|
|
|
|
 |
Törölt nick
 2006-11-09 10:59:08
|
100
|
Miről beszélsz? Én fonetikus-nem fonetikus írásrendszerekről. Persze két jel elég bármennyi információ közléséhez, egy jó morzés talán még el is olvassa neked, de nehogy már az reális alternatívája legyen egy fonetikus (vagy akármilyen) írásrendszernek.
Minden írás alapvetően két ideán alapul, vagy a hangzókat, vagy közvetlenül a gondolatokat konvertálod jelekké. Gyakorlatilag minden írásrendszer a kétféle gondolat lineáris kombinációján alapul, ami azt illeti, a bináris Morze-alapú írást is úgy olvassuk, hogy a bináris jeleket magasabb szinten fonémákká alakítjuk... |
|
A hozzászólás:
 |
|
rev251
2006-11-04 12:26:28
|
40
|
Írás: ne szomorítsd a szívem!
Bármekkora számrendszerrel leírható UGYANANNYI információ.
Az 5000-es számrendszer nem tűnik jónak (a képírás ritkábban használt karaktereivel együtt, ha jól tudom, még ennél is nagyságrenddel nagyobb elemszámú)
A 2-es talán túlzás (mármint nem a szgépnek, hanem az emberi agynak, ami - nem tudom miért - 10 körüli elemet tud jól megjegyezni - akármit is jelentsen az "elem")
Úgy tűnik a 10-es, 26-os, 40-es karakterszámosságok elfogadhatóak (számrendszerek és ABC-k), az legyen az infósok baja, hogy ezek nem prímhatványok.
Az meg egy másik kérdés, hogy HÁNY hangzó van (write-right -ot hoztad példának, hordoz is + infót a többletkarakter)
ON: Talán célszerű ezt véletlen választásnak tekinteni Kínától. Esetleg annak, hogy túl korán kezdtek szabványosítani (mert kellett?). A fejlesztés későbbi szakaszában keletkezett szabvány általában jobb.
|
|
Előzmény:
|
|
Törölt nick
2006-11-03 00:07:02
|
34
|
A tonalis nyelvhez nem passzol annyira a betuiras, pontosabban sokkal kisebb a betuiras elonye a tisztan idiomatikus irashoz kepest, amellett meg sokkal nehezebb is "kitalalni" az otletet. Nekunk praktikusnak tunik a betuiras, de oseinknek itt a tagabb ertelemben vett (Kozel-Kelettel egyutt) Europaban a nem-tonalis nyelveknel is tobbezer eves irasbeliseg utan jutott eszebe az elso abece kiotlese. (Kinaban kicsit kesobb talaltak fel az irast, mint a Kozel-Keleten.) Ennek egyik oka, hogy gyakran egyebkent eltero hangokat jelolunk azonos betuvel, pl. magyarul a "kutya" szo "k" hangzojat a szajureg kozepen, mig a "kenyer" szo "k" hangzojat a torok kozeleben kepezzuk, az angol nyelvben tomegesen talalhatok ilyesmire peldak. (Pl. a ride es a write igekben az "i" (vagy "aj") hangzot szamitogepes elemzes ket kulonbozo hangnak mutatja.) A hangzok tehat sokkal kevesbe objektiv letezok, mint gondolnank (a beszedfelismero szoftverek is ezert fejlodnek olyan nehezen), kovetkezoleg eleve zsenialis talalmany az abece (ismereteink szerint egy helyen talaltak fel, a foniciaiak). A koreai es japan nyelvek valoban kifejlesztettek fonetikus irast, de talan nem veletlen, hogy pont e ket nyelv nem tonalis. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
