Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2006-08-31 16:30:15 638
Kedves Galgadio!

Ezek valóban alakilag megfelelő szlovák nevek, de elég romlottaknak tűnnek már, hogy megfejtésük ne legyen annyira könnyű.

[Szlovák helyesírást fogok használni a szlovák elemeknél.]

Az első két név végén vagy a -sko /sko/ területnév-képző van (vö. Maďarsko ’Magyarország’, Zadunajsko ’Dunántúl’), vagy a semleges nemű nyelvjárási -skô /szkuo/ (irodalmi -ské /szké/) melléknévképző; ez utóbbi esetben egy semleges nemű földrajzi köznév maradt le mögülük / értendő utánuk. Végül is ez mindegy, mert az előbbi eset az utóbbi főnevesüléseként is értelmezhető (történetileg).

Jacsenszko: Én ezt Jačmensko /jacsmenszko/ alakra javítanám, ekkor magyar megfelelője ’Árpás’ lehetne, vö. szlk. jačmeň ’árpa’. Ha ez nem lehetséges, akkor egy Jačen(-ec, -ik, ský stb.) családnévre utalhat.

Kotliszko: Én ezt Kotlinsko /kotlinszko/ alakra javítanám, ekkor magyar megfelelője ’Lapályos’ lehetne, vö. szlk. kotlina ’völgykatlan’. Az n betoldásában ez esetben szinte biztos vagyok. A név egyébként utalhat térszínformára*, de egy személynévre is.
* Itt mélyebb fekvésű területre kell gondolni, de nem feltétlenül észrevehetően mélyre, tehát tényleges völgykatlanra. Apósomék környékén van a „kapi hegy” nevű rész, amely kb. három méterrel magasodik ki, mégis hegynek tartatik, sőt a néphit szerint kicsapja a felhőkből a nedvességet, ezért kap a tőle keletre lévő rész kevés esőt...

Závosz: Az ’agyagos’ értelmet kizárnám, az hlina vagy íl; és azt sem hiszem, hogy a Galga vidékén ilyen újítással éltek volna, mivel ehhez nincs igazán jelentéstani motiváció.
Ellenben van a szlk.-ban a závoz szó, amelynek jelentése ’mélyút, útárok; kátyú’ [a kátyúba ragadt szekér ~ agyagos talajban megadat szekér analógia nyomán ez kaphat idővel ’agyagos, ragadós talaj’ konnotációt]. A /z/ > /sz/ változást talán a szóvégi zöngétlenülés nevű jelenség alakíthatta ki.
A hozzászólás:
Galgadio Creative Commons License 2006-08-31 15:43:26 637

Kedves LvT!

 

Köszi szépen.

Ha nem tartalak föl, még néhány szülőfalum környéki dűlőnév eredete érdekelne. Ezeket én szlovák hangzásúnak érzem, így neked biztosan nem okoz gondot a megfejtése.

 

Ezek:

 

Jacsenszko

Kotliszko

Závosz.

 

Ez utóbbi állítólag "agyagost" jelent a régi öregek szerint, de én a svábból nem bírom levezetni, ezért gondolom inkább szláv eredetűnek.

 

Előzmény:
LvT Creative Commons License 2006-08-28 17:49:14 636
Kedves Galgadio!

Kapos: A Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára (FNESz.) magyar eredetűnek tartja. E szerint a kapu ’gyepűkapu’ főnév -s melléknévképzős származékáról van szó. (Végső soron ez tehát a másik topikban etimologizált Baranya név szláv alapjának magyar megfelelője.)

Zala: Preszláv ősiségű, latin neve Sala, görög neve Σάλα volt. A folyó nevét az indoeurópai *sal- ’patak, folyóvíz, áramlás’ tőből vezetik le, az első névadók kiléte tisztázatlan.

Rába: A latin Ar(r)abo víznévből vélhetően szláv közvetítéssel. A latin nevet kelta (esetleg venét vagy illír) eredetűnek vélik, és alapjául bizonyára az indoeurópai *ēreb(h)-, *ōrob(h)- ’sötétvörös, barnás’ tő szolgált.


-------------

A másik topikban adott megyenévi etimológiákhoz <http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=58334469&t=9005599>:

Tolna: Az ott adtam etimológia mellett a FNESz. figyelmet érdemlőnek tartja a régi magyar Tolna személynevet, ill. a régi cseh Tulna személynevet.

Somogy: A FNESz. nem személynévi eredetűvel véli a névadó Somogyvár nevét, hanem a -gy képzőnek kollektívumképzői, a jellemző növényzetre utaló helynévképzői szerepet társít (azaz, mint a mai -s a nádas szóban). A vár tag a település első említéseiben nem szerepel (vö. 1055: ſomig), csak később csatlakozott a – mai kiejtés szerinti – Somogy alapnévhez.

Baranya: A FNESz. is az említettem szláv etimont hozza, de áttéten keresztül, ugyanis személynévnek tartja a Baranyavár helynév előtagját.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!