|
|
 |
DAttis
2006-08-16 00:26:02
|
634
|
| Köszi ezeket is |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2006-08-15 18:20:52
|
633
|
Kedves DAttis!
> Azért nem semmi a cseh nyelvben ez a nagy "mássalhangzó torlódás" Majd beletört a nyelvem, amikor próbáltam a feliratokat kiolvasni :)))
Nekem, mint szlováknak ez így természetes. De ha már nyelven kívül kell helyeznem magam, akkor a magyar nyelv magánhangzó-torlódásai, mint pl. a fiaiéi szóban, hasonlóan nyelvcsomózódást okoznak más nyelv beszélőinél.
Sőt, ha körülnézünk a nyelvek közt, sokkal több magánhangzó-torlódást toleráló nyelvet találhatunk, mint mássalhangzó-torlódást elviselőt.
-----
Némedi: Az ilyen utótagú településnevek közül csak Tolnanémedi-nek van köze a német népnévhez. Ennek eredeti neve tényleg Németi lehetett, bár első adata 1411: Nempti. Ez utóbbi azonban Nemti helynevek ejtésvariánsa, amely a Németi alak kétnyíltszótagos tendencia módosította formája. A zöngés Némedi alak első adata itt igen késői 1856–9-ből való, és valószínűbb, hogy a gyakori -di végű helynevek hasonlító hatása alatt alakult ki, nem, pedig t > d zöngésülés történt.
A másik két Némedi (Alsónémedi, Kisnémedi) etimológiája más: ezekben az m helyett eredetileg v állt. l. Alsónémedi: 1067 k./1267: Nywyg, 1383 Neueg; Kisnémedi: 1268-9: villa Superioris Neueg. Ezek tehát a Nyüved~Nevegy névcsoport tagjai; ilyen mai r. Niuved (m. Nyüved), amelyet 1964-ben Tămăşeu (m. Paptamási)-hoz csatoltak, Fertőszentmiklós XVIII. sz. előtti Nevegy neve, (talán) a mai szlk. Nievidzany (m. Néved), Szentantalfa XIV. sz.-ban adatolt Nevegy neve.
E nevek etimológiája egyrészt a nyű ’féreg, kukac’ szó -d kicsinyítő képzős Nyüved személynévi származékára alapozódik. Másrészt az eredet talán lehet egy hipotetikus *nyüveg szó, amely a nyű ’<kendert, lent> szálanként gyökerestül tép ki a földből; <erdőt> írt’ -g főnévképzős származéka, vélhetően ’kendernyűvő szolgálónépek’ vagy ’irtványföld’ jelentéssel.
A Nyüved > Neved (Nevegy) névben v > m hangváltozás történt, amely alkalmi, de nem példa nélküli. A változást lehet, hogy erősítette az, hogy így a német népnévhez hasonló „értelmes” név jött létre.
Szöreg: Első adata 1239: Zuerug. Úgy vélik, a Szörcse, Szörény, Szűr helynevekkel együtt a magyar Szever név *Ször kontrahált formája áll mögötte. Ebben az esetben a -g kicsinyítő képző (mint ahogy a -cse és az -ny is). A m. Szever nevet török eredetűnek vélik és vagy a csuvas sěvěr ’mormota’, vagy a régi oszmán-török sevâr ’szerető, szeretett’ szavakkal vetik össze.
Algyő: Az al- ’alsó’ minősítő és a Győ név kapcsolata, vö. a Felgyő párját. Ennek az önálló Győ névnek a melléknévi származéka jelenik meg az ismert gyevi bíró fordulatban. (Nemrég szántották be Szegeden – a régi város valahai algyői határában létesült, de ma már az északi Tarján városrészben lévő – a Gyevi temetőt is, hogy lakóparkot építsenek a helyére.) A település első adata egyébként 1138/1329: Geu, ill.1514: Algew. A település neve személynévi eredetű, a Győ (régi Gyeü) személynév egy kazár méltóságnévre megy vissza. A Győ személynév -csa/cse kicsinyítő képzős Gyejcse alakjának Geiſa (1229/1550) írásmódja lett tévesen elolvasva a nemzeti romantika korszakában, és ebből a hibából ered a Géza személynév mai formája. Ebbe a névkörbe tartoznak még a Decs, Décse, Décső, Déva, Devicse, Gyűd tagot tartalmazó helynevek.
Tápé: Első adata 1138/1329: Tapaí. Feltételezett magyar személynévre vezetik vissza, amely a török tapağ ’szolgálat, tisztelet’ méltóságnévről veszi az eredetét. Haosnló helynév: Kistápé (Bikács mellett). Talán ugyanerre vezethető vissza a Tápió folyónév is. |
|
Előzmény:
 |
DAttis
2006-08-15 01:45:22
|
632
|
Nagy köszönet!
Azért nem semmi a cseh nyelvben ez a nagy "mássalhangzó torlódás"
Majd beletört a nyelvem, amikor próbáltam a feliratokat kiolvasni :)))
Más
A "némedi" szó jelentése az a német, azaz németi szó módosulása? Ha igen akkor miért alakult így?
A Szegeddel szomszédos Szőreg milyen eredetű településnév? Illetve Tápé, Algyő szintén Szeged közelében? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|