|
|
 |
LvT
2006-09-20 13:59:41
|
696
|
Kedves Galgadio!
> A múlt héten a szlovák kollégáktól kaptam egy Szlovákia-térképet, sajnos csak szlovák feliratokkal.
Miért „sajnos”? Magyar kollégáktól kaphatsz magyar feliratosat. Én inkább örülnék a te helyedben, mert Mo.-n nemigen kapni olyan térképet, ahol a tájegységek, kistájak eredeti nevükön fel vannak tüntetve.
> Kíváncsi vagyok, hogy a földrajzi nevekben lévő alábbi kifejezéseket jól fordítom-e:
Alapvetően jól. A rovina az teljesen sík síkság, a nížina lehet alacsony szintkülönbségekkel tarkázot, a planina ennek a hegyvidéki variánsa.
A vrchovina magasabb dombságot jelöl, magyarul néha a hegység titulus is kijár neki, a pahorkatina pedig alacsonyabbat.
A *Sít az helyese Štít.
A „Nad + folyónév”-hez: A magyarban az azonos nevű településeket egybeírt összetételi előtaggal különböztetik meg, pl. Balatonföldvár, Dunaföldvár, Tiszaföldvár. A szlovákban ilyesmire két típus van: a magyarhoz hasonló, amikor a megkülönböztető tag egy (a szlovákban különírt) helynévi melléknév (pl. szlk. Liptovský Mikulás = m. Liptószentmiklós). A másik a némethez hasonló, amikor a név mögé jár egy elöljárós helyhatározós kifejezés. Ennek példája a nad + folyónév. Nagyon ezt nem kell lefordítani, hiszen önmagában nemigen van jelentése, vö. szlk. Nové Mesto nad Váhom = m. Vágújhely. Az elöljárós helynév lehet más földrajzi név is, és a földrajzi név topológiája határozza meg, hogy mely elöljáró használatos. A szlovákban alapvetően az alábbiak járják: na ’<tájegység>-en’, nad ’<folyó> felett’, pod ’<hegy> alatt’, pri ’<város, víz stb.>-nél, közelében’. víznévvel állhat a nad és a pri is: az előbbi azt jelenti, hogy a település az adott folyóra, patakra települt, a pri meg csak azt, hogy a közelében van (persze a gyakorlat ettől valamelyes mértékben eltérhet).
A hrad és a zámok különbségéhez vö. n. Burg, ill. Schloß. vagyis az utóbbi inkább kastély, vagy kastélyszerű vár, az előbbi pedig kifejezet erődítmény [volt eredetileg, a névadáskor].
A raj valóban ’paradicsom’. Ez igen modern, tudatos, turisztikai célzatú névadásokban szerepel. Legelsőbben ilyen a Slovenský raj, amely magyarul is Szlovák Paradicsom.
> Továbbá a szlovák 'vrchovina' szó és az orosz (szovjet) Verhovina motorkerékpármárka ugyanaz a szótő e?
Igen, ezek etimológialag megfelelnek egymásnak. A Verhovinákat Lvovban gyártották, és a neve is egy ukrán kistáj (sívidék) nevét viseli, amely Kárpát-Ukrajnában van a román határ vidékén. A központjának neve 1962-ig Zsabje (ukr. Жаб'є, le. Żabie) volt, amely azóta a Verhovina (ukr. Верховина) nevet viseli. Vö. szlk. vrch ’hegy; csúcs; vmi teteje, felső része’ + -ový mn.-képző > *vrchový ’hegyes, dombos’ + -ina fn.-képző > vrchovina ’tkp. hegyes, dombos terület’. Mivel az orosz верх (verh) szónak nincs ’hegy jelentése’, csak ’felső rész stb.’, így a Verhovina esetén valószínűleg ukrán szóról van szó. Bár az oroszban is van hasonló képzés, csak ott az -ový mn.-képző kimarad: верх + -ина > вершина (veršina) ’csúcs, hegy, tető(pont)’. |
|
A hozzászólás:
 |
Galgadio
2006-09-20 09:07:20
|
692
|
Sziasztok!
A múlt héten a szlovák kollégáktól kaptam egy Szlovákia-térképet, sajnos csak szlovák feliratokkal.
Kíváncsi vagyok, hogy a földrajzi nevekben lévő alábbi kifejezéseket jól fordítom-e:
Rovina: síkság
Planina: fennsík
Dolina: völgy
Vrchovina: dombság, dombvidék
Vrch: hegy, hegycsúcs
Sít: hegycsúcs
Nad + folyónév: folyó mellett (pl. nad Váhom - a Vág menti, melletti)
Mesto: város
Sedlo: hegynyereg
Hrad: vár
Zámok: vár, erőd
Velky: nagy
Maly: kicsi
Kraj: vidék
Raj: paradicsom?
Novy: új
Stary: öreg, ó-
Vysoky: magas
Nizsky: alacsony
Biely: fehér
Továbbá a szlovák 'vrchovina' szó és az orosz (szovjet) Verhovina motorkerékpármárka ugyanaz a szótő e? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|