Keresés

Részletes keresés

Galgadio Creative Commons License 2006-09-14 20:53:30 686

Kedves LvT!

 

Köszi a magyarázatokat.

OFF: A héten Szlovákiában jártam szolgálati úton, volt szerencsém látni a Vág (Váh) folyót. Meglepően impozáns méretű folyó, nagyobbnak becsültem a Tiszánál.

Lájszló Creative Commons License 2006-09-12 21:03:54 685

> Hamis barát! Etimológiailag nem függ össze az ismeretlen eredetű zagyva ’zavaros’ mn.-vel, bár úgy vélik a folyónév ez utóbbi hangalakjára hatással volt (tehát a kapcsolat éppen fordított, mint Lájszló vélte.)

Kedves Galgadio! Ebből az a tanulság, hogy olyankor is érdemes kérdezni, amikor nyilvánvalónak tűnik a magyarázat. Én pedig elnézést kérek...

A hozzászólás:
LvT Creative Commons License 2006-09-12 16:13:49 684
Kedves Galgadio!

Zömmel a Földrajzi nevek etimológiai szótára alapján kivonatolok. Ez a kérdezted és az átnéztem víznevek közül csak egy esetben céloz preindoeurópai eredetre, de ez is csak alternatíva:

Garam [+1075/+1124/+1271: Gran]
1. Preindoeurópai eredetű, ekkor a n. Goslar település melletti Grane víznévvel lenne öszevethető.
2. Indoeurópai *ghren- ’<földet> váj, túr’ > illír, kelta v. germán > ócseh Gron > szlk. Hron ~ m. Gran > *Garan > Garam. Ez esetben analógia az ókori müriai Γρανικός ( ma Kocabaş Çayı, Töröko.) víznév lehet.


A többi esetén valamely indoeurópai nyelv a kiindulás. Ezeknél csak a lényegre szorítkozva az etimológiai a magyar alakig. []-ben (mint fönt is) az első magyar említés(ek):

Vág [+1075/+1124/+1271: wagetuin]
Ófn. wâg ’hullám[zó víz]’ (> n. Woge ’[nagy] hullám’) > ócseh Vág > szlk. Váh ~ m. Vág.

Hernád [1150 k./XIII–XIV. sz.: Honrat, Honrad; 1230: Harrad; 1232/1384/1393: Hornad; 1255: Hernad]
Germán eredetű, régi n. neve Honrade volt (vö. másik n. Hohenrode ’magasan lévő irtvány’ hn.) > m. Hornad > szlk. Hornad ~ m. Hernád. A mai n. Kundert neve népetimológia.

Szamos
[1150 k./XIII–XIV. sz.: Zomus], ókori lat. Samum (tárgyeseti alak)
1. Azonos eredet a fr. Somme vízn.-vel < lat. Sumina < lat. Samara <: ? kelta *samo- ’nyugalom’ > (… >) (> szl. *Somiš > ) m. Szamos.
2. Kevésbé valószínűen ie. *s(w)om-isyo- ’harcsában gazdag’ > (… >) (> szl. *Somiš > ) m. Szamos.

Zagyva [1150 k./XIII–XIV. sz.: Zogeua; 1234/1550: Hogoua (olv. Zogoua)]
Szl. *sadja ’korom’ :> szl. *Sadzava (vö. hasonló cs. Sázava, szb.-hv. régi Sađavica, le. Sadzowka) > m. Zadzśava > Zagyava < Zagyva.
Hamis barát! Etimológiailag nem függ össze az ismeretlen eredetű zagyva ’zavaros’ mn.-vel, bár úgy vélik a folyónév ez utóbbi hangalakjára hatással volt (tehát a kapcsolat éppen fordított, mint Lájszló vélte.)

Kraszna [1257/1466: Crazna]
Szl. krasna <voda, rěka> ’szép <víz, folyó>’ (vö. hasonló le. Krasna, ukr. Красна) > m. Kraszna.

Galga [1150 k./XIII–XIV. sz.: Caliga]
? Szl. *kalъ ’sár, mocsár’ > szl *Kaljuga ~ *Kaliga (vö. or. Калуга hn. < or. nyj. калуга ’láp, mocsár, ingovány; ártéri rét; félsziget’; szb.-hv. nyj. kaljuga ’tócsa, pocsolya’ > alb. galligë ’láp, mocsár’) > m. Kaliga > Kalga > Galga.

Maros [1150 k./XIII–XIV. sz.: Marous], gör. Μάρις ~ Μάριος
Ie. *mori ’állóvíz, tenger, tó’ :> ?dák *mori-syo- > (… >) szl. Morišь > szb.-hv. Moriš > m. Maros.

Száva [1150 k./XIII–XIV. sz.: Zoua], gör. Σάουος, lat. Savus
Ie. *sowos ’nedves dolog, folyadék’ > illír *Savas > (… >) szl. Sava > szb.-hv., szln. Sava > m. Száva.

Dráva [1150 k./XIII–XIV. sz.: Droua], gör. Δράβος, lat. Dravos ~ Dravus
Ie. *drowos ’futás, gyors mozgás[ú víz]’ (vö. óind dravāh ’futás, gyors mozgás; folyósság, folyadék’) > (… >) szl. Drava > (szb.-hv., szln.) Drava > m. Dráva.

Tisza [950 k.: τίτζα; +1075/+1124/+1217: tiza], gör. Πάθισ(σ)ος, Τισσός; lat. Pathissus, Tisia.
Ie. *ti- ’olvaszt, olvad’ :> ie. *tī-syo- ’iszamos, sáros’ > (… >) szl. Tisa > szb.-hv., ukr. Tisa > m. Tisza.

Körös [+1075/+1124/+1217: crys], lat. Grisia (VI. sz.), gör. Κρίσος (950 k.).
Dák *k(w)ŗhso-s ’fekete’ > szl. *Kriš > m. Körös.

Temes [1150 k./XIII–XIV. sz.: Temes], gör. Τίβισις, lat. Tibisia
Ie. *thībh-isyo- ’macsaras’ > dák > (… >) szl. népetimológiás *Tьmišь ’sötét <folyó>’ > szb.-hv. Tamiš > m. Temes.

Olt [1211/1231: Alt], gör. ’Αλούτος, lat. Alutus
Dák (vö. lett aluots ~ avots ’forrás’) > (… >) szl. *Olъtъ > m. Olt.


És egy magyar:
Bodrog [1067 k./1267: Budrug]
1. M. bodor + -g képző (vö. bal > balog) ’hullámos, nem sima víztükrű <folyó>’
2. Nem valószínű az ói. bhadraka ’jó, szép’ alapról való származás, vö. krími Badrak folyó.
Előzmény:
Galgadio Creative Commons License 2006-09-11 12:11:34 679

Én meg köszönöm mindkettőtöknek!

 

Valahol azt olvastam, hogy a víz- és hegynevek a szókincs legősibb rétegét alkotják.

Vannak-e a Kárpát-medencében olyan helynevek, amik vélhetően preindoeurópai eredetűek?

 

Mi a helyzet pl. az alábbi folyónevekkel:

 

Vág, Garam, Hernád, Szamos, Bodrog, Zagyva.

 

(a Galgáról és a Tápióról már volt szó, a Kraszna meg általános iskolai orosz tudással is megfejthető).

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!