|
|
 |
vrobee
2006-09-13 10:36:58
|
101
|
Az angolok is különösek e tekintetben. 26 betúvel próbálnak mindent leírni, amikor ez nem is megy olyan könnyen. Ráadásul teljesen mást írnak, mint amit ejtenek. Mióta van ez így náluk? Ott sem ártana valami reform.
Az angol írásnak elég érdekes története van. A mai helyesírás alapja a normann uralom alatt kialakult, London környéki nyelvjáráson alapuló rendszer. Ez használ kettős betűket, akárcsak a magyar: ch, th, sh., (Itt egy kis konfúzió van, betű alatt néha karaktert /írásjegyet/, néha egy leírt fonémát értünk...). Volt egy korábbi (és másik nyelvjáráson alapuló) helyesírás, ami használt speciális karaktereket is, pl. þ, ð, æ. (A Miatyánk óangol változatát ld. itt: http://www.georgetown.edu/faculty/ballc/oe/paternoster-oe.html)
Érdekes, hogy a könyvnyomtatás elterjedése, és ezzel a helyesírás megszilárdulása pont akkor történt, amikor a magánhangzók kiejtése viharos változásba kezdett (korai modern angol korszaka). Azelőtt a helyesírás jobbára fonetikus, logikus volt. Az ee hosszú e, az i mindig i, stb. A szóeleji néma hangzókat (knight) is, sőt, létezett a gh hang is, amolyan németes "kemény h" volt. (Ennek maradványait ma bizonyos nyelvjárásokban állítólag nyolcféleképp ejtik... nekem ami eszembe jut: night /nite/, through /thru/, drought /draft/, hiccough /hiccup/). Még korábban ejtették a szóvégi e-t (és röviden ejtették a megelőző szótagot)*.
Külön érdekesség, hogy az angol akkoriban több erősen különböző nyelvjárásra különült. (Állítólag Londonban bajosan értették azt az utast, aki csupán 30 mérföldről érkezett a Temzén, és "wudr ond ey"-et kért, ami ekkor Londonban már "water and egg"). Bizonyos szavak párhuzamosan éltek egy darabig, és az is előfordult, hogy ejtésben az egyik, írásban a másik változat rögzült végül. (Pl. a busy, business - ha jól tudom - a londoni írásmód, de az északi kiejtés társul hozzá)
Apróbb csiszolások persze voltak, vannak. Ill. a párhuzamos változatokból általában az ejtést jobban tükrözőt fogadtatták el. Főleg az amik próbálták logikusabbá tenni a rendszert (ld. fenti gh-s példák, néhány "néma" magánhangzó kidobálása), és ez részben sikeres is, rendszerszinten viszont nem terjedt el. Az írásbeliség ilyen széles elterjedtségénél szinte lehetetlen egy átfogó reform. Főleg, ha meggondolod, hogy nincs olyan intézmény, mint nálunk az Akadémia - amit az angol nyelvterület egésze elfogad, mint hiteles ajánlattevőt.
A hsz. nagy részét emlékezetből írtam, a pontatlanságokért, hibákért elnézést, bátran ki lehet javítani :D
---
* Ez Shakespeare korában már eltűnt. Nála pl. a 'love' és a 'doom' rímelt. (Tehát az o, és az oo még ugyanúgy hangzott, de szóvégi e helyett már szótagnyúlás volt) |
|
A hozzászólás:
 |
v_peti
2006-09-12 11:34:41
|
98
|
Az elhagyást (ill. a két hangzó egybeejtését) a nyelv már végrehajtotta. Pusztán hagyományból őrizgeti még a helyesírás. Kérdés, hogy miért fontos az írásnak egy lényegesen korábbi nyelvállapotot tükröznie? Csak nehezíti az írás megtanulását a köznapi embereknek, akiket kevésbé érdekel, hogy mit hogyan mondtak sokszáz évvel ezelőtt. Aki a nyelv történetével foglalkozik, az pedig úgyis utánanéz az etimológiáknak. Ennek ellenére a helyesírás modernizálása a világon mindenütt elképesztő ellenállásba ütközik, aminek az élén tipikusan a nem-nyelvész értelmiség áll. (Erre elég jó példa a francia nyelv, ahol írásban fel kell tűntetni valóságban már régóta nem létező betűket, sőt, morfémákat - pl. ragokat - is...)
Az angolok is különösek e tekintetben.
26 betúvel próbálnak mindent leírni, amikor ez nem is megy olyan könnyen. Ráadásul teljesen mást írnak, mint amit ejtenek. Mióta van ez így náluk? Ott sem ártana valami reform. (Egyszer, egy tv műsorban szó volt reformkísérletről*, de abban olyan abszurd dolgok voltak, amik sem a mostani szövegekhez, sem azok fonetikusan leírt változatához nem hasonlítottak. De ebből végülis nem lett semmi.)
*Hogy mikor volt ez, 50, 100 vagy 200 éve azt nem tudom.
|
|
Előzmény:
 |
vrobee
2006-09-10 14:02:48
|
97
|
A J és LY nem véletlenül volt, és van még meg a nyelvünkben. Az LY ("lágy L") hang már legalább 2-300 éve nincs meg nyelvünk legtöbb nyelvjárásában. Ez alól ma talán csak a csángómagyar nyelvjárások kivételek.
Hogy ma két külön betűt használunk, annak az az oka, hogy néhány, a magyar írásbeliség megszilárdulásakor mértékadó személyiség (elsősorban Kazinczy) Északkelet-Magyarországról származott, arról a nyelvterületről, ahol akkor még különbözően ejtették a két hangot. Ma már ott sem.
Ugyanez az oka annak, hogy a kétféle E-t ugyanúgy írjuk, pedig ezeket a magyar nyelvjárások többsége még mindig megkülönbözteti. Északkeleten viszont már a XVIII. században sem volt két külön hang.
Bármelyik elhagyása veszteség lenne, a felejtés fele mutatna. Az elhagyást (ill. a két hangzó egybeejtését) a nyelv már végrehajtotta. Pusztán hagyományból őrizgeti még a helyesírás. Kérdés, hogy miért fontos az írásnak egy lényegesen korábbi nyelvállapotot tükröznie? Csak nehezíti az írás megtanulását a köznapi embereknek, akiket kevésbé érdekel, hogy mit hogyan mondtak sokszáz évvel ezelőtt. Aki a nyelv történetével foglalkozik, az pedig úgyis utánanéz az etimológiáknak. Ennek ellenére a helyesírás modernizálása a világon mindenütt elképesztő ellenállásba ütközik, aminek az élén tipikusan a nem-nyelvész értelmiség áll. (Erre elég jó példa a francia nyelv, ahol írásban fel kell tűntetni valóságban már régóta nem létező betűket, sőt, morfémákat - pl. ragokat - is...)
Az ősi írásban (un, rovásírás) külön betűi voltak e két hangnak. Ez elég valószínű, hiszen akkoriban Székelyföldön egészen biztosan két külön hang volt. A nem-ősi írásban is külön betűi vannak, de ennek ma már csak hagyományos okai vannak - erről megy most az értekezés.
magyar nyelv számára kevés hangzót tartalmazó latin ABC-ben a magyar nyelv által használt hangokra megoldást kellett találni. Az ábécé betűket tartalmaz :) . Persze, hogy a latint ki kellett egészíteni, akárcsak a szláv, germán, újlatin stb. nyelvek esetén. (Huszita ABC jelei, német sch, ö, angol w, francia é, spanyol ch, meg a többi). |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|