|
|
|
|
 |
Zicherman Istvan
 2006-09-10 15:42:49
|
56
|
Tökéletesen egyetértek. Ezért mondom, hogy a hadtudomány szempontjából=elméletileg.
Ismerünk példákat, amikor a csapatok - gyakorlatilag vesztesség nélkül - megfutamodnak (lásd: De Wet leírja a búrok pánikszerű menekülését Bloemfonteinnál). De ismerünk rengeteg olyan esetet, amikor a 90%-os vesztesség dacára is kitartottak az alakulatok (a felsorolással köteteket lehetne megtölteni). |
|
A hozzászólás:
 |
|
showtimes
2006-09-10 15:38:14
|
54
|
| Ha teljesen feltöltött üteg szenved el harmados veszteséget, akkor elméletileg még harckész. Anno a 152-es ágyútarackok esetében 8 kezelő tartozott, elméletben gyakorlatban 6-nál sosem voltünk többen, de még 5-en is időre harchoz tudtuk tenni a löveget, utána a tüzeléshez pedig már kevesebb is elég. Harci körülmények között a veszteségnek számító könnyű sebesültek is segíthetik bajtársaikat. Erre számtalan példát lehetne sorolni. Más kérdés a veszteség pszichés hatása. Van akiket megtör, másokat megedz. |
|
Előzmény:
|
|
Zicherman Istvan
2006-09-10 15:19:01
|
51
|
| Amiről miszega ír - az egy osztály. A száz-fős vesztesség gyakorlatilag elfogadható, de a hadtudomány szempontjából ez azt jelenti, hogy az egységet újabb ütközetbe nem lehet bevetni. 8Harmados vesztesség mellett a megmaradt létszám 40% demoralizálttá válik. Legalábbis a hadtudomány szempontjából.) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
