Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2006-09-10 11:26:56 677
Kedves Galgadio!

Nekem már csak egy pár maradt...

Pozsony: [+1002: Poson; 1125 e.: Posun] A város neve puszta személynévből ered, magyar névadással*. Úgy vélik, a névadó személy a pozsonyi vár ispánja volt. A magyar etimológiai irodalom a Pozsony személynevek magyar eredetűnek tartja, eszerint a Pos alapnévhez járult a -ny kicsinyítő képző (Aba ~ Abony, Pata ~ Patony stb.). Az a legjobb, ha a Pos alapnevet nem kötjük egy adott nyelvhez, mivel magyar és szláv alapon is előállhatott: a Pál név régi Po- rövidüléséhez járult -s (). (A lehetséges német etimológia – bajor Posch < n. Bosch ’bozót’ – a korai előfordulás miatt zárható ki, mert ekkor még nem /s/ ejtése volt a német szóvégnek.)
Egyes szlovák szerzők a régi szláv Božan (< bogъ ’isten’ + -an személynévképző) személynévből eredeztetik a Pozsony személynevet. Ezt én nem tartom meggyőzőnek (egy érvet már egy korábbi szálban leírtam, ugyanakkor a b- > p- változás sem jellemző sem a magyarra, sem a szlávra; ez bajor közvetítésre lenne jellemző.)


Trencsén: [1111: Treinchen,1113: Trenscin] A városnév szláv eredetű, rekonstruált eredeti formája: *Tr(e)nčin. Ez egy Tr(e)nka ’kökény’ személynév és az -in birtokos melléknévképző kapcsolata. A magyar etimológiai irodalom szerint a Trnčín forma került Trencsén alakban a magyarba, majd innen visszakölcsönözte a szlovák (Trenčín). A szlovák irodalom szerint az alapnév a Trenka volt és a szlk. Trenčín „eredeti”, nem visszakölcsönzés. Én itt nem teszek igazságot, mert mindkét változatnak van gyenge pontja.
A várhegy alatt Laugaritio néven római katonai tábor állt itt a kvádok elleni háború alatt (említése Kr. u. 179).


Túróc: [1113: „in aqua Turc”] Víznév, a Vág bal oldali mellékfolyója. Szláv nevei az eredetiek: szlk. Turiec, ukr. Турець (< ószl. *Turьcjь), a magyar ezek átvétele hangrendileg igazodva és a gyakori -óc (< szlk. -ovьcь) végű magyarosodások hatása alá kerülve. A víznév a szl. turъ ’tulok; ökör’ -ьc kicsinyítő és -jь birtokos képzős származéka.


Zólyom: [+1135/1262/1566: Zolium; 1150 k./XIII–XIV. sz.: Zouolon; 1231/1262: Zolum]. A városnév szláv eredetű, rekonstruált eredeti formája: *Zvoleň. Ez egy szláv Zvolen ’kiválasztott, kiváló, nevezetes’ személynév -jь birtokos képzős származéka. A magyar forma a szókezdő torlódás hangkivetéses feloldásával (vö. szlk. Svorad > m. Szórád stb.), hangrendi illeszkedéssel és szóvégi n(y) > m elhasonulással (vö. szl. mlyn > m. malom, ill. a gyakori korabeli lat. -um > m. -om szóvégek analógiás hatása) alakult. A mai szlovák kemény végű Zvolen alak a melléknévi zvolenský forma visszahatása.


De te nem város és vízneveket kérdeztél, hanem vármegyék neveit. A korai, „eredeti” vármegyék neve az ispánjuk székhelyéül választott vár nevéből alakult, önálló nevűk nem volt, csak X-vár megy[éj]e, azaz ’X-vár határa’ néven nevezték, amelyben a jelöletlen birtokos X-vár megye szerkezet idővel átértelmeződött X vármegye tagolássá, és ezzel lett a vármegyéknek nevük, de így lett maga a vármegye szó is. Az átértelmezést segíthette, hogy gyakran nem a névadó székhely vár alatt volt a legjelentősebb település, és ilyenkor idővel az ispáni székhely és áttelepült egy nagyobb helyre. így a vármegye neve elszakadhatott a központ nevétől.

Az első megyeközpontok tehát mindig várak voltak, nem települések, és a várak nevéről vannak ezek a megyenevek. Az irodalom szerint a központi vár neve utalhatott a vár alatti település nevére, vö. a mai Budavár, az építtető, későbbi jelentős úr (pl. az ispán) nevére, a vár alatti folyó nevére stb.

Pozsony vm.: István korában (vagy valamivel később) létesült határőrispánság, amely a környék legjelentősebb, a frank hűbéres szláv Braszlav által a IX. sz. legvégén épített várköré szerveződött. Pozsony esetén maradt meg a legtovább (égészen az újkorig) az, hogy a várnagy és a megyeispán tisztsége összekapcsolódott. (Az első ispánok a székhely várba kinevezett várnagyok voltak.)

Trencsén vm.: Szintén a XI. sz.-ban alapított határőrispánság a székhelyről elnevezve.

Túróc vm.: Az 1330-as években vált ki a zólyomi erdőispánságból és önállósodik Túróc vára központtal, azonban létéről (mint elkülönült várispánság) egy évszázaddal korábbról van adat.

Zólyom vm.: A XI. sz.-tól ismert, mint erdőispánság**, vármegyévé a XIII. sz. legelején (első írásos adat: 1222) válik. A XIV. sz.-ban királyi birtok lesz, és ekkor válik ki belőle Árva, Liptó és Túróc vm. A mai, XIV. sz.-ban épült zólyomi vár nem a névadó ispánsági központ: annak romjai ma Pusztavár néven találhatók meg a várostól DNy-ra, a Garam és a Szalatna összefolyásánál.

------
* Azt, ha egy személynév önmagában lesz településnév bármilyen képző, ill. további összetételi tag nélkül, akkor azt magyarok által adott névnek tartja a magyar névtani irodalom, még akkor is, ha a személynév etimológiája nem magyar. — A Wrocław típusú szláv helynevek esetén, amelyek látszólag semmi képzőt nem tartalmaznak, is úgy vélik, eredetileg a végükön volt egy -jь birtokos képző. Ez aztán később az előző lágyulás formájában „beleolvadt” az előző mássalhangzóba. Még később – az egyes szláv nyelvekben eltérő mértékben – bizonyos lágy mássalhangzók keménnyé váltak, így mára eltűnhetett az eredeti rag. A keleti szlávban a palatalizált v után beszúródott egy l, így ott a -slav végű helyneveken az eredeti képzőt egy őrzi: vö. or. Ярославль (Jaroszlavl), de le. Jarosław.

** Erdőispánság: várközponttal, várszervezettel nem rendelkező, önálló (korábban gondnok, majd ispán igazgatta), alapvetően erdőgazdálkodási feladatokat végző gazdasági területi egység, amely a király magánbirtoka volt. Az Árpád-kor végeztével vagy vármegyévé alakultak, vagy más vármegye részei lettek.
Határőrispánság: gyepű- és vámőri feladatokat ellátó katonai területi egységek; egyesek szerint nem voltak speciális alakulatok, csak „szakosodott” várispánságok.
Várispánság: várközponttal, várszervezettel rendelkező, önálló ispán vezette katonai területi egység. A XII–XIII. sz.-ban 72 ilyen volt. Vita van, hogy a királyi vármegyék azonosak voltak-e a vár- (ill. egyéb) ispánságokkal, azaz azok közigazgatási formái voltak, vagy több várispánságot fogtak egybe.
Onogur Creative Commons License 2006-09-09 00:35:09 676

Bars: A mai Óbars (Stary' Tekov) területén épült várat [1075/+1124/+1217: Borsu] egy Bors nevű személyről nevezték el, aki talán honfoglaláskori nemzetségfő volt.A . Bors szn. a török eredetű m. bors fn.-ből alakult.

 

Hont: [+1075/+1124/+1217: silvam Huntiensem; 1156: Chunt] puszta szn.-ből keletkezett m. névadással. Az alapjául szolgáló szn. német eredetű. (n. Hunt 'száznagy, hadnagy' <kfn. hunt 'száz') Így hívták azt a lovagot is, aki feltehetőleg Gizella királynékiséretében jött az országba Pázmán lovaggal együtt, s aki első ispánja lett az itteni várnak. A királyi birtokban levő honti vár körül alakult ki Hont vármegye.

 

Liptó: [1575: Vármegye, à Liptouiai 'Liptó'; de lásd 1230/1283: Lyptou is] A Liptó hn. szlovák eredetű, ennek előzménye egy szlovák régies *L'ubtov grad  'egy L'ubtov nevű személy vára', amely a vidék egykor legfontosabb várára vonatkozott.

 

Nyitra: [1111: in civitate Nitrie 'Nyitra városban'] Az ószlovákban Nitrava-nak hívott helység arról a folyóról [1075/+1124/+1217: Nitra] kapta a nevét, amely mellett fekszik. A folyónév forrása egy germán (kvád) *Nitrahwa lehetett. Ennek előtagjában bizonyára az ie. *neid. ~ *nid- 'folyik, áramlik' rejlik, utótagja feltehetőleg a gót ahva 'folyó, víz'. A szlovák régies Nitrava a magyarban Nyitrá-vá fejlődött, s visszakerült a szlovákba.

 

folyt. köv.

Onogur Creative Commons License 2006-09-08 11:28:20 673

Gömör: Egykori székhelyéről a ma szlovákiai Gömör > Sajógömörről lett elnevezve. [1240: in Comitatu Gumuriensi 'Gömör vármegyében'] A Gömör hn. [1150 k./13-14. sz.: Gumur] a szn.-ként és hn.-ként is egyaránt használatos ótörök kömür 'szén' fn.-ből keletkezett. A névadó a vármegye első ispánja lehetett.

 

Árva: Itt az azonos nevű folyóról kapta a nevét először egy település Árva(váralja), majd erről a vármegye. Árva folyó [1287: Arua] neve talán preszláv ősiségű, és az ie. *er- ~ *or- 'megmozdul, megindul' tő rejlik benne, de más szláv forrásból is próbálják magyarázni. A település [1267: Arwa] szlk. Oravsky' Podzámok, az árvai uradalom, majd a vármegye [1347: comitatus de Arwa] központja.

A hozzászólás:
Galgadio Creative Commons License 2006-09-08 10:39:56 672

ON:

 

Kedves LvT!

 

Cserébe a sok gépelésért megmagyarázhatnád nekem a Felvidék történelmi megyeneveinek eredetét!

 

Az alábbiak érdekelnének:

 

Pozsony

Nyitra

Trencsén

Zólyom

Bars

Hont

Liptó

Turóc

Árva

Gömör

 

Köszi előre is!

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!