Keresés

Részletes keresés

Wic Creative Commons License 2006-08-29 13:15:57 761

kiegészítés:

 

http://www.asz.hu/ASZ/jeltar.nsf/0/C132B0D27D2EDD5CC1257000003EA2CE/$FILE/0518J000.PDF

 


JELENTÉS
a természeti katasztrófák megelőzésére való felkészülés ellenőrzéséről


0518

 

2005. május

 

 

A KKB nem törekedett a stratégia és az éves tervezés költségvetési kapcsolatára vonatkozó olyan kormányzati konszenzus, kodifikálható álláspont kialakítására, ami a költségvetési tervezésben a katasztrófavédelem megfelelő prioritását és a célok teljesülését biztosítaná. (Az áttekintett időszakban a katasztrófavédelem nem szerepelt a költségvetési prioritások között.)
Többszöri próbálkozás ellenére nem készült el a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia (NKS) végleges formában, mivel a stratégiakészítés folyamatában még nem vált egyértelművé a nemzeti és az ágazati stratégiák kapcsolata, egymásra épülése, illetve az együttműködő szakterületek harmonizációjának metodikája. Ebben nem hozott érdemi előrelépést a jogszabályokat vizsgáló tárcaközi bizottság (KJTB) feltáró tevékenysége sem.

 

....

 

A Magyar Köztársaság biztonság és védelem politikájának alapelveiről szóló 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat 17. pontja rögzíti, hogy a Kormány felelős a nemzeti biztonsági stratégia és a nemzeti katonai stratégia kidolgozásáért, azok szükség szerinti felülvizsgálatáért, valamint a belőlük fakadó feladatok végrehajtásáért. A Kat. törvény végrehajtására kiadott 179/1999. (XII. 10.) Korm. r. 8. § (1) a) pontja szerint a KKB összeállítja és kormánydöntéshez előkészíti a katasztrófák elleni védekezésre vonatkozó nemzeti stratégiát.

 

...

 

A stratégiaalkotás hosszú folyamatában nem alakult ki konszenzusos álláspont a stratégia és a konkrét – elsődlegesen a költségvetési - tervezés kapcsolatáról, ami pedig a stratégiai célok ellenőrizhető módon való teljesülésének szükséges feltétele. A Kat. végrehajtására kiadott Korm. rendelet 8. § (1) a) pontja szerint a KKB összeállítja a megelőzés és felkészülés éves nemzeti tervét és annak költségvetését. A vizsgált időszakban a KKB minden évben munkatervébe vette a fenti feladatot, azonban az elkészült munkaanyagokból nem született kormányelőterjesztés, mert a költségvetés tervezési irányelvek prioritásai között a katasztrófavédelem nem szerepelt, a KKB-nak a költségvetési tervezési folyamatokhoz nem illeszkedő reagálása pedig nem tette lehetővé az ágazati tervjavaslatok kormányzati megvitatását.
Legutóbb 2004. júliusában született összesített dokumentum a beküldött ágazati igények alapján. Ez a belügyminiszternek készített feljegyzés szerint 28,3 Mrd Ftos tervezett költségvetési igényt jelent. Ezt a dokumentumot a KKB az őszi ülésen (2004. december) nem tárgyalta meg.

 

...

 

A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk:
a Kormánynak:
1. Tűzze napirendre a katasztrófák elleni védekezés irányításának és végrehajtásának tárcák közötti koordinációjára megbízott Kormányzati Koordinációs Bizottság, valamint a komplex árvízvédelmi és területfejlesztési program végrehajtásának koordinálásával megbízottak (Vásárhelyi-Terv Tárcaközi Bizottság, illetve a 2004-től illetékes - regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős - tárca nélküli miniszter) beszámoltatását,
továbbá
2. tegye meg a szükséges intézkedéseket - a hatásköri, szervezeti, működési feltételek és a feladatellátás összhangjának mérlegelése alapján - az ágazatok közreműködésének kormányzati irányítását, menedzselését igénylő állami feladatokra (katasztrófavédelem, árvízvédelem, területfejlesztés stb.) kiterjedő koordináció hatékonyságának növelése érdekében.

Wic Creative Commons License 2006-08-28 12:52:39 759

http://www.magyarorszag.hu/kozigazgatas/intezmenyek/korm/bm

 

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköre


 
Miniszter: Dr. Lamperth Mónika 
Államtitkár: Ujhelyi István
 
Szakállamtitkárok: dr. Bujdosó Sándor 
Elbert Gábor 
dr. Somogyi Zoltán 
dr. Szaló Péter 
dr. Virág Rudolf 


Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköre 


Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány 

  • helyi önkormányzatokért,
  • sportpolitikáért,
  • katasztrófák elleni védekezésért,
  • köziratok kezelésének szakmai irányításáért,
  • területfejlesztésért és területrendezésért,
  • a településfejlesztésért és településrendezésért,
  • építésügyért,
  • turizmusért,
  • a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért (a továbbiakban együtt: lakásügy),
    választójogi és népszavazási szabályozásért,
  • választások és népszavazások lebonyolításáért,
  • közigazgatás-szervezésért

felelős tagja  . 


A miniszter irányítja 

  • a Testnevelési és Sportmúzeumot,
  • a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézetet,
  • a Nemzeti Sportközpontokat,
  • az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot,
  • a Területpolitikai Kormányzati Hivatalt.

IV. A miniszter a katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos felelőssége körében 

  • irányítja a polgári védelemmel összefüggő hatósági tevékenységet, ellátja a polgári védelem szervezet- és tevékenységirányításával kapcsolatos feladatokat;
  • előkészíti a tűz elleni védekezés állami és önkormányzati feladatával, szervezetével, működésével összefüggő jogi szabályozást, kialakítja a tűz elleni védekezés szakmai szabályait, és gondoskodik azok érvényesítéséről, ellátja a tűz elleni védekezés szervezet- és tevékenységirányításával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat;
  • előkészíti - az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójával együttműködve - a nukleáris baleset-elhárítási nemzeti politikát érintő kormányzati döntéseket, és koordinálja a kormányzati szervek nukleáris baleset-elhárítással kapcsolatos felkészülésének feladatait;
  • ellátja a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottságának (SCEPC) szerveivel való kapcsolattartást;
  • ellátja a polgári veszélyhelyzeti tervezéssel összefüggő feladatokat;
    ellátja a Kormányzati Koordinációs Bizottság elnöki teendőit
    ;
  • közreműködik a rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyával és társadalombiztosítási ellátásával kapcsolatos jogi szabályozás előkészítésében;
  • közreműködik a polgármesterek, jegyzők katasztrófavédelmi felkészítésének szervezésében

 

 

A hozzászólás:
Wic Creative Commons License 2006-08-25 10:55:57 755

http://www.asz.hu/ASZ/jeltar.nsf/0/C132B0D27D2EDD5CC1257000003EA2CE/$FILE/0518J000.PDF

 


JELENTÉS
a természeti katasztrófák megelőzésére való felkészülés ellenőrzéséről


0518

 

2005. május

 

BEVEZETÉS

 

A katasztrófák – bár különböző, civilizációs és természeti okokra vezethetőek vissza, és azokon belül jellegük is eltérhet egymástól – általános megfogalmazásban az emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket veszélyeztetik, károsítják (2. sz. melléklet). A természeti eredetű (jellegük szerint a hidrológiai, geológiai, meteorológiai) katasztrófákat, mivel mindegyiket a természet valamely elemének a szokványostól szélsőségesen eltérő megjelenése okozza, általában az elemi csapások közé sorolják. Magyarország éghajlati-földrajzi adottságaira tekintettel alapvetően az árvizekkel, belvizekkel, szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetekkel, kisebb mértékben a földrengésekkel (3. sz. melléklet), míg a nagykiterjedésű tőzegtüzekkel, bozóttüzekkel vagy vulkánkitöréssel igen kis valószínűséggel lehet/kell számolni.

 

A katasztrófák elleni védekezés átfogó szabályozása csak 1999-ben valósult meg, amikor az Országgyűlés - az Alkotmányból, a nemzetközi egyezményekből eredő feladatokat szem előtt tartva - megalkotta a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényt (Kat.). E törvény megfogalmazásában a katasztrófavédelem nemzeti ügy, a védekezés egységes irányítása állami feladat. A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, valamint a katasztrófavédelemben részt vevők bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani. A Kat. adott felhatalmazást a Kormánynak, a belügyminiszternek, valamint a katasztrófavédelemben illetékes minisztereknek a meghatározott tárgykörök további szabályozására.

 

A törvényi szabályozás a Kormány hatáskörébe utalta - a belügyminiszter elnökletéhez kötött Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) létrehozásával - többek között a katasztrófák elleni védekezés irányításának és a végrehajtás összehangolásának megszervezését, a tervezés kormányszintű feladatainak végrehajtását, a megelőzés és a végrehajtás feladatainak tárcák közötti koordinációját (5. sz. melléklet). Ezek között a KKB feladata a Magyar Köztársaság katasztrófa veszélyeztetettségére, a katasztrófák hatása elleni védekezésre vonatkozó nemzeti stratégia, valamint a megelőzés és felkészülés éves nemzeti tervének, költségvetésének összeállítása is.

...


A KKB szervezeti és működési rendjének, valamint eljárási szabályainak elfogadásáról szóló 2266/2000 (XI. 7.) Korm. határozatban a Bizottság elnökének feladatai között sorolja fel az országos katasztrófavédelmi információs
rendszer létrehozását, a Bizottság Kommunikációs és Információs Központjának kiépítéséről és működtetéséről szóló javaslatok megvalósulását.

A kialakításra vonatkozó terv kidolgozását a KKB elnöke - belügyminiszteri hatáskörében, az általa felügyelt - BM OKF-hez továbbította. A jogszabályokban ily módon körvonalazott feladatot részben a BM OKF szervezetében az Informatikai és Távközlési Főosztály, valamint az Ügyeleti és Nukleáris Veszélyhelyzet-kezelési Főosztály szervezetébe tartozó Veszélyhelyzeti Központ (VK) együttesen látja el.

Az igény egy egységes védelmi információs rendszer létrehozására az integrációt közvetlenül megelőző időszakban már megfogalmazódott. A jogszabályi követelményeknek megfelelően a szervezet egyik alapvető feladata, hogy az integráció után a jogelőd szervezetek (technikai) bázisán kapcsolódjék be a meglévő védelmi információs rendszerbe.

A kialakított információs rendszerben az alrendszerek működőképesek, de nem alkotnak összefüggő egységet. Ezt felismerve a 2003 decemberében kiadott szakstratégia a stratégiai célok realizálásának feladatai között meghatározta, hogy a veszélyhelyzetek elemzéséhez, illetve a védekezést vezető döntéshozó számára a már meglévő, illetve fejlesztés alatt álló felhasználói informatikai programok és adatbázisok struktúrájának áttekintésével, továbbá a szakmai igényekre támaszkodva egységes adatbázis metodikát kell kidolgozni. Az OKF informatikai fejlesztési programját a BM nem emelte be a fejezeti kezelésű fejlesztési programok közé, így arra a tárca központosított előirányzataiban nem volt forrás.

...

A Környezetbiztonsági Információs Rendszer (KBIR) a környezetbiztonsági, kármegelőzési és kárelhárítási feladatok ellátását irányító, szervező és végrehajtó szervezeteknek szolgáltat információt az ország potenciális veszélyforrásairól.

Az intranetes hálózaton elérhető szakmai adatbázisokon és vezetői információkon túlmenően a KBIR adatbázisából megvalósításra került a KBIR-WEB, amely egy, a veszélyforrások 19 típusát térképi megjelenítéssel bemutató honlap.
A rendszerek fejlesztését elsősorban a vízügy fejezeti kezelésű éves költségvetési előirányzataiból valósították meg. A környezetbiztonsági és a vízügyi információs rendszerek tekintetében egyaránt alapadatokat szolgáltat, ezért mind a megelőzés, mind a védekezés szempontjából meghatározó fontosságúak az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által biztosított meteorológiai adatok.

A felsorolt információs rendszerek az azonos technikai feltételek, összehangolt adatstruktúrák, valamint egységes koncepció hiányában összességében sem elégítik ki a Kat.-ban megfogalmazott országos katasztrófavédelmi információs rendszer kialakításának követelményét.

...

2000. és 2002. évek között befejeződött 12 kutatási-fejlesztési téma utóértékelése alapján megállapítható, hogy az eredmények hasznosíthatóak voltak. A 39,4 M Ft összes kiadás átlagosan – az ÁSz ellenőrzésében18 a K+F területén országosan tapasztaltakhoz hasonlóan - viszonylag alacsony szinten alakult (3,3 M Ft témánként).

Általában a kutatási eredmények közzétételéről és a hasznosításról is gondoskodtak, ugyanakkor előfordultak elkezdett, de be nem fejezett témák. 2001-ben kezdték meg „A Tisza vízgyűjtő éghajlati viszonyai alakulásának vizsgálata, különös tekintettel a nagy árvizeket kiváltó meteorológiai helyzetekre” tárgyú kutatást.

A három évre tervezett munka az első évben 3,2 MFt költséggel járt, de folytatása, befejezése jelen ideig nem történt meg. A Zagyva-Tarna vízrendszer árvízvédelmi fejlesztés előkészítése 5 M Ft-tal 2000-ben kezdődött, de csak részben hasznosult, mert továbbtervezése és megvalósítása forráshiány, illetve a VTT prioritása miatt húzódik. 2002-ben 2 M Ft-ból valósult meg az Árvízi kockázat elemzése és térképezése – irányelvek kidolgozása c. kutatás, amely része az eredetileg 12 M Ft-osra tervezett, meghatározott mintaöblözetre való kidolgozásnak. A teljes kidolgozás és tervezési módszertani útmutató elkészítésére jelen ideig nincs forrás.

Több fontos kutatás-fejlesztés forrás hiányában nem valósulhat meg. Ilyen az árvízi biztonsági térképezés, amelynek a megvalósulását késlelteti, hogy 2004-ben az OKTVF egyáltalán nem rendelkezik K+F forrásokkal.

...

A jelenleg érvényes hidrometeorológiai és vízgazdálkodási együttműködési szabályzat tartalma korszerűsítésre és aktualizálásra szorul, mivel a megvalósított monitoring rendszer üzemelése nem szabályozott. A munka szakértői szinten elkezdődött, de a 2003-ban kidolgozott javaslatok jóváhagyására nem került sor, mert nem szervezték meg a Kormány-meghatalmazottak 2004. évi rendes ülésszakát.

 


 

Előzmény:
szarvasmarha Creative Commons License 2006-08-24 18:21:15 754

A főváros főpolgármestere irányítja a polgári védelmi feladatok végrehajtását.

 

E jogkörében felelős a riasztásért,a  tájékoztatás előkészítéséért végrehajtásáért.

 

Felelős a főváros riasztási rendszerének működtetésért. 

 

1996 évi XXXII.  a polgári védelemről szóló törvény.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!