|
|
|
|
 |
Törölt nick
2006-08-07 22:40:40
|
124
|
A Föld egész felületét egy mágneses térként ismert energiaáradat mossa. A Föld is egy hatalmas mágnes, áramainak erejét és irányát befolyásolja a Nap és Hold közelsége és viszonylagos helyzete. Geológiai törések közelében a mágneses áram különösen zaklatottá válik a Föld kérgén keresztül e helyeken felszökő áramforrások következtében. Szerte a világon hivatalos mérőállomások jegyzik fel a mágneses terep periodikus és ciklikus változásait, hogy pl. pontos számadatokkal tudják az iránytű tájolását ellenőrízni. A mágneses hullámnak az elemekre gyakorolt hatása mutatkozik meg a mágneses viharokban, és az északi vidékeken északi fényt és sarki villódzást vált ki.
A vándorló madarak is a föld mágnesessége és a Nap alapján tájékozódnak. |
|
 |
Törölt nick
2006-08-07 21:53:12
|
123
|
A szilíciumdioxid, SiO2. A kristályos szilíciumdioxid a természetben három módosulatban fordul elô. A közönséges hômérsékleten állandó, s ennek megfelelôen legelterjedtebb módosulat a kvarc, mely a hatszöges rendszerbe tartozó prizmákból és piramisokból álló kristályokat képez. A víztiszta kvarcot hegyi kristálynak vagy máramarosi gyémántnak nevezik, mangán- és vasvegyületek által ibolyára festett fajtája az ametiszt, sárgára színezett kvarc a citrin, a szerves anyagoktól szürkésbarna féleségei füsttopáz néven szerepelnek mint féldrágakövek. Vasoxidtól barnára vagy vörösre festett és a szennyezésektôl többé-kevésbbé átlátszatlan kvarc az onyx, az achát, a jászpisz, a kalcedon stb., melyek legnagyobb része nem síklapok által határolva fordul elô. A kvarc számos eruptív kôzetnek (gránit, porfir stb.), továbbá kristályos palának alkatrésze. E kôzetek elmállása után az apró kvarckristálykák a folyókba és a tengerbe jutnak. A tenger pedig a közben többé-kevésbbé gömbölyûre koptatott kvarcszemecskéket homok alakjában részben újra a partra veti. A tengeri homok tehát többé-kevésbbé tiszta kvarc.
A megalitikus világcivilizáció képviselői föld- és kőépítményeikkel megteremtették a kozmosz rendjét az itteni világban (pl. Glastonbury zodiákus, Stonehenge, Chaco-kanyon stb.) és egyesítették az ég és a föld energiáit. |
|
A hozzászólás:
 |
csapó
2006-08-07 21:30:58
|
122
|
Ez egyre érdekesebb! Bár a gránit (gránit)porfír (és a gabbró) történetesen mélységi kőzetek, eruptív a bazalt (ebben nincs kvarc), az andezit (ebben sincs) és a riolit. A kristályos palák zömében is csak szilícium van, kvarc nincs. A mészkőben is elenyésző, bár a piramisok és a megalitok jórészt ebből épültek. A mágneses erővonalak (az "áramvonalak" kifejezést nem tudom értelmezni) hullámtermészetűek lennének?! Végképp rejtély előttem eme mondat értelme: "A Nap energiája is fenntartja, megtisztítja a földfelszín elemeit." |
|
Előzmény:
 |
Törölt nick
2006-08-05 23:33:36
|
109
|
| A kvarc számos eruptív kőzetnek (gránit, porfir stb.), továbbá kristályos palának alkatrésze.
A Nap energiája is fenntartja, megtisztítja a földfelszín elemeit. Ennek hasonlatára a föld alatti folyamok termékenységét is fenn lehet tartani a légköri befolyások beiktatásával. A természeti mágia törvényei szerint a megalitok fémtartalma ezt a funkciót (is) szolgálhatta. A mágneses áramvonalak befolyásolták a föld termékenységét is. Tudományos szempontból elmélet.
A mágneses hullámok a föld alatt áramlanak, de hatásuk mindenütt (pl. a légkörben is) érvényesül.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|