Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2006-10-03 21:15:05 734
Kedves Galgadio!

Nagyszombat: Magyar nevének első említése: 1211. Sumbot. A Nagy- megkülönböztető előtaggal az első adat: 1313. Nogzumboth.
A szlovák Trnava név első adata is a magyar névvel egyszerre bukkan fel: 1240. Tyrna.

Itt ún. párhuzamos névadásról van szó. Egy csomó település van, amelynek a neve a különböző nyelveken nem függ össze, vegyük pl. a legismertebbet: n. Wien ~ m. Bécs ~ szln. Dunaj, de akár m. Buda ~ n. Ofen, m. Győr ~n. Raab, m. Pozsony ~ n. Preßburg (> szlk. rég. Prešporok ~ mai szlk. Bratislava).

Nagyszombat esetén is ilyen történt: a magyar népesség a települést a szombati vásárnapról nevezte el, a szláv népesség pedig a rajta keresztül folyó Trnava patakról. Egyébként ez utóbbi név az elterjedtebb, nemcsak a német Tyrnau és a lengyel Tyrnawa csatlakozik hozzá, de a magyarországi latin Tyrnavia is (tehát a szláv név a magyar tudatban is benne volt).

A Trnava valóban ’tüskés, tövises’ jelentésű: a víz partjának jellemző vegetációjára utal, pl. kökénybokrokra. Ez a név elterjedt szláv víznév: a két (Marcalba, ill. Bódvába) ömlő magyar Torna patak, ill. a Zagyvába ömlő Tarna folyócska neve is innen jő (számtalan más szláv névvel együtt). Az is előfordul, hogy ebből a víznévből településnév lesz: ilyen pl. a Bódva és a Torna összefolyásánál lévő Torna (szlk. Turňa nad Bodvou), amelynek vára Torna vm. névadója és székhelye volt.


Garamkovácsi: Ilyen néven csak 1906 óta létezik, ekkor kapta az 1898. évi IV. tc. alapján létrejött településnév-rendezés keretében a Garam- megkülönböztető előtagot. E törvény elhatározta, hogy minden magyarországi településnek egyedi névvel kell rendelkeznie. Trianonig négy megye kivételével ezt sikerült is elérni. A településnév-rendezés egyébként jó apropó volt gyakran magyarosításra, a Garam völgyében különösen sok falu ekkor kapta azt a magyaros nevét, amelyet ma „ősinek” vélünk, pl. Garamfő, azelőtt Telgárt, Garamszécs, azelőtt Polomka stb.

De Garamkovácsi nem ilyen volt, csak megkülönböztető előtagot kapott a korábbi Kovácsi nevéhez, 1075/+1124/+1217: Kouachi. A névadás motivációja az, hogy eredetileg kovácsok települése volt. (A nemesi vármegyék előtti királyi vármegyékben gyakran voltak „tematikus” falvak, amelynek lakói ugyanazt a szolgálatot látták el a királyi udvarnak.)

A szlk. Kozárovce nevet a XVII. sz. második fele óta lehet adatolni. Mivel kis helyről van szó, könnyen lehet, hogy a név sokkal korábbi eredetre megy vissza, csak kicsiny jelentőségénél fogva nem került leírásra. Ez is párhuzamos névadás akár a magyarral egy időben keletkezett, akár később. A betelepülő új nemzedéknek nem „muszáj” átvennie a régi népesség által adott nevet. Ilyenek voltak a korábban adtam ismert példák, mert ezek nem egyszerre keletkeztek, de magyar-szlovák vonatkozásban egészen friss példa is van: Pilisszentkereszt szlovák neve Mlynky (tkp. malmocskák), Pilisszentlélek neve Huť (tkp. huta), bár itt a magyar nevek is ilyen formájukban XVIII. sz.-iak.

Ami a Kozárovce etimológiáját illeti, leginkább a szlk. koziar ’kecskepásztor’ szó származékának tartják az -ovce településnév-képzővel (amely az eredetét tekintve családi többes, mint a magyar -ék). E szerint tehát szlovák szempontból nem a kovácsok adták a jellemző foglalkozást, hanem a kecskepásztorok.

Mindazonáltal azt sem lehet kizárni, hogy a kazár népnév áll a helynév mögött. Azonban ennek valószínűségét csökkenti, hogy nincs adat arra, hogy a honfoglaló magyarok ezen csoportját a szlávok külön népnévvel ismerték volna. A névadónak ekkor tehát a magyaroknak kellett volna lenniük, de arra sincs adat, hogy a települést magyarul kb. *Kazári ~ *Kozári néven nevezték volna. Ráadásul, ha volt is ilyen név, akkor ennek meg kellett volna előznie a m. Kovácsi nevet, ez pedig a szlovák variánsra is igaz, tehát azt is a XI–XIII. sz. elé kell datálni.

Végezetül a „miért nem ... nad Hronom”-ra a válasz. A Kozárovce szlovák szempontból egyedi név, nem kell hozzá megkülönböztető tag, hogy egyedivé váljon: a szlovák nad Hronom stb. utótag szerepe is ez. Ugyanakkor történetileg a magyra név előtt sem volt Garam- előtag (hiszen 1906-ban került rá), így az sem áll, hogy a szlovák név emiatt tartalmaz „felesleges” megkülönböztető tagot a magyar név analógiájára (ilyen volt pl. Túrócszentmárton, régebben Turčianský Svätý Martin, ami újabban Martin-ra lett rövidítve, minthogy a megkülönböztető tag a szlovákban itt funkciótlan.)
A hozzászólás:
Galgadio Creative Commons License 2006-10-03 12:44:32 733

Sziasztok!

 

Azon gondolkodom, hogy a szlovákiai Nagyszombat szlovák megfelelője miért Trnava (és nem Velká Sobota), ill. hogy Garamkovácsié miért Kozárovce  (és nem ... nad Hronom)?

Erről tudtok valamit?

A Trnava szó nem tüskést, tövisest jelent a szlovákban?

Kozárovce esetleg kozár (kazár) etnikumra utal, mint pl. Baranyában Kozármisleny vagy Ehyházaskozári?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!