Keresés

Részletes keresés

Galgadio Creative Commons License 2006-09-17 12:38:54 688

OFF:

 

Kedves LvT!

 

Felétek a szlovákok lutheránusok vagy pápisták?

Galgadio Creative Commons License 2006-09-08 10:36:28 671

OFF:

 

Az "Aszód-Szarvas tengelyhez":

 

Kedves LvT!

 

Az alábbit találtam dr. Asztalos István: Kisváros a Galga mentén c. könyvének 137-138. oldalán:

 

„ Az Alföld hatalmas térségei a török kiűzésekor lakatlanok voltak. Az ezt követő évtizedekben csak nagyon lassan népesedtek be. A birtokosok (…) mindenféle kedvezménnyel csábították magukhoz a parasztokat, csakhogy minél előbb benépesítsék a lakatlan birtokaikat. Szarvas új birtokosa, Harruckern János György élelmezési biztos is kedvező feltételek ígéretével csalogatta magához a már más vidékekeken letelepedett jobbágyokat. Nem volt valamiféle tisztességes eljárás, ám neki munkás kellett, a föld népe pedig oda húzott, ahol jobban és könnyebben élhetett. Így aztán a megyebéli Csabáról (ti. Békéscsaba), sőt más vármegyékből (Abaúj, Zólyom, Nógrád, Pest) is érkeztek lakosok, akik telepítési szerződésükben 1722. július 23-án valóban kedvező feltételeket (két év adómentesség, szabad vallásgyakorlat, malom- és kocsmatartás) részesültek. Sok faluba, messze vidékekre eljutott a szarvasi kedvezmények híre és számos helyről szökdöstek el a jobbágyok és próbáltak szerencsét a Harruckern-birtokon.

Ebben az esztendőben, tehát 1722-ben határozta el Hrdina András, Domony falu ev. Papja, hogy új helyre költözik. Az új telepítésű Szarvas papja lett, ahol 1734-ig szolgált. A visszaemlékezők szerint emberi fogyatékosságai miatt (durva, erőszakos ember hírében állt, feleségét boszorkánynak tartották) nem nagyon kedvelték. Hrdina egészen biztosan kapcsolatban maradt előző lakóhelyének lakóival, szlovák hittestvéreivel, akikkel együtt érkezhetett a a felső-magyarországi vármegyékből a Galga vidékére. Biztosak lehetünk abban, hogy neki is köze volt az aszódi jobbágyok Szarvasra csábításában. Ugyanis az 1720-as, 1730-as években 33 aszódi jobbágycsalád (egy falunyi ember!) szökött el Aszódról és kezdett új életet Szarvason.

Természetesen Podmaniczky I. János sem tűrhette jogainak és javainak ilyen nagymértékű fogyatkozását és ezért 1734-ben pört indított 33 jobbágyának visszaszerzéséért. A per kilenc évig húzódott, ám végül is a királyi tábla döntése szerint Harruckernek 17 családot vissza kellett költöztetnie a Podmaniczky-birtokra, 16 családot pedig 1600 forintért kellett megváltania, továbbá őt terhelte a tekintélyes (300 Ft) perköltség is.

A Szarvason végleg letelepedett aszódi családfők neve a következő:

Benkó István

Darabos Mihály

Kolompár András

Kolompár György

Konya György

Komarik Mátyás

Özv. Kurucz Andrásné

Kurucz János

Kurucz Márton

Masznyik Márton

Moravszky János

Moravszky Pál

Nagy György Márton

Nagy György Erzsébet

Szabovits János.

Az aszódi jövevények új lakóhelyükön megbecsülést szereztek. Darabos Mihályt 1734-ben, Benkó Istvánt 1736-ban a falu bírójának is megválasztották. Egy tömbben lakhattak, mert külön utcát is elneveztek az aszódiakról. A nevek alapján megállapíthatjuk, hogy Benkó, a Nagyok, Kónya és Masznyik régi, már a XVII. században is aszódon élt családok leszármazottai. A többi új ember , a XVIII. század első, második évtizedében érkezhettek a Galga-vidékre, a Moravszkyak egészen bizonyosan Morvaországból. Feltehetően a két Kolompár roma vagy „újmagyar”, amiképpen a XVIII. századi hivatalos iratokban nevezték őket. Ők az első aszódi romák, akiket név szerint ismerünk. A Kurucz-családok minden bizonnyal rokoni kapcsolatban álltak egymással.

Az Aszódról szökött jobbágyok leszármazói Szarvas lakóiként élték életüket. Történetük e szép és nevezetes alföldi város múltjába épült.”

 

 

 

Galgadio Creative Commons License 2006-09-07 16:25:49 670

Kedves LvT!

 

Emlékezetből írtam ezt az Aszódi utcát vagy Aszódiak utcáját, lehet, hogy rosszul emlékeztem. Majd megpróbálok utánanézni.

A hozzászólás:
LvT Creative Commons License 2006-09-07 09:58:15 669
Kedves Galgadio!

Látom érdekel az Aszód–Szarvas tengely. Ehhez ezt olvastam az Atlas slovenských nárečí v Maďarsku (A magyarországi szlovák nyelvjárások atlasza) c. kiadvány bevezetőjében (szlovákból fordítva): „[Szarvasnak] ez az [első betelepüléssel létrejött lakossági] alapréteg[e] 1734-ben kibővült 40 jobbággyal [ill. családjukkal], akik Aszódról szöktek el. Közülük 19 jobbágyot [családjukkal] 1743-ig peres úton vissza tudott szerezni a Podmaniczky család.

Jelenkori térképen Aszódi utcát én sem tudtam felfedezni sem Szarvason, sem a környékbeli falvakban (Szentandrás, Csabacsűd), de még tanyát sem. Ez persze nem jelenti azt, hogy a múltban nem lehetett ilyen.
Előzmény:
Galgadio Creative Commons License 2006-09-06 10:08:23 662
Aszódi utca nincs vagy nem volt Szarvason? Mert állítólag akik Aszódról kerültek oda, azok egy utcában telepedtek le és az az Aszódi utca nevet kapta.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!