|
|
|
|
 |
Első Polgár
 2007-12-13 11:47:24
|
120
|
Dehogynem volt versenytárs. Kina versenytársai legalább annyiszor lerohanták Kinát, mint a nyugat európai versenytársak egymást.
A lényeg nem a verseny hiánya volt, hanem a mezőgazdaság túlburjánzása és az ipar relativ hanyatlása a 13-14 századtól. |
|
|
|
- duplagondol -
2007-12-13 10:31:13
|
118
|
Kína kulturális fölényét évezredeken keresztül az jelentette, ami egyben a hátránya is volt: ellentétben Európával, a rangot jobbára nem születés, hanem szakértelem útján lehetett megszerezni, amennyiben jól menő mandarinként lépett ki valaki az oktatási rendszerből.
Ez aztán az európainál nagyságrendekkel fejlettebb bürokrácia és közigazgatás kialakítását eredményezte. A belső feszültségek egy ilyen hierarchikus rendszerben nagyságrendekkel nagyobb kárt okozhattak, mint a részben horizontális, rendekbe-feudális államokba szerveződő nyugati társadalmakba; itt a felépítmény tisztán vertikális jellegű volt, az alsó elégedetlenség (parasztfelkelések, alsóbbrendű hivatalnokok lázadása) gyakran az egész rendszert kártyavárként omlasztottak össze, amit alaposan megsegítettek a barbár népek inváziói.
Az erősen szervezett állam ennek ellenére minden vészben valamilyen módon meg tudta őrizni az önállását, a konfuciánus hagyományok jelentette kohézióra is támaszkodva; a kínai történelem így körforgásban maradt az ország pusztulása és újraalapítása közt, amiből tartós, huzamosabb fejlődés nem bontakozhatott ki.
Az oktatási rendszer túlburjánzása és merevsége aztán az invenciónak, az újításnak sem kedvezett; hiába volt magas szintű a szakértelem, ha egyszer csak a már ismert tudást örökítették generációról generációra, amit ősiségénél fogva is megfellebbezhetetlennek hirdettek. Az egyén Kínában a császár szolgája, alattvaló volt, Európában pedig a keresztény univerzum tagja; a "hűbéres hűbérese" ott már nem volt hűbéres, az önállóság pedig az egyéni igényeknek, az előrejutás és az alkotás lehetőségének kedvezett. |
|
|
|
ZR
2006-11-13 01:38:38
|
116
|
Talán az is közrejátszott, hogy a kínaiak készek voltak e tanulni a versenytársaktól...az európaiakat viszont nem tekintették annak, hanem csak koszos barbár kereskedőknek...
Japán az ellenpélda, mely a nyitást követően rövid idő alatt elsajátított minden olyan eszmét és technikát, amely biztosította a versenyképességét...
Európában eleinte az egyház, majd a könyvnyomtatás fentartotta az eszmék és technikák áramlását a versenytársak között... |
|
A hozzászólás:
 |
|
lyesmith
2006-11-12 10:23:47
|
114
|
Szerintem miután kialakult Kína. Olyan nagy hatalommá vált amely elnyomta a versengést.Kínával senki nem akart szembeszálni. Japán Korea Vietnam elharcolgattak de csak a nagytestvér árnyékában. A mongolok kulturális technikai szinten nem jelentettek fenyegetést. Különben is nagyon gyorsan elfoglalták kínát.onanntól kezdve megnt megszünt a versengés.
Biztosan volt kulturális oka is. Ázsiában a budhizmus hinduizmus nem igazán támogatja az individualistákat.
Nyilvánvalóan összetett dologról van szó amelynek nincs egyetlen vegső magyarázata. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
