Keresés

Részletes keresés

Galgadio Creative Commons License 2006-09-01 11:37:02 640

Kedves LvT!

 

Itt némileg OFF ugyan, de inkább ide teszem be, mint a Szavak eredetébe:

 

Az ikladi sváb nyelvjárásban (amely tulajdonképpen nem is sváb, hanem stájer:-)) jó pár szlovák eredetű jövevényszó is található. Az egyik ilyen a vareca, amelyet szinte még napjainkban is használnak az öregek.

Nagy fakanalat jelent Ikladon, a szlovákban is?

A hozzászólás:
Galgadio Creative Commons License 2006-09-01 11:32:39 639

Köszi szépen.

Mindhárom szófejtés elképzelhető, főleg a utóbbi kettő valószínűsthető.

 

A Kotliszko valóban egy a környezetétől kissé mélyebben fekvő, nedves rét, "katlanka".

 

A Závoz vagy Závosz pedig egy bevágásos mélyút, amelynek falából a régiek agyagot bányásztak.

 

Ezek szerint a katlan szó is szlovák eredetű?

Előzmény:
LvT Creative Commons License 2006-08-31 16:30:15 638
Kedves Galgadio!

Ezek valóban alakilag megfelelő szlovák nevek, de elég romlottaknak tűnnek már, hogy megfejtésük ne legyen annyira könnyű.

[Szlovák helyesírást fogok használni a szlovák elemeknél.]

Az első két név végén vagy a -sko /sko/ területnév-képző van (vö. Maďarsko ’Magyarország’, Zadunajsko ’Dunántúl’), vagy a semleges nemű nyelvjárási -skô /szkuo/ (irodalmi -ské /szké/) melléknévképző; ez utóbbi esetben egy semleges nemű földrajzi köznév maradt le mögülük / értendő utánuk. Végül is ez mindegy, mert az előbbi eset az utóbbi főnevesüléseként is értelmezhető (történetileg).

Jacsenszko: Én ezt Jačmensko /jacsmenszko/ alakra javítanám, ekkor magyar megfelelője ’Árpás’ lehetne, vö. szlk. jačmeň ’árpa’. Ha ez nem lehetséges, akkor egy Jačen(-ec, -ik, ský stb.) családnévre utalhat.

Kotliszko: Én ezt Kotlinsko /kotlinszko/ alakra javítanám, ekkor magyar megfelelője ’Lapályos’ lehetne, vö. szlk. kotlina ’völgykatlan’. Az n betoldásában ez esetben szinte biztos vagyok. A név egyébként utalhat térszínformára*, de egy személynévre is.
* Itt mélyebb fekvésű területre kell gondolni, de nem feltétlenül észrevehetően mélyre, tehát tényleges völgykatlanra. Apósomék környékén van a „kapi hegy” nevű rész, amely kb. három méterrel magasodik ki, mégis hegynek tartatik, sőt a néphit szerint kicsapja a felhőkből a nedvességet, ezért kap a tőle keletre lévő rész kevés esőt...

Závosz: Az ’agyagos’ értelmet kizárnám, az hlina vagy íl; és azt sem hiszem, hogy a Galga vidékén ilyen újítással éltek volna, mivel ehhez nincs igazán jelentéstani motiváció.
Ellenben van a szlk.-ban a závoz szó, amelynek jelentése ’mélyút, útárok; kátyú’ [a kátyúba ragadt szekér ~ agyagos talajban megadat szekér analógia nyomán ez kaphat idővel ’agyagos, ragadós talaj’ konnotációt]. A /z/ > /sz/ változást talán a szóvégi zöngétlenülés nevű jelenség alakíthatta ki.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!