|
|
 |
Metamorfeusz
2006-11-17 15:22:46
|
76
|
Azt írtad :"Tehát hitbeli különbség nincs köztetek és a baptisták között, "csak" annyi, hogy ti lelkes(ebb)ek vagytok"
Válaszom: Szerintem nem lehet, és nincs is értelme általánosítani, se összehasonlítgatni egyházakat. Vagy tulajdonságokat csoportokra általánosítani. Nálunk is van, aki lelkes, van aki kevésbé, van aki komolyan veszi a Krisztus tanításainak való engedelmességet, van akinek ez kevésbé megy jól. Az, hogy valaki csak „vasárnap keresztény” vagy az istentiszteleti részvételen kívül is komolyan veszi a kereszténységét nagyobb mértékben múlik az egyénen mint az egyházon.
Azt írtad: „Ez indokolja egy újabb egyház létrehozását?”….. "Tehát hitbeli különbség nincs köztetek és a baptisták között,”
Válaszom: Szerintem jó ha egyre több új keresztény gyülekezet alapul/jön létre, és minél többen hirdetik a kereszténységet. Lehet, hogy vannak hitbéli különbségek, de a baptisták is tesóink a hitben, és nem a különbségekre kell összpontosítani, hanem a közös pontokra. Nekem például az egyik legjobb barátom, egy olyan hívő, aki egy vidék baptista egyházban lelkész. Nem budapesti, de néha felutazik Budapestre, egyébként meg telefonon és emailban tartjuk a kapcsolatot.
Azt írtad :"Ettől még nyugodtan maradhattak volna az egyházalapítók (lelkes) baptisták..."
Válaszom: Hangsúlyozom még egyszer, hogy 200-éve a Restaurációs mozgalmak fénykorában sem új egyházalapításról volt szó, olyan értelemben, hogy új felekezeteket akartak volna létrehozni, mert abban az időben Amerikában a különféle keresztény csoportok sokkal jobban együttdolgoztak mint ma, és összefogtak például a missziós buzgóságban. Szóval nem arról volt szó, hogy onnantól kezdve elítélték volna vagy ellhatárolódtak volna a baptisáktól.- Majd megkeresem az egyháztörténelmi könyvben erről szóló részt. -De mégegyszer hagsúlyozom, hogy e mozgalom ökomenikus alapokon indult. El akarták törölni a felekezeti megkülönböztetettségeket. Méghozzá azért, mert maga a biblia ítéli el a pártoskodást. Lásd I.Korintus 1/10- "A mi Urunk Jézus Krisztus nevére kérlek titeket testvéreim, hogy mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek közöttetek szakadások, hanem ugyanazzal az érzéssel és ugyanazzal a meggyőződéssel igazodjatok egymáshoz. Mert azt a hírt kaptam rólatok, testvéreim, Khloé embereitől, hogy viszálykodások vannak közöttetek. Úgy értem ezt, hogy mindenki így beszél köztetek: "Én Pálé vagyok, én Apollósé, én Kéfásé, én pedig Krisztusé." Hát részekre szakítható-e Krisztus? Talán Pál feszíttetett meg értetek, vagy Pál nevére keresztelkedtetek meg? .... " - Az 1800-as évek tábori összejövetelein részt vettek metodisták, baptisták, karizmatikusok, presbiteriánusok egyránt, és olyan milleriták akikből később világvégeváró adventista mozgalom jött létre. De pl. B.W. Stone a Visszállítási mozgalm másik szintén befolyásos alakja például presbiteriánus volt.
Szóval én szeretem minden tesómat (aki tesóm a hitben) felekezetektől függetlenül. Egyébként nézd meg, hogy a ELTE Lágymányosi Campus Déli épület-ében "Kutatás a Biblia eredete után" –címmel szervezett előadásunkat a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetséggel együttműködve szervezzük lásd: http://biblia.jesus.hu/ Szóval, az egyház hivatalos neve és szervezeti keretei ilyen szempontból nem sokat számítanak, ha ők is hisznek Krisztusban, és igyekeznek a hitük szerint keresztényként élni, akkor meg tudjuk találni a közös pontokat. És nagyon lelkesítő és inspiráló tud, lenni ha az ember nagyban tudja látni, hogy Isten hogyan dolgozik a saját gyülekezetén kívül is emberek, testvérek életében. |
|
 |
Metamorfeusz
2006-11-17 15:12:42
|
75
|
Azt írtad :"Tehát hitbeli különbség nincs köztetek és a baptisták között, "csak" annyi, hogy ti lelkes(ebb)ek vagytok"
Válaszom: Szerintem nem lehet, és nincs is értelme általánosítani, se összehasonlítgatni egyházakat. Vagy tulajdonságokat csoportokra általánosítani. Nálunk is van, aki lelkes, van aki kevésbé, van aki komolyan veszi a Krisztus tanításainak való engedelmességet, van akinek ez kevésbé megy jól. Az, hogy valaki csak „vasárnap keresztény” vagy az istentiszteleti részvételen kívül is komolyan veszi a kereszténységét nagyobb mértékben múlik az egyénen mint az egyházon.
Azt írtad: „Ez indokolja egy újabb egyház létrehozását?”….. "Tehát hitbeli különbség nincs köztetek és a baptisták között,”
Válaszom: Szerintem jó ha egyre több új keresztény gyülekezet alapul/jön létre, és minél többen hirdetik a kereszténységet. Lehet, hogy vannak hitbéli különbségek, de a baptisták is tesóink a hitben, és nem a különbségekre kell összpontosítani, hanem a közös pontokra. Nekem például az egyik legjobb barátom, egy olyan hívő, aki egy vidék baptista egyházban lelkész. Nem budapesti, de néha felutazik Budapestre, egyébként meg telefonon és emailban tartjuk a kapcsolatot.
Azt írtad :"Ettől még nyugodtan maradhattak volna az egyházalapítók (lelkes) baptisták..."
Válaszom: Hangsúlyozom még egyszer, hogy 200-éve a Restaurációs mozgalmak fénykorában sem új egyházalapításról volt szó, olyan értelemben, hogy új felekezeteket akartak volna létrehozni, mert abban az időben Amerikában a különféle keresztény csoportok sokkal jobban együttdolgoztak mint ma, és összefogtak például a missziós buzgóságban. Szóval nem arról volt szó, hogy onnantól kezdve elítélték volna vagy ellhatárolódtak volna a baptisáktól.- Majd megkeresem az egyháztörténelmi könyvben erről szóló részt. -De mégegyszer hagsúlyozom, hogy e mozgalom ökomenikus alapokon indult. El akarták törölni a felekezeti megkülönböztetettségeket. Méghozzá azért, mert maga a biblia ítéli el a pártoskodást. Lásd I.Korintus 1/10- "A mi Urunk Jézus Krisztus nevére kérlek titeket testvéreim, hogy mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek közöttetek szakadások, hanem ugyanazzal az érzéssel és ugyanazzal a meggyőződéssel igazodjatok egymáshoz. Mert azt a hírt kaptam rólatok, testvéreim, Khloé embereitől, hogy viszálykodások vannak közöttetek. Úgy értem ezt, hogy mindenki így beszél köztetek: "Én Pálé vagyok, én Apollósé, én Kéfásé, én pedig Krisztusé." Hát részekre szakítható-e Krisztus? Talán Pál feszíttetett meg értetek, vagy Pál nevére keresztelkedtetek meg? .... "
Az 1800-as évek tábori összejövetelein részt vettek metodisták, baptisták, karizmatikusok, presbiteriánusok egyránt, és olyan milleriták akikből később világvégeváró adventista mozgalom jött létre. De pl. B.W. Stone a Visszállítási mozgalm másik szintén befolyásos alakja például presbiteriánus volt.
Szóval én szeretem minden tesómat (aki tesóm a hitben) felekezetektől függetlenül. Egyébként nézd meg, hogy a ELTE Lágymányosi Campus Déli épület-ében Kutatás a Biblia eredete után –címmel szervezett előadásunkat a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetséggel együttműködve szervezzük lásd: http://biblia.jesus.hu/ Szóval, az egyház hivatalos neve és szervezeti keretei ilyen szempontból nem sokat számítanak, ha ők is hisznek Krisztusban, és igyekeznek a hitük szerint keresztényként élni, akkor meg tudjuk találni a közös pontokat. És nagyon lelkesítő és inspiráló tud, lenni ha az ember nagyban tudja látni, hogy Isten hogyan dolgozik a saját gyülekezetén kívül is emberek, testvérek életében. |
|
A hozzászólás:
 |
Tafkó Birgut
2006-11-17 08:16:25
|
73
|
| Tehát hitbeli különbség nincs köztetek és a baptisták között, "csak" annyi, hogy ti lelkes(ebb)ek vagytok - szerintetek. Ez indokolja egy újabb egyház létrehozását? Ettől még nyugodtan maradhattak volna az egyházalapítók (lelkes) baptisták... |
|
Előzmény:
 |
Metamorfeusz
2006-11-16 23:14:31
|
68
|
a 62-es hozzászólás fogalmazási hibái kijavítva:
Hogy mi tette indokolttá mondjuk úgy a mozgalom létrejöttét? 1700-as1800-as években a protestáns egyházak központi problémáj a buzgóság hiánya volt. Ez közvetlen összefüggésbe volt a Luther nyomán tanított, "cselekedet fóbiával". Szóval, akkoriban a protestánsok nagyon hangsúlyozták azt, hogy nehogy valaki azt higgye: a cselekedetei által van a megigazulás. De igazából unalmas, élettelen, a gyakorlati élettől elrugaszkodott, főként a teológiai mélységeken kérődző prédikációk, tanítások unalmas, élettelen, más szóval halott vallásosságot eredményeztek. A buzgóság, és az odaszántság hiánya, halott vallásosság, vasárnapi kereszténység. Ezek voltak azok a dolgok, amik miatt buzgó prédikátorok felálltak és azt mondták: én nem ilyen kereszténységet olvasok a bibliámban.
Olyan hatalmas látogatottságú tábori összejöveteleket szerveztek, ahová távoli helyekről lovakkal és szekerekkel érkeztek az emberek. Akik számára sokszor ez volt az év legnagyobb eseménye. Olyan radikális, és gyakorlati kihívásokat is tartalmazó prédikációk voltak, ahol élővé szerették volna tenni a bibliát, például egy esetben a prédikátor szimbolikusan lenézett a pokolba, majd amikor felemelte a fejét látszott az arcán a rémület. Ekkor pl. a pokolról való elvont, nehezen követhető teológia elmélkedés helyett ahalgatóság tagjai jobban közelebb kerültek az üzenet megértéséhez, és nagyobb hatásssal volt rájuk az amiről szó volt. Ugyanígy Krisztus keresztjének élő prédikálása. Aki azon a prédikáción ott volt, úgy érezhette, mintha ott lett volna Krisztus keresztrefeszítésénél. Szóval tömény unalmas teológia rágódás helyett élő prédikáció + a hitélet gyakorlati oldalára is hangsúlyt fektettek.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|