Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2006-09-04 10:14:58 660
Kedves Galgadio!

OFF

> Répáshután [...] a kocsmában az 50 év fölötti korosztályból állítólag mindenki szlovákul beszélt...

Kis helyen mindig jobb a helyzet, mert a nyelvet a kis, zárt paraszti közösségek tartották meg eddig. A mai rohamos asszimilációnak, itt is, meg az ellenoldalon is az egyik legfőbb oka az, hogy ezek a kis, zárt közösségek felbomlottak. Ez a „kis globalizáció”...


> Ismered azt a történetet, hogy a szarvasi szlovákok egy része közvetetten Aszódról származik.

Nem ismerem (vagy nem emlékszem rá), de nem lehetetlen, mivel az ilyen áttelepülés gyakorlat volt. De Aszódról nemcsak oda telepedhettek, hanem a Kiskunságba is, vö. az Aszódszki név 1911-es előfordulása <[link1]>.

Szarvasi Aszódszki ugyan nincs, de van Aszódi <[link2]>, ill. Békésszentandráson Aszódy <[link3]>. Ez talán valamikori névmagyarosítás eredménye lehet. E két településen a mai telefonkönyvben is vannak Aszódiak, de Szentandráson többen 29 vs. 5 találat. Emiatt lehet, hogy inkább Békésszentandrásra telepedtek, mint Szarvasra. (E két helység közelsége ellenére nem teljesen ugyanabból a forrásokból települt be.)
A hozzászólás:
Galgadio Creative Commons License 2006-09-04 09:20:40 658

Szia LvT!

 

Még egy OFF (ígérem, hogy az utolsó):

 

Ismered azt a történetet, hogy a szarvasi szlovákok egy része közvetetten Aszódról származik.

Állítólag a helyi szarvasi földesúr Aszódról, a Podmaniczky-birtokról csábított el jó néhány, ott csak nemrégiben megtelepedett szlovák családot. A történetben szerepel valami szlovák evangélikus  prédikátor, aki Szarvasról visszatérve agitálta az aszódi szlovákokat, hogy a Körös-parti városba költözzenek.

Igaz, ami igaz, arrafelé zsírosabbak a földek, mint a Galga vidékén:)

A történet Dr. Asztalos István: Kisváros a Galga mentén c. komoly helytörténeti könyvében is olvasható, tehát valószínűleg több egyszerű legendánál.

Előzmény:
LvT Creative Commons License 2006-09-03 10:11:47 652
Kedves Galgadio!

OFF

Szarvason már nemigen beszél senki „mindennapi beszéd” irodalmi során szlovákul sem. Emiatt a nyelv átadása elsősorban a helyi iskola „feladata”, ahol pedig az irodalmi nyelvet tanítják. Így, aki folytatja is a nyelvhasználatot, az is egyre inkább csak az irodalmi szlovákot beszéli.

Tapasztalatom nincs, de talán a Pilisben élőbb maradt a mindennapi szlovákság. Meg persze azért a rádiósok és a tévések gyakran szembesülnek azzal, hogy interjúalanyuk erős dialektusban beszél – ami egyébként a hazai szlovák közmegnyilvánulások sem érték, ugyanúgy, mint a magyar esetén sem, max. folklorisztikus elem (a nyanyicska meg a tatyicsko esetén jól ugyan jól veszi ki magát, de náluk fiatalabbak, ill. műveltebbeknek vélelmezettek esetén taszító hatása van).

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!