|
|
 |
egy mutáns
2006-09-06 12:45:42
|
834
|
No, ez megin igen érdekes volt.
A szabályosságok fellelése és ebből szabályok leszűrése: valóban, hiszen általában a tudományok ezt teszik. Ez rendben. vannak eltérő szabályosságok: -> norma ez is rendben.
deskriptív/preskriptív nyelvészet: ez is rendben.
(jól érzem-e: a preskriptív az nem annyira tudományos, mint inkább társadalmi háterű?)
És ha viszont kijavítom gyermekeim suksükölését, akkor azt azért teszem, mert vindikáljom magamnak azt a jogot, hogy én határozzam meg az értékrendet. Vagy legalábbis, az irodalmi nyelvet használó embercsoport tagjának képzelem magam, és azt akarom, hogy gyermekeim is ide tartozzanak.
Ez már nem tetszik annyira. Szerintem másnak sem, ld. pl. pl. "az index.hu szerkesztője nem tud magyarul" topikot. Nem aza a címe, hogy az index.hu szerkesztője nem tagja az irodalmi nyelvet használó embercsoportnak, hanem, hogy nem tud magyarul.
1m
|
|
A hozzászólás:
 |
Kis Ádám
2006-09-06 12:28:21
|
833
|
Kedves egy mutáns!
Írod:
Mégis vannak nyelvi szabályok (normák?) melyeket a nyelvet, vagy a (helyes) nyelvhasználatot elemző nyelvészek megállapítanak, mint az adott nyelv jellemzőit.
Ez így pontatlan és ellentmondásos - viszont lényeges.
Kezdjük azzal, hogy a nyelvben vannak szabályosságok, amelyeket megfelelő elemzéssel ki lehet szűrni.
A nyelvészek általában ezzel foglalkoznak, hogy a nyelv szabályosságait kiszűrjék és leírják.
A nyelv szabályosságai sorában azt is meg lehet állapítani, hogy a nyelvhasználók egyes rétegei (melyek tagolódhatnak földrajzi, szociális, műveltségi stb. alapon) a párhuzamosan felfedezhető és létező szabályosságok közül melyiket használják. Ezek jellegzetes használati csoportokat alkotnak, és az ilyen szabályosságcsoportokat nevezzük normának.
Ebből következően a norma önmagában nem minősít, hanem a normát kialakító emberrétegek értékrendje, amely egyáltalán nem nevezhető objektívnek. A magyar irodalmi nyelv például, normasértésnek nevezi a suksükölést, de ezt azért teheti meg, mert a magyar irodalmi nyelvet használó embercsoport vindikálja magának azt a jogot, hogy ő határozza meg az értékrendet.
Van egy olyan nyelvészcsoport is, amelyik felhatalmazva érzi magát a nyelvhasználat minősítésére. Az előzőekből láthatjuk, hogy ez a jogosítvány nem a nyelvből származik, hanem a társadalmi tagolódásból.
Egyébként a fentebb ismertetett nyelvészetet deskriptív, azaz leíró nyelvészetnek nevezik, az utóbbit preskriptív, azaz előíró nyelvészetne.
A sok blabla után két egyszerű tény:
A magyar nyelvet illetően egyetlen rögzített és hivatalosan elfogadott-kihirdetett szabályzat van, ez az akadémiai helyesírás. Más, pél. a suksükölést minősítő szabályzat nem létezik.
Kis Ádám |
|
Előzmény:
 |
egy mutáns
2006-09-06 11:50:20
|
832
|
Nahát ezt nagyon köszönöm.
Eddig nem különült el a fejemben ilyen világosan a
legális/illegális, létezik/nem-létezik, helyes/helytelen, norma, érthető/nem-érthető megkülönböztetés.
Világos dolog, hogy pl. a legális nem értelmezhető a nyelvre, mert hiszen a nyelvhasználat helyességét nem lehet jogszabályban rögzíteni. Mondjuk ekkor ugyanis fel lehetne jelenteni valaki, mert rosszul ("jogszabályba ütközően") ragoz egy ikes igét.
Mégis vannak nyelvi szabályok (normák?) melyeket a nyelvet, vagy a (helyes) nyelvhasználatot elemző nyelvészek megállapítanak, mint az adott nyelv jellemzőit.
Ugyanígy megállapítható, hogy ugyan egy nyelvi forma elterjedt, de használata mégsem helyes, mert pl. nem felel meg az adott nyelv normáinak. Legalábbis én pl. folyamatosan kijavítom kölykeimet, ha "helytelenül" beszélnek. Szóval, nálam nem lenne ellenérv az, hogy pl. a társaik is így beszélnek, vagy hogy példát találtak a guglin, vagy hogy így is érthető, nem?.
Érzem, hogy nem tudom szabatosan megfogalmazni mondandómat, csak körvonalazni próbálom.
1m |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|