|
|
 |
Törölt nick
 2006-11-09 11:26:09
|
101
|
Nézd, az a prekoncepciód, hogy ahol sokat használja egy autonóm kereskedőréteg az írást, ott mindenképpen kialakul az ábécé, utána pedig ezzel a prekoncepcióval bizonyítod, hogy mivel nem alakult ki az ábécé, nyilván nem volt független kereskedőréteg...
Én fölvetettem egy másik lehetséges magyarázatot (tonális nyelveknél nehezebben terjed a fonetikus írás).
Itt egy újabb alternatív magyarázat:
Kínában (és Vietnamban meg azon a környéken mindenütt, ahol a kínai karaktereket használták) a kereskedelem éppenséggel nem fejletlenebb, hanem sokkal fejlettebb volt. Ez a szituáció kidomborította az idiomatikus írás legfőbb előnyét a fonetikus írással szemben: olyanok is el tudják olvasni távoli földeken, akik más nyelven beszélnek...
Ezzel szemben a föníciaiak írástudatlan népekkel kereskedtek, és e népek egymás közti kereskedelmét is ők bonyolították a Mediterráneumban: azaz egy föníciai kereskedő - pont a viszonylagos elmaradottság és a kereskedelem hirtelen és csak a föníciaiaknak köszönhető felvirágzása miatt - jó eséllyel egy másik föníciai kereskedővel került kapcsolatba. Neki tehát semmi haszna nem származott egy olyan írásból, amit egy idegen nyelvi beszélő is megérthetett, mert az ilyen beszélők nem is tudtak olvasni, ellenben nagy haszna származott egy könnyebben tanulható fonetikus írásból...
Itt egy harmadik magyarázat (végülis az előző ennek a speciális esete):
Kínában annyira elterjedt az írástudásnak ez a változata, hogy ez rendkívül konzervatívvá tette. Az írás legfőbb értelme, hogy mások megértik. Ha változtatsz rajta, főleg ha drasztikusan változtatod, azt kockáztatod, hogy nem fogják tudni elolvasni. Persze ez nem gond, ha amúgy se tudja senki elolvasni, mert senki nem tud olvasni úgyse... Tehát ott van esély jelentős írásreformra, ahol senki nem tud olvasni...
Egyszerűen ha túl gyorsan felfejlődsz az alacsonyabb rendű technológiával (mint tették a kínaiak), akkor már nehezen vezetheted be az újabb technológiát. Példa: Amerikában annyira fejlett volt a tőzsdei kereskedelem, hogy a kereskedelem elektronizálása máig nincs megoldva... Vagy mittudomén az angolok a gőzgépeket lassabban cserélték benzin- vagy dízelmotorokra, mint a németek, mert náluk eleve fejlettebb volt a gőzgépipar. Stb. stb.
Ebben az esetben egyszerűen a fejlődés üteme más volt, ott az idiomatikus írás túl gyorsan terjedt el...
Most láthatod, legalább két-három különböző vagy következtetésében éppenséggel ellentétes magyarázat is lehetséges. Nem állítom, hogy ezek lennének az okok, de legalább annyira hihetőnek találom, mint a te javaslatodat, hogy azért nem volt ábécé, mert az írástudó réteg így monopolizálta a tudást, és nem volt független kereskedő réteg, amelyik ebből kitört volna... Most így látatlanban az a véleményem, hogy pl. a Szung-korban nyolcszáz éve egészen biztosan nagyságrendekkel több, a központi hatalomtól független, sőt azzal ellentétes érdekeltségű kereskedő, kalóz, stb. tevékenykedett, mint sokezer évvel ezelőtt a Mediterráneumban. Mégsem alakult ki semmilyen ilyen írás, és a kalózok között se tudott elterjedni se a japán hiragana, se a koreai hangul, és nem inspiráltak ezek semmilyen alternatív kínai írást sem.
Szóval nehéz ez a kérdés, hogy mért nincs kínai ábécé, és nehéz egyértelmű magyarázatot adni rá. |
|
A hozzászólás:
 |
|
Első Polgár
2006-11-05 11:21:11
|
43
|
Az ABCt a földközi tengeri térségben evoluciós úton alakult ki, mert a közvetitő kereskedelemnek szüksége volt egy praktikus gyorsan megtanulható irásrendszerre.
Kinában, Egyiptomban úgy tünik ilyesmire nem volt szükség, mert nem voltak autonóm iparral, kereskedelemmel foglalkozó közösségek, mint pl a mediterrán városállamok, ahol a hatékonyság élet halál kérdés lett volna.
Ez amiatt van, hogy szvsz Kina alapvetően egy neolit mezőgazdaságra ráépült parazitatársadalom volt, ahol a munkaerő határköltsége alacsonyabb volt, mint a tőke határköltsége, és ez megölt minden autonóm, hatékonyságra alapozozz kezdeményezést.
Véleményem szerint nem a nyelvtipusok közt van a választóvonal, hiszen a tonális nyelvek is leirhatók egy n<<5ooo számú jellel, csak ösztönzésnek kéne lennie, hogy ezt a rendszert ki legyen dolgozva és el legyen terjedve.
Ez az ösztönzés Kinában Mao kommunistáiban testesült meg a 2o. században, Európában meg a főniciai, görög kereskedőkben az i.e. I évezredben. |
|
Előzmény:
|
|
Törölt nick
2006-11-03 14:41:22
|
36
|
Nem ezt irtam. Termeszetesen lehet egyszerusiteni a kinait is, ahogy irod akar 400 vagy talan 100 karakterig is, sot meg akar 26 angol betuig is, am sokkal kisebb a nyereseg (amit nyersz a reven, bukod a vamon: a pinyin pl. ekezetek nelkul, sot amennyire en tudom meg azzal egyutt is kifejezetten nehezen olvashato, mert rengeteg a homofon - az angol nyelv olvasasat pl. nagyban megkonnyiti, hogy a write es a right stb. egesz mashogy van irva). Nem veletlen, hogy nem tonalis nyelveknel igy vagy ugy mindenkeppen megjelent a fonetikus atiras, a tonalis nyelveknel meg csak idegen hatasra (pl. Vietnamban ha jol tudom portugal hatasra).
Maskent: az irastudok mindenutt probaltak monopolizalni ismereteiket, csak tonalis nyelveknel ez sokkal konnyebben sikerult nekik, mert kisebb a nyereseg a hagyomanyos irassal szemben.
Az elso irasrendszerek mindenutt kb. az idiomatikus kepiras-szoiras modjara alakultak ki, kesobb fokozatosan - ahogy egyre szerteagazobb lett az iras hasznalata, penzugyi kimutatasok utan uralkodok tetteit, hosi eposzokat, tudomanyos eredmenyeket, filozofiai, teologiai, mitologiai munkakat, a hetkoznapi elet leirasait stb. stb. is megorokitettek, fokozatosan egyszerusodott a fonetikus iranyba. Magat az abecet csak a foniciaiak talaltak fel a Kr. e. II. evezredben, senki mas sehol mashol. A szotagirast tobb helyen is foltalaltak egymastol fuggetlenul, bar a koreait feltehetoleg europai vagy arab kereskedok inspiralhattak stb. Namost, a szotagirasnak lenne ertelme a kinaiak szamara is, am sokkal konnyebb a fonetikus iranyba elmozdulni egy nem tonalis nyelvnel, mint egy tonalisnal. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
