, hanem egy erkölcsiséget, etikát és morált.

Nagyon "velősen" írtál. Sok olyan dologról, amik önmagukban is megérnének egy hosszasabb értekezést ... viszont az un. "felvilágosodás korát" mégsem tudnám olyan pozitívnek értékelni, mint ahogyan vélem kihallani az érveidből. Kant sem ér meg egy misét. Régen túlhaladott, számomra.

A liberalizmus beteljesülése tökéletesen individuálódott egyedeket követel meg. Akiknek ez nem sikeredik, azok legfeljebb tüntethetnek, de nem élhetnek teljes életetet, nem alkotnak, nem hordozói a (kor)szellemnek. Élő halottak. Örök eltartottak és gondoskodásra szorulók. Nem szolidaritásból, hanem szociális "kegyelemből".

Úgy tudnánk folytatni ezt az ígéretes párbeszédet, ha részleteiben vizsgálnánk meg a felvetéseidet. Amik egyébként korrektek.

Amida

"A baj az, hogy hit nélkül nincs prekoncepció a tudományban!"

Ez alatt mit értesz? Szerintem nem kell vallásos hit a prekoncepcióhoz. Legalábbis nem kell irracionális szimbólumban hinni ahhoz, hogy kitalálj valamit.

Mit értesz hit alatt? Hinni valamiben, ami még nincs bebizonyítva? Olyan dolgot elfogadni létezőnek, ami még nincs bebizonyítva?

"Szóval: még mindig azt mondom 12.000 évvel korábban kell kezdeni, de az ember 60.000 éves belső tartalmaival kell foglalkozni.

Különben soha nem fejtitek meg a valások belső tartalmait, eredetüket, és keletkezésük okait."

Sok magyarázat született rájuk. Olyasmi mint a cigarettázás, tudják hogy káros, de szívják. Számomra kb. ez jött le.

Az életben sok jó dolog van, ami nem logikus.

Az életben sok logikus dolog van, ami nem jó.

A racionális gondolkodást kialakítani kétség kívül fárasztóbb, mint egy saját álomvilágban élni.

Kb. az tudom mondani mint Kant, hogy a felvilágosodás az emberiség kilábalása nagykorúvá válása.

Kant így ír Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás? című művében: „A felvilágosodás az ember kilábalása a maga okozta kiskorúágból. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni!”