Keresés

Az alátámasztja  azt hogy a szöveg hűen fennmaradhatott néhány száz éven keresztül csupán szóban, hogy a  Kirgizeknek van egy félmillió sorból álló (20 x hosszabb mint az Íliász és az Odüsszeia összesen) amely a 9.sz  Ujgur háborúkról szól de csak a 1885 ben jegyezték le.

Mintha a trójai háború idején még nem volt teljesmértékű az írásbeliség az égeikumban, de szóljatok, ha marhaságot írok.

Szóval az első görögökhöz kapcsolódó írás a minószi kultúrában keletkezett (lineáris B szótagírás), mely a mükénéi görög gyatra lejegyzése lehetett. A mükénei civilizáció összeomlásával (kb. ie. XII. sz.) az írásbeliség is, mely csak a déli -Krétához és Mükénéhez köthető- részeken volt használatos, feledésbe merült ill. csak Cipruson maradt fenn. Csak az ie. VIII. században a közel-keleti kapcsolataik révén kerül ismét hozzájuk az írásbeliség, mostmár az északsémi alfabetikum alapján betűírás formájában.

Így a trójai háború(k) helyén és idején még nem létezett az írásbeliség. A történet szájról-szájra terjedt és a szöveghűséget az időmértékes versezet konzerválhatta valamelyest. Hogy kik és mikor öltötték verses formába a valóság alapú legendát nem tudom, Homérosz szerintem csak összedolgozta, egységes szerkezetbe foglalta a művet.

Nem értelek. Nyitott kapukat döngetsz. Senki nem mondta, vagy gondolja, hogy kortárs lett volna (egyáltalán élt-e). Ezért írtam - anno -, hogy mítosz, mert rekonstruálni az eseményeket nehezen lehet.

Viszont !

Létezik, a rom is, s a mű is, van tehát alapja, ez a kérdés, hogy mi. Mennyire tudjuk a késő bronzkori időket 'feleleveníteni'.