Keresés

Egyelőre álljon itt Diodórosz néhány sora a libüai amazónokról, később aztán majd folytatom a szicíliai történetíró fejtegetéseinek ismertetését:

„Ajánlatos volna most már az egykori libüai amazonokról is szólnunk. Sokan ugyanis azt hiszik, hogy nem léteztek más amazonok, csak azok, akik Pontoszban, a Thermódónnál éltek; de igazából ez nem így van, mert a libüai amazonok sokkal régebbiek, és emlékezetes tetteket hajtottak végre. Ám nagyon jól tudjuk, hogy történetüket sokan különösnek és hihetetlennek fogják tartani. Mivel ezeknek az amazonoknak a nemzetsége már sok nemzedékkel a trójai háború előtt teljesen kipusztult, miközben a Thermódón menti amazonok országa röviddel ez előtt a háború előtt virágzott fel, az utóbbiakról feltehető, hogy mint akik később születtek és ismertebbek, megörökölték a régebbi és majdnem teljesen ismeretlen amazonok hírnevét.”

Ebből a híradásból mindössze annyi derül ki, hogy a libüai amazónok hatalma nemcsak hogy lehanyatlott jó pár emberöltővel a Kr. e. XIII. század előtt, de maguk az említett asszonyok fel is őrlődtek a folyamatos küzdelmekben.

Nézzük a szicíliait tovább:

„Azt is mondják továbbá, hogy a nyugati fekvése miatt Hesz­perának nevezett szigeten éltek, amely a Tri­tón-tavon vagyon. Ez utóbbi a nagy óceán közelében hullámzik, és a belé ömlő folyó nevéről mondják Tritónnak. Ez a tó az aitiop­szok közelében fekszik, és egy vidéknek a legnagyobb hegységé­nél van, amely belenyúlik az óceánba, és a görögök Atlasznak nevezik. Az említett sziget állítólag elég nagy, és sokféle fa gyü­mölcsével gazdag, melyekből a bennszülöttek táplálékukat mer­ítik; kecskéjük és birkájuk is van, melyek tejet és húst adnak gaz­dáiknak; gabonával azonban ez a nép nem él, mert még eleddig nem érezte ennek szükségét.”

Lehet találgatni, vajon hol lehetett a Tritón-tó, amelynek egyik szigetén ezek az amazónok éltek. Ma már tudjuk, hogy a Szaharát nagyrészt óceán borította az ősidőkben, s hogy a víz itt fokozatosan tóvá szűkült, végül elpárolgott. A magyar Almásy László volt ezeknek a felismeréseknek az egyik úttörője. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy Észak-Afrika nyugati partjaihoz kellett, hogy közelebb essen ez az ősi Amazónia, erről árulkodik legalábbis a Heszpera név (heszperosz = nyugat), és én úgy tudom, hogy az egyiptomiak is kemény küzdelmeket folytattak bizonyos libüaiakkal, akik – feltehetően a kiszáradás miatt – a Nílus-vidékre törtek.

"Ebben az áll, hogy Myrine, a líbiai amazonok királynője egy 30 ezer gyalogosból és 3 ezer lovasból álló hadsereget gyűjtött maga köré."

A szicíliai Diodórosz 30 ezer gyalogosról és 20 ezer lovasról ír, de mindkét számadat túlzónak hihető.

"Te szerinted van ezeknek a mítoszoknak valami reális történelmi alapjuk... "

Ne áltasd magad! Kábé annyi mint Éberhard képregényeinek.

Mellesleg 33 ezer fő hadsereget összegyűjteni és hatékonyan mozgatni első ízben talán a perzsa Akhaimenidák tudtak a történelem folyamán.

Korábban, pl. a hettita korban a néhány ezer fős seregek már szinte legyőzhetelen armadának számítottak.

Kedves Agum III.!

Ráérő időmben elovastam a líbiai (?) amazonokra vonatkozó mítoszokat, regéket.

Ebben az áll, hogy Myrine, a líbiai amazonok királynője egy 30 ezer gyalogosból és 3 ezer lovasból álló hadsereget gyűjtött maga köré.

Ezzel meghódította Egyiptomot, majd szétverte az arabokat és meghódította Szíriát is.

Ezután Kisázsia ellen fordult, ennek nagy részét szintén az uralma alá vetette.

Ezután kissé homályos a szöveg, de az a lényeg, hogy egy görög (?) király nagy sereget gyűjtve nagy győzelmet arat az amazonok fölött. Myrine is elesik a csatában, sírja a későbbi Trója környékén van.

Te szerinted van ezeknek a mítoszoknak valami reális történelmi alapjuk és ha igen, akkor a történelem időrendjében hova helyezed őket?