|
|
|
|
 |
varhun
2006-10-19 17:37:20
|
75
|
Ha Arany Jánosnak lett volna kapacitása, biztos tudott volna írni egy monumentális Atilla trilógiát, hun nagyeposzt, mint ahogy egy ügyes kezű szlovák is fog még írni Pribina hercegségéről amint a Balaton és Nyitra között haknizik.
A Zalán futása hogy tetszett?
Csak erő kérdése, hogy egy ilyen mű átmenjen a hivatalos történelembe.
Pl. az angolok Artúr királya, vagy a németek Atillája, a gót atyácska.... |
|
A hozzászólás:
 |
lyesmith
2006-10-19 17:22:32
|
73
|
Az alátámasztja azt hogy a szöveg hűen fennmaradhatott néhány száz éven keresztül csupán szóban, hogy a Kirgizeknek van egy félmillió sorból álló (20 x hosszabb mint az Íliász és az Odüsszeia összesen) amely a 9.sz Ujgur háborúkról szól de csak a 1885 ben jegyezték le. |
|
Előzmény:
 |
Onogur
2006-10-17 01:35:55
|
67
|
Mintha a trójai háború idején még nem volt teljesmértékű az írásbeliség az égeikumban, de szóljatok, ha marhaságot írok.
Szóval az első görögökhöz kapcsolódó írás a minószi kultúrában keletkezett (lineáris B szótagírás), mely a mükénéi görög gyatra lejegyzése lehetett. A mükénei civilizáció összeomlásával (kb. ie. XII. sz.) az írásbeliség is, mely csak a déli -Krétához és Mükénéhez köthető- részeken volt használatos, feledésbe merült ill. csak Cipruson maradt fenn. Csak az ie. VIII. században a közel-keleti kapcsolataik révén kerül ismét hozzájuk az írásbeliség, mostmár az északsémi alfabetikum alapján betűírás formájában.
Így a trójai háború(k) helyén és idején még nem létezett az írásbeliség. A történet szájról-szájra terjedt és a szöveghűséget az időmértékes versezet konzerválhatta valamelyest. Hogy kik és mikor öltötték verses formába a valóság alapú legendát nem tudom, Homérosz szerintem csak összedolgozta, egységes szerkezetbe foglalta a művet. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|