|
|
|
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
2006-09-18 11:35:36
|
52
|
OFF
> Eleintén nem gondoltam beleszólni a vitába, de ennek a német honlapnak a „harmadik” szava kiprovokálta.
Eszembe jut erről az a tudományos szakirodalomban is néha (?) alkalmazott módszer, miszerint írj nyugodtan bármilyen nagy baromságot, legalább reagálnak majd. Bár nem akartam kiprovokálni, de örülök, hogy LvT reagált.
ON |
|
Előzmény:
 |
LvT
2006-09-18 11:10:23
|
51
|
Tisztelt gombászók!
> Ahogy most egy német honlapon olvasom: "A gombák nem sorolhatók be sem a növények, sem az állatok közé. Tudomásul kell venni, hogy a növények és az állatok mellett létezik még egy harmadik, önálló élőlénytípus is."
Eleintén nem gondoltam beleszólni a vitába, de ennek a német honlapnak a „harmadik” szava kiprovokálta.
Amikor ilyen oldalról közelítjük meg a kérdést, akkor azt vizsgáljuk, hogy a rendszertan, hány regnum (magyarul ország) szintű rendszertani csoportot különböztet meg. Nos, a jelenlegi legelterjedtebb konszenzus szerint nem három „élőlénytípus” van, hanem hat (6). Vö. <http://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1g_%28biol%C3%B3gia%29>
A német forrás valamiért nem tekinti „élőlényeknek” en bloc a prokariótákat (sejtmag nélküli élőlények) – itt két ország van: Archae[bacteri]a ’ősbaktériumok’, [Eu]bacteria ’[valódi] baktériumok’, valamint a sejtmagvas szervezetek (az eukarióták) Protista ’véglények’ nevű országát. – Persze ez utóbbiak nem olyan látványosak, bár a protisták közé sorolt papucsállatkát, ill. tengeri salátát azért a közoktatás tanítja.
A <http://en.wikipedia.org/wiki/Kingdom_(biology)> címen lévő táblázat mutatja, hogy a gombákat csak a XX. sz. második harmada óta tekintik önálló rendszertani egységnek, ugyane század első harmada előtt egyértelműen a növényvilág részeinek tekintették (a köztes időben átmeneti teóriák voltak forgalomban).
Az oktatás egyébként máig a hagyományos felosztást követi: a gombákat a növénytan keretében tárgyalják. Sőt itt tárgyalnak minden „nem állatot”, így a prokariótákat (és a rendszeren kívül álló vírusokat, prionokat stb.). Ebből a szempontból a rendszertanilag egységes Protista is két félre bomlik: „állatszerűekre” (pl. papucsállatka), amely a zoológia hatásköre, ill. „növényszerűekre” (pl. tengeri saláta), amelyek botanikai szubjektumok.
Ezért nem helytelen, ha a köznapi gondolkodásban azzal a munkadefinícióval élünk, hogy növény = növénytan tárgya, állat = állattan tárgya. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|